2014. december 19. péntek >> Viola  

 
       
   

Települések >> Parádsasvár

   
 

 

Története | Látnivalók

 

Története

Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében, alacsony fennsíkon terül el. Szép kilátás nyílik a falut körbeölelő hegycsúcsokra: Mogyorós-orom, Nagy-Lipót, Galya-tető, Nagy-Lápafő, Bagoly-kő, Csór-hegy, Kútfő-tető, Gyökeres-tető, Hármas-tető, Vár-hegy.

 

Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik, érdekes módon azonban csak 1549-ben tűnik fel a települések neve az írott forrásokban. Ekkor a terület Országh Kristóf tulajdona. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány vette zálogba, 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s birtokolta mintegy száz évig. 1676-ban Erdődy Györgyné Rákóczi Erzsébet a falu egy részének ura, a másik rész pedig Rákóczi Ferencé és testvéréé Júliáé. II. Rákóczi Ferenc a Som-hegy alatt 1710-ben üveghutát létesített, amely egészen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt. 1740-41-ben a gyarapodó Grassalkovich Antal terjeszkedett errefelé. 1841 után a hajdani bérlő, gróf Károlyi György lett a birtokos, aki 1847-ben megvette a határt.

 

A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött a sasvári üveggyár, 1881-ben megépült a híres Károlyi kastély. Sokáig nem volt önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról, sokáig Mátrasasvár néven is emlegették. Csak 1958-ben vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta a mai Parádsasvár nevet.

 

Lántivalók

Károlyi kastély | Ivócsarnok | Üveggyár | Kézművesház | Mátrai ősjuhar

 

Károlyi kastély

A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály.

 

A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. „A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.” — írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest-Gyöngyös-Mátra útikalauz.

 

Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Két évi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit. Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.

 

Ivócsarnok

A 19. században épült Ybl Miklós tervei alapján, s ugyanolyan jelképe a parádi térségnek, mint a Pagoda Mátraházán, vagy a Három falu temploma a Felső-Mátrában. A kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke. „…a helybeliek, a nyaralók, a turisták a kútnál hétköznaponként egy forintért, vasárnap, amikor nincsen palackozás, 20 fillérért kaphatják a parádi vizet, s hogy az itteni nép mennyire szereti ezt a kénes, savanyú vizet, mi sem bizonyítja jobban, minthogy vasárnaponként hatalmas demizsonokban egész hétre ellátják magukat gyógyvízzel.” (Aba Iván: Budapest-Gyöngyös-Mátra)

 

Üveggyár

Egykor a település leglátogatottabb nevezetessége volt az üveggyár. Mintha az idő megállt volna az üveggyár felett, a málladozó tető, a rendezetlen udvar, a betört üvegek elszomorító látványt nyújtanak, különösen a falu elején álló felújított kastéllyal szemben… Jelenleg szinte már csak állagmegóvás folyik az üzemben, a termelés gyakorlatilag leállt. A rendszerváltás óta több tulajdonosváltáson átment üzem néhány éve felhagyott az országhatáron túl is elismert ólomüveg gyártásával és csiszolásával, ezt követően már csak hagyományos eljárással készültek üvegtermékek.

 

2005 őszén jelentették be, hogy új néven, új tulajdonossal már 2005-ben 100 dolgozóval újraindul az üveggyár. A vállalkozás magyar tulajdonban maradt, és folytatható a több száz éves üveggyártási hagyomány, Kristály Manufaktúra Parád 1708 Export-Import Kft. néven.

 

A gyár történetéből érdemes kiemelni, hogy 1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem állíttatta fel az első üveghutát, a mai üveggyár elődjét Parádóhután. Szinte egyedülálló, hogy ez az üzem lassan 300 éves múltra tekint vissza. Van olyan feltevés, mely szerint Rákóczi hadiipari termelés céljával állította fel a hutát, bár erre konkrét bizonyítékok nincsenek. A Rákóczi-szabadságharc bukása után birtokai idegen kézre kerültek. A debrői uradalom és benne Parádóhuta új tulajdonosa gróf Aspremont Károly lett. A termelés mennyiségéről nincsenek pontos adataink, azt azonban tudjuk, hogy a műhely nemcsak a debrői uradalom szükségleteit elégítette ki, hanem ellátta a környék településeit is ablaküveggel, háztartási edényekkel. 1740-ben Grassalkovich Antal vette meg debrői uradalmat, így Parád is az ő tulajdonába került. 1767-ben Parádsasvárra került a műhely, melynek oka az volt, hogy az egyre jobban fejlődő manufaktúrának a korábbi hely már nem tudott elég fát biztosítani. Az üveggyártásban egyébként nem ismeretlen az üzemek vándorlása, 50-60 éves működés után lebontották és néhány kilométerrel távolabb ismét felépítették az üzemet, ahol volt elegendő faanyag. A Parádóhutáról átköltözött üzem neve hosszú időn keresztül Újhuta volt. 1776-1824 között az Orczy család bérelte az uradalmat, ezt követően Kaán Sámuel.

 

Új korszak kezdődött a parádi gyár történetében, amikor a 19. század közepén Károlyi György vette bérbe a debrői uradalmat és vele az üveghutát is. 1846-ban iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert, s még ugyanebben az évben Károlyi György Pesten üzletet nyitott a parádi termékeknek. Két évvel később már szenet is használnak a kemencék fűtésénél, ami akkoriban igen ritka volt. Szintén Parádon használtak először szódát a sokkal drágább hamuzsír helyett. Az 1800-as évek második felében többször is bővítették az üzemet, 1867 után már évente 3,6 millió palack hagyta el az üzemet. A nagytömegű palackgyártást az országos hírűvé vált parádi gyógyvíz, más néven csevice forgalmazása tette szükségessé.

 

A dualizmus kora a parádi üveggyártás számára is fellendülést hozott. Károlyi Mihály 1890-ben vette át apjától az uradalmat, s vele a gyárat. Az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. 1923-ban a gyár nagy része leégett, ám még abban az évben hozzákezdtek az újjáépítéséhez. Az új kemencék beállításával a parádi gyár állította elő a hazai gyógyszeres üvegek 90 százalékát. 1945 után élte legválságosabb időszakát a gyár, az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is. 1949-54 között szünetelt a termelés. A drága szállítási költségek miatt az akkori kommunista vezetés inkább szövőgyárat látott volna szívesen az üveggyár helyén. Így előbb szövőüzem működött, később karácsonyfadíszeket készítettek itt. 1954-ben azonban megindult a rekonstrukció, alig három évvel később már lényegesen bővítették is az üzemet. Egy évtized alatt a termelés megötszöröződött, a termékek mintegy 40 százalékát exportálták. Az 1960-as évek második felében jelentős kivitelt bonyolított a gyár Kanadába, az Egyesült Államokba és több európai országba is.

 

Kézművesház

Az üveggyártól felfelé indulva találjuk a Kézművesházat, ahol a mini múzeumban munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát. A Kézművesházban megvásárolhatjuk a szépen megmunkált kristályokat. A hagyományos poharak, kelyhek, vázák mellett a manapság egyre divatosabb színes kristálykészletek is nagy választékban kaphatók.

 

Mátrai ősjuhar

Parádsasvár közelében — ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt —, a híd mellett körülkerített hatalmas juhar áll. A ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József tanár. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható. Levélzete teljesen különbözik az ismert juharlevelektől. Igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Érdekesség, hogy a közelmúltban Aldebrő határában találtak több példányt ebből a fajtából.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2014.09.16.  <<   Lap teteje