2017. december 17. vasárnap >> Lázár, Olimpia  

 
       
   

Gyógyturizmus >> Parádi ásványvíz

   
 

Ismertető | a múlt | a jelen| jellege

 

Ismertető

IvócsarnokParád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „Csevice” és a vasas-timsós fürdővíz. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz. A másik fontos, főleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdővíz, melyet már 1813 óta használják gyógyításra. A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére. A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két „Csevice” forrás, mely „Parádi víz” néven kerül forgalomba.

 

A múlt

1763-ban a megye agilis és tehetséges tisztiorvosa, Markhot Ferenc a Fehér-kő-hegy lábánál timsótartalmú ásványvizet talált. 1778-ban az egri görög-rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indította meg az ország első timsógyárát. Ugyanebben az időpontban, mintegy erre alapozva, jött létre a timsófürdő. 1795-ben az egyik Orczy földbirtokos felfigyelt az „idegenforgalmi” és üdülési lehetőségekre, s igyekezett kiaknázni azokat. A tudós Kitaibel Pál 1797-ben precízen megvizsgálta, elemezte a parádi gyógyvizet, s cikkeivel népszerűsítette azt, felkeltve iránta az egyre erősödő érdeklődést.

1819-ben Fáy András írta a fürdőről és a vízről: „A timsós fürdővel azon egy völgyben, ahol az Parád falujától jó félórányira buzognak az érces források... A hely szép, de kilátás megszorult, a Tarna vizecske nyugodt partján tőle csak egy pár lépésnyire van a büdösköves forrás, ettől délfelé néhány lépésnyire egy domb aljában a vasas. A harmadik az ezen túl fekvő völgybe esik, s ezelőtt két esztendővel két fürdőszoba épülvén mellette, fürdőnek használtatik. Ezen utolsó leggyengébb, és a bőrt is fürdés után kevéssé húzza össze. Leginkább a büdösköves használtatik mind vitelre, mind italra. Ezen víz fogyasztása mindamellett is, hogy semmiféle nagyobb városban, mint Pest, Gyöngyös, Eger nem árultatik, azon kis körhöz képest, amelyben ismertetik, igen nagy. Csak az itt levő mostani Hutából 3500-4000 üveget töltenek meg ezen vízzel. Ezenkívül mennyi víz hordatik el hordókban, s régi megtartott üvegekben! ...Tavaszkor és hajnalban (az éjjeli állás után) legnagyobb ereje van.”

 

A jelen

A Csevice I. forrás, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja az ÉLPAK Zrt. tulajdonában lévő palackozó üzem területén található. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1892-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszeru, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget. A zöld címkés Parádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik, a forrás napi vízhozama korlátozott ezért olyan értékes ez a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz. A 19. sz. végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész a Károlyi kastély mellett dinamittal robbantott és eközben csevicét talált. Ez a forrás kapta később a Csevice II. nevet. Az 1903-ban kiképzett kút a Károlyi birtok tartozéka volt, s feltehetően csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták.

A Parádi vizek minősége közel kétszáz éve azonos. Köszönhető mindez a források védőterületének fokozott ellenőrzésének, és megóvásának. A palackba kerülő víz változatlan minőségét saját laboratóriumban és hivatalos akkreditált laborokban egyaránt végzett folyamatos vizsgálatok biztosítják.

 

Jellege

A forrás napi vízhozama korlátozott, a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz gazdagon tartalmazza a mélységi kőzetek élettani szempontból nélkülözhetetlen sóit, nyomelemeit, ezért a szomjoltás mellett mineralizálja, azaz ásványi anyagokkal telíti a szervezetet.

 

Alkalmazási területe

Rendkívül alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására. Mivel az ásványvíz bőven tartalmazza nemcsak a kalciumot, hanem a szervezetben annak beépítését segítő egyéb mikroelemeket (fluor ...stb.) is, így serdülőkorban elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idős kor). Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat. Segíti a tápanyagok felszívódását és a szervezetben történő jobb hasznosítását (biokatalizátorok). Serkenti a nyál- és gyomorsav-elválasztást, melynek következtében javítja az étvágyat.

Nem használható: Gyomorfekély és savtúltengéssel járó gyomorhurut esetén.

 

Főbb oldott alkotóelemek:

Magnézium (Mg2+):

37 mg/l

Nátrium (Na+):

165 mg/l

Kalcium (Ca2+):

150 mg/l

Kálium (K+):

9,1 mg/l

Hidrogénkarbonát (HCO3):

903 mg/l

Szulfát (SO42—):

160 mg/l

Klorid (Cl—):

10 mg/l

Összes alkotóelem:

1440 mg/l

 


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.10.16.  <<   Lap teteje