Története | Látnivalók | Rendezvények | Mátra Múzeum

Története

Gyöngyös a Mátra kapuja és ősi központja. A Budapesttől 75 km-re fekvő város autópályán is megközelíthető. Heves megye második legnagyobb településének lélekszáma meghaladja a 36 ezer főt.

A város területe már a 600-800-as években lakott terület. A honfoglalást követően az Abák szállásterülete volt a térség. Anonymus szerint: „Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Ednek és Edömérnek, ahol később unokájuk Pata várat épített.”

A település életében a 14. század hozott változást. Károly Róbert 1334-ben emelte oppidum, azaz mezővárosi rangra Gyöngyöst, ettől kezdve Buda város rangjával és méltóságával azonos jogokat és kiváltságokat élvezett. A gyöngyösi polgárok jogot kaptak arra, hogy a földjeiken termett borral szabadon rendelkezzenek. Gyöngyös az északkelet felé irányuló kereskedelmi útvonal mentén a 14. században egyre inkább jelentős helységgé növekedett.

A várossá válás előzménye, hogy a feudális tartományurak elleni harcban Szécsényi Farkas Tamás vezetésével a város lakói a király mellé álltak, és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett és rablókká züllött Csobánkák garázdálkodásainak. A 14. században kapta a város azóta is használt ősi címerét, a futó farkast ábrázoló Anjou-kori címerpajzsot. A címer sarkaiban lévő csillag és félhold az erdélyi vajda és a szolnoki ispán címeréből került át, mint címertöredék. Egy 1342-ben kelt oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.

1498-ban alakult meg az első céh, a mészárosoké. 1450-1520 között keletkeztek az úgynevezett gyöngyösi egyházi kincsek, 12 darab középkori ötvösmű, kelyhek, keresztek, amelyeket a szőlőművelők készíttettek oltáraik részére. A ferencesek könyvtára is ekkor alakult ki, ma is meglévő kéziratokkal, ősnyomtatványokkal.

A másfél százados török uralom idején a város szultáni, khaszi birtok volt, kétfelé adózott. Fizetett a töröknek és fizetett időnként a magyar földesúri hatóságoknak is. Ebben az időszakban a város fejlődése megtorpant, ám a szőlőkultúra fennmaradt. A hatóságoknak sok gondot okozott az, hogy a muzulmán katonák sem vetették meg a bor tilos gyönyörét, dulakodásaik napirenden voltak. Ebben az időben terjedt el a kék szőlőfajta, a török szőlő, amelynek bora később a legnagyobb hasznot hozta Gyöngyösnek. A török világutazó Evlia Cselebi szerint 17 féle szőlő volt, és olyan bor termett, amelynek párját csak Tenedos szigetén találni.

A török hódoltság idején létesült a schola a gótikus templom mögött, a városi magistratus kívánságára. Az ősi gimnázium 1634 óta működik, Thököly Imre felvidéki fejedelemsége idején református kollégiumként működött. A Rákóczi szabadságharc idején szerzetesi jellege rövid időre megszakadt, világi iskolaként állott fenn. Az ősi gimnázium növendékei között tanult Bugát Pál nyelvújító és természettudós orvos, Bajza József író és kritikus, Zalár József a reformkor neves vezető egyénisége, Török Ignác aradi vértanú tábornok, Spetykó Gáspár Gyöngyös poétája és ügyvéd, Richter Gedeon az inzulin feltalálója, a kőbányai gyógyszergyár megalapítója, a hírlapíró és kiadó Vachott fivérek, valamint Berze Nagy János, a magyar folklorisztika úttörője.

A török hódoltság után német nyomás nehezedett a városra. A 18. század elején a Rákóczi szabadságharc alatt a fejedelem udvarházat tartott Gyöngyösön, s itt kényszerítette 1704-ben tárgyalóasztalhoz a Habsburgokat. Vak Bottyán János, többször fordult meg a Mátra vidékén, Gyöngyösön is. 1709-ben — végrendelete szerint — a gyöngyösi ferencesek akkor új zárdájának kriptájában helyezték örök nyugalomra a verhetetlen kuruc generálist.

Bél Mátyás 1730-ban járta be a vármegyét, ekkor kereste fel Gyöngyöst és a Mátrát is. Érdekes, hogyan látta közel 300 éve a települést. „A Mátra ölében, egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város. Nevét a Gyöngyös patakról nyerte, mely a közeli hegyekből ered, átfolyik a város déli részén, hajtja a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett főtemplom a piacon áll. …A városháza a piactéren helyezkedik el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-, Almásy-, Dévay családok háza… A lakosság magyar, katolikus vagy református vallású, de van kevés német és több szlovák… A szőlők egy része a várostól nyugatra elterülő síkságon helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék — a síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben — derűs benyomást keltenek a szemlélőben.” (Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730-35.)

Az 1848-as szabadságharc idején Windischgrätz herceg innen irányította a kápolnai csatát, és néhány héttel később itt tartott haditanácsot Görgey Artúr tábornok is. Kossuth Lajos is a városban tartózkodott ekkor, ő a Szent Korona házban szállt meg. Az 1867-es kiegyezés agrárkapitalizációt indított el Gyöngyösön. A dualizmus korában gomba módra nőttek a bankok, fejlődött a céhrendszer. Rác és görög kereskedők nyomában izraeliták telepedtek a régi kereskedőcsaládok mellé. Ebben az időszakban került be a gyöngyösi Mátra a hazai idegenforgalmi élet vérkeringésébe. Ennek érdekében a legtöbbet a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya — 1887-ben alakult 650 taggal —, majd jogutódja a Mátra Egylet tette. Trianon után, a kedvelt felvidéki üdülőhelyek elvesztésével különösen felértékelődött a Mátra idegenforgalma.

Az 1890-es években a szőlőt pusztító filoxéravész nagy csapás volt a városra. Nem véletlen, hogy a vész elhárításának végleges módját, az ellenálló fajtára oltást elsők között itt dolgozták ki. A gyöngyösi oltó emberek országszerte híresek voltak. Abasár, Markaz, Domoszló és Nagyréde állítja elő az ország oltványainak jelentős hányadát ma is.

A 20. században több komoly tűzvész is sújtotta a várost. 1917. május 11-én a kórház vasalótermében kipattanó szikra lángra lobbantotta szinte az egész várost. 559 lakóház semmisült meg, és 11 ember vesztette életét. Ezt követően érkezett a városba IV. Károly és felesége Zita királyné, részben, hogy pontos képet kapjanak a tűzvész pusztításáról, részben azért, hogy a város lakóinak lelki támaszt nyújtsanak. Az 1900-as évek második felében jelentősen megváltozott a város arculata, új lakónegyedek épültek, iskolákkal, főiskolával bővült a város, ezekben az évtizedekben létesült a Mátra Művelődési Központ is. 1971-ben épült a sokak által bírált, ma már Gyöngyös egyik jelképévé vált 20 emeletes toronyház is a város déli kapujánál.

Látnivalók

Szent Erzsébet templom | Mátravasút | Egyházi kincstár | Szent Bertalan templom | Fő tér
Tourinform galéria | Huszár szobor | Zsinagóga | Vármegyeház | Ferences templom és kolostor
Ferences könyvtár | További látnivalók | Érdekesség

Szent Erzsébet templom

A 24. sz. főúton mellett, az autóbusz pályaudvartól alig 100 m-re, a hajdani egri és benei út találkozásánál áll. A templom középkori eredetű, egykor temető vette körül. A 16. században elhagyatottan állt, később a 17. század első harmadától a ferencesek a szlovák ajkúaknak tartottak itt misét. A következő évszázadban barokk stílusban átépítették. 1945-ben a templom bombatalálatot kapott, boltozata beszakadt.

Mátravasút

A múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását. Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.

A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.

Egyházi kincstár

A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent Korona Házat. A kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található.

A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége a napóleoni háború idején nőtt meg, akkoriban több ízben is itt őrizték a magyar koronát 1806-1809 között. Ezért ez a ház mai neve. 1932-ben került egyházi tulajdonba, 1945 óta plébánia.

Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki. A nagyterem mennyezetét Márton Lajos freskója díszíti. Az egyedülálló — az esztergomi után hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek láthatók. A gyűjtemény világviszonylatban is egyedülálló voltát az adja, hogy a bőrtűs, filigrán kelyhekből mindössze 14 darab van a világon, ebből 8 itt látható. Egy-egy kehely díszítéséhez több száz piciny fémgolyót használtak fel. Az emeleti folyosón fényképkiállítás látható az 1917-es tűzvészről.

Szent Bertalan templom

A városközpont legkiemelkedőbb épülete a Szent Bertalan templom. Első írásos emléke 1301-ből származik, valószínű azonban, hogy már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom kívül-belül barokk formát mutat. Csák Máté 1320-ban a templomot felgyújtotta, 1350 körül Szécsényi Tamás átépítette a templomot. Ennek az építkezésnek az emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első feleségének címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot a 15. század utolsó negyedében földesurai késő gótikus csarnoktemplommá építették át. Hazánk egyik legnagyobb méretű városi temploma, különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A török időkben a templom többször leégett. 1741-ben megrepedt a szentély boltozata: az életveszélyessé vált gótikus szerkezetet lebontották és a templomot 1746-56 között barokk stílusban újjáépítették. 1772-73-ban készült el az északi, 1815-ben a déli torony. Az 1992-es restaurálásakor a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak került elő. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók. Az északi oldalon a szabócéh által építtetett gótikus Szt. Anna kápolna alapfalait és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső részét találta meg a kutatás.

Fő tér

A templommal szemközt, új helyre került a város életében jelentős szerepet játszó Károly Róbert szobra. Kő Pál szobrász alkotása 1984-ben, a várossá válás 650. évfordulójára készült. A 2000 nyarán megújult Fő tér sarkait három, a város címermotívumait — farkas, félhold, csillag — ábrázoló szökőkutas szobor zárja, a negyedik szökőkút a Gyöngyös és térségében meghatározó szőlő- és borkultúrát szimbolizáló szőlőfürt. A Fő tér a felújítást követően az autós forgalom elől lezárt terület lett, a szép, új kandeláberekkel, padokkal, díszburkolattal különösen a nyár esti rendezvények idején kelt kellemes benyomást.

Tourinform galéria

A Fő téren a Városháza épületével szemközt a Tourinform irodában hasznos segítséget, tanácsot kaphatunk mátrai időtöltésünkhöz. Érdemes betérni, hiszen időszakos kiállításoknak is otthont ad a Tourinform Galéria, melyek között gyakran a Mátrához, az itt élő emberekhez kötődő tárlatok láthatók.

Huszár szobor

A Fő tér képzeletbeli meghosszabbításában találjuk a Huszár szobrot, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, 1932-ben készült el.

Zsinagóga

Rövid kitérőt tehetünk a Fő tér szomszédságába. A Városháza épülete melletti Vármegye utcán elindulunk, s percek alatt a Vármegyeház térre jutunk. A Gyöngyös-patak innenső oldalán áll az egykori zsinagóga épülete.

A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19. század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége. A zsinagóga építésére 1818-ban kaptak engedélyt. Az épület két év alatt készült el Rábl Károly tervei alapján. Ez 1917-ben leégett, majd újjépítették. Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát” Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások, a sok kis kupola érdekessé teszi az épületet. A II. világ-háború alatt komoly károkat szenvedett. Jelenleg nem hitéleti célokat szolgál.

Vármegyeház

A Gyöngyös-patak hídján átkelve találjuk az egykori megyei katonai kvártélyház, vagy más néven vármegyeház emeletes, zárt udvarú épületegyüttesét. A török hódoltság után merült fel annak az igénye, hogy a katonák elszállásolására megfelelő épület legyen. 1763-ban Grassalkovich Antal a gyöngyösi kvártélyház számára adott telket a megyének. Néhány évvel később megindult az építkezés. A dualizmus korában is huszárezredek állomásoztak az épületben. Az egykori huszárlaktanya 1929-ben nyerte el végleges formáját, ekkor vette meg az épületet a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára.

Ferences templom és kolostor

A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető, alapítója valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei — a torony és a szentély — a 14. századból valók. A törökök 1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek azonban öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A Gyöngyöst pusztító tűzvészek a templomot és a kolostort sem kímélték, ám a helyreállítás minden alkalommal gyorsan megindult.

A templom belsejében a főoltárt érdemes kiemelni. Az oltárkép Kranowetter Gábor alkotása az 1760-as évekből. Mellette kétoldalt Hebenstreith József faszobrai állnak. A szentély zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben Thaly Kálmán ekkor adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve, kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.

Ferences könyvtár

A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, a szertartásokkal kapcsolatos könyv, missale, brevárium lehetett. A kolostor könyvtárában 16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány. 1998-ban került elő egy befalazott rejtekhelyről a magyarországi legrégebbi nyomtatott könyvritkaság.

További látnivalók

1969-ben a kuruc generális temetésének 260. évfordulóján a Ferences templom melletti téren avatták fel Mihály Árpád fiatal szobrászművész bronz Vak Bottyán lovasszobrát. A ferences kolostor közelében áll a Szentlélek kápolna. A kisméretű gótikus kápolna már a 15. században állt. Egy utcával feljebb, az Arany János utcában találjuk a Református templomot. A reformátusok Gyöngyösön 1782-ben kapták meg a templomépítési engedélyt Rábl Károly tervére. 1792-ben kezdték építeni, a puritán épület 1844-ben nyerte tornyos, klasszicista homlokzatát.

Rendezvények

Gyöngyösi bornapok — május

Május közepén rendezik meg a Farkasmályi pincesoron az Ivó napi pincejárást, ahol borkóstolás, szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát, amit szakmai és társadalmi zsűri ítél oda.

Veteránautó találkozó — június

Kétévente rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót, ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek a szépen karban tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren, hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.

Gyöngyösi szüreti napok — szeptember

A térség legnagyobb szüreti rendezvénye egész hétvégére szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója és kóstolója mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak. Általában szombati napon rendezik a szüreti gulyás szabadtéri főzőversenyt.

Érdekesség

2006. május végétől a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megnyílit a hetedik tájegység, a Felföldi mezőváros. Ebben több gyöngyösi látnivaló is helyet kapott, iparosház, polgárház és Szent Donát szobor.

A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a 17-19. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A szőlő- és borkultúra mint városképző tényező a régióra egyedülállóan jellemző. A gyöngyösi jellegzetes vörös borkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott 18-19. századi időszakaszban is.

A másolatban megépült épületeket úgy választották ki, hogy a 18-19. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális változatait képviseljék. Ezek a lakóházak szűk beltelkekre épültek borházzal, pincével, esetleg műhellyel. Az objektumok berendezéseiben a tulajdonos családok gazdasági és ipari tevékenységét hangsúlyozzuk.

A gyöngyösi polgárház az 1981-ben lebontott eredeti gyöngyösi épület. A lakóház a 18. század végén épült faragott kőből. Fennállása során többször bővítették, átépítették, tüzelőberendezéseit átalakították, a tetőfedés anyagát is többször cserélték. A kétlakásos ház múzeumi bemutatása az 1870-1915 közötti építési korszakot tükrözi, berendezése is ennek az időszaknak kisvárosi tárgyi kultúráját reprezentálja. Egy gyöngyösi szőlősgazda lakása és 1914-es állapotnak megfelelő mezővárosi polgár szintű életmódja látható a kiállításban.

A másik épület az iparosház, az eredeti gyöngyösi 1820 körül épült. A ház múzeumi bemutatása az 1860-1880 közötti építési periódust tükrözi. A múzeumi lakóházban két család lakik az 1860-70-es évek fordulóján. Az első lakásban egy szőlőtermesztéssel és bortermeléssel is foglalkozó katolikus iparosmester lakik a családjával. A másik, a hátsó lakrészben a híres gyöngyösi kapások közé tartozó, jól képzett szőlőmunkás egyszerű lakása látható. A ház berendezése a szőlőbirtokos család portájára jellemző, gazdag helyi céhes iparostermékek széleskörű választékát mutatja be az 1870-es évek időszakából. A filoxéravész előtti állapot bemutatásával a régió fénykorának utolsó időszakáról kap képet a látogató.

A Felföldi mezőváros épületcsoport teréről kivezető, a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé kerülő Szent Donát szobra eredeti helyén is külterületen, Gyöngyös-Szurdokparton állt. A szobor a szőlőhegyek 18. századi védőszentkultuszában kiemelkedő szerepet játszó Szent Donátot jeleníti meg. Az eredeti szobor helyi, szürkésbarna színű, andezittufa kőből, valószínűen gyöngyösi kőfaragó mester munkájaként készült. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. Az időjárási viszontagságok és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak a szőlősgazdák. A tájegységben a jelenleg a gyöngyösi Szent Bertalan plébánia udvarán álló szobor hiteles műtárgymásolatát helyezték el. (Forrás: www.sznm.hu)

Mátra Múzeum