2017. december 17. vasárnap >> Lázár, Olimpia  

 
       
   

Települések >> Gyöngyös

   
 

 

Története | Látnivalók | Rendezvények | Mátra Múzeum

 

Története

Gyöngyös a Mátra kapuja és ősi központja. A Budapesttől 75 km-re fekvő város autópályán is megközelíthető. Heves megye második legnagyobb településének lélekszáma meghaladja a 36 ezer főt.

 

A város területe már a 600-800-as években lakott terület. A honfoglalást követően az Abák szállásterülete volt a térség. Anonymus szerint: „Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Ednek és Edömérnek, ahol később unokájuk Pata várat épített.”

 

A település életében a 14. század hozott változást. Károly Róbert 1334-ben emelte oppidum, azaz mezővárosi rangra Gyöngyöst, ettől kezdve Buda város rangjával és méltóságával azonos jogokat és kiváltságokat élvezett. A gyöngyösi polgárok jogot kaptak arra, hogy a földjeiken termett borral szabadon rendelkezzenek. Gyöngyös az északkelet felé irányuló kereskedelmi útvonal mentén a 14. században egyre inkább jelentős helységgé növekedett.

 

A várossá válás előzménye, hogy a feudális tartományurak elleni harcban Szécsényi Farkas Tamás vezetésével a város lakói a király mellé álltak, és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett és rablókká züllött Csobánkák garázdálkodásainak. A 14. században kapta a város azóta is használt ősi címerét, a futó farkast ábrázoló Anjou-kori címerpajzsot. A címer sarkaiban lévő csillag és félhold az erdélyi vajda és a szolnoki ispán címeréből került át, mint címertöredék. Egy 1342-ben kelt oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.

 

1498-ban alakult meg az első céh, a mészárosoké. 1450-1520 között keletkeztek az úgynevezett gyöngyösi egyházi kincsek, 12 darab középkori ötvösmű, kelyhek, keresztek, amelyeket a szőlőművelők készíttettek oltáraik részére. A ferencesek könyvtára is ekkor alakult ki, ma is meglévő kéziratokkal, ősnyomtatványokkal.

 

A másfél százados török uralom idején a város szultáni, khaszi birtok volt, kétfelé adózott. Fizetett a töröknek és fizetett időnként a magyar földesúri hatóságoknak is. Ebben az időszakban a város fejlődése megtorpant, ám a szőlőkultúra fennmaradt. A hatóságoknak sok gondot okozott az, hogy a muzulmán katonák sem vetették meg a bor tilos gyönyörét, dulakodásaik napirenden voltak. Ebben az időben terjedt el a kék szőlőfajta, a török szőlő, amelynek bora később a legnagyobb hasznot hozta Gyöngyösnek. A török világutazó Evlia Cselebi szerint 17 féle szőlő volt, és olyan bor termett, amelynek párját csak Tenedos szigetén találni.

 

A török hódoltság idején létesült a schola a gótikus templom mögött, a városi magistratus kívánságára. Az ősi gimnázium 1634 óta működik, Thököly Imre felvidéki fejedelemsége idején református kollégiumként működött. A Rákóczi szabadságharc idején szerzetesi jellege rövid időre megszakadt, világi iskolaként állott fenn. Az ősi gimnázium növendékei között tanult Bugát Pál nyelvújító és természettudós orvos, Bajza József író és kritikus, Zalár József a reformkor neves vezető egyénisége, Török Ignác aradi vértanú tábornok, Spetykó Gáspár Gyöngyös poétája és ügyvéd, Richter Gedeon az inzulin feltalálója, a kőbányai gyógyszergyár megalapítója, a hírlapíró és kiadó Vachott fivérek, valamint Berze Nagy János, a magyar folklorisztika úttörője.

 

A török hódoltság után német nyomás nehezedett a városra. A 18. század elején a Rákóczi szabadságharc alatt a fejedelem udvarházat tartott Gyöngyösön, s itt kényszerítette 1704-ben tárgyalóasztalhoz a Habsburgokat. Vak Bottyán János, többször fordult meg a Mátra vidékén, Gyöngyösön is. 1709-ben — végrendelete szerint — a gyöngyösi ferencesek akkor új zárdájának kriptájában helyezték örök nyugalomra a verhetetlen kuruc generálist.

 

Bél Mátyás 1730-ban járta be a vármegyét, ekkor kereste fel Gyöngyöst és a Mátrát is. Érdekes, hogyan látta közel 300 éve a települést. „A Mátra ölében, egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város. Nevét a Gyöngyös patakról nyerte, mely a közeli hegyekből ered, átfolyik a város déli részén, hajtja a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett főtemplom a piacon áll. …A városháza a piactéren helyezkedik el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-, Almásy-, Dévay családok háza… A lakosság magyar, katolikus vagy református vallású, de van kevés német és több szlovák… A szőlők egy része a várostól nyugatra elterülő síkságon helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék — a síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben — derűs benyomást keltenek a szemlélőben.” (Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730-35.)

 

Az 1848-as szabadságharc idején Windischgrätz herceg innen irányította a kápolnai csatát, és néhány héttel később itt tartott haditanácsot Görgey Artúr tábornok is. Kossuth Lajos is a városban tartózkodott ekkor, ő a Szent Korona házban szállt meg. Az 1867-es kiegyezés agrárkapitalizációt indított el Gyöngyösön. A dualizmus korában gomba módra nőttek a bankok, fejlődött a céhrendszer. Rác és görög kereskedők nyomában izraeliták telepedtek a régi kereskedőcsaládok mellé. Ebben az időszakban került be a gyöngyösi Mátra a hazai idegenforgalmi élet vérkeringésébe. Ennek érdekében a legtöbbet a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya — 1887-ben alakult 650 taggal —, majd jogutódja a Mátra Egylet tette. Trianon után, a kedvelt felvidéki üdülőhelyek elvesztésével különösen felértékelődött a Mátra idegenforgalma.

 

Az 1890-es években a szőlőt pusztító filoxéravész nagy csapás volt a városra. Nem véletlen, hogy a vész elhárításának végleges módját, az ellenálló fajtára oltást elsők között itt dolgozták ki. A gyöngyösi oltó emberek országszerte híresek voltak. Abasár, Markaz, Domoszló és Nagyréde állítja elő az ország oltványainak jelentős hányadát ma is.

 

A 20. században több komoly tűzvész is sújtotta a várost. 1917. május 11-én a kórház vasalótermében kipattanó szikra lángra lobbantotta szinte az egész várost. 559 lakóház semmisült meg, és 11 ember vesztette életét. Ezt követően érkezett a városba IV. Károly és felesége Zita királyné, részben, hogy pontos képet kapjanak a tűzvész pusztításáról, részben azért, hogy a város lakóinak lelki támaszt nyújtsanak. Az 1900-as évek második felében jelentősen megváltozott a város arculata, új lakónegyedek épültek, iskolákkal, főiskolával bővült a város, ezekben az évtizedekben létesült a Mátra Művelődési Központ is. 1971-ben épült a sokak által bírált, ma már Gyöngyös egyik jelképévé vált 20 emeletes toronyház is a város déli kapujánál.

 

Látnivalók

 

Szent Erzsébet templom | Mátravasút | Egyházi kincstár | Szent Bertalan templom | Fő tér
Tourinform galéria | Huszár szobor | Zsinagóga | Vármegyeház | Ferences templom és kolostor
Ferences könyvtár | További látnivalók | Érdekesség

 

Szent Erzsébet templom

A 24. sz. főúton mellett, az autóbusz pályaudvartól alig 100 m-re, a hajdani egri és benei út találkozásánál áll. A templom középkori eredetű, egykor temető vette körül. A 16. században elhagyatottan állt, később a 17. század első harmadától a ferencesek a szlovák ajkúaknak tartottak itt misét. A következő évszázadban barokk stílusban átépítették. 1945-ben a templom bombatalálatot kapott, boltozata beszakadt.

 

Mátravasút

A múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását. Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.

 

A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.

 

Egyházi kincstár

A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent Korona Házat. A kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található.

 

A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége a napóleoni háború idején nőtt meg, akkoriban több ízben is itt őrizték a magyar koronát 1806-1809 között. Ezért ez a ház mai neve. 1932-ben került egyházi tulajdonba, 1945 óta plébánia.

 

Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki. A nagyterem mennyezetét Márton Lajos freskója díszíti. Az egyedülálló — az esztergomi után hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek láthatók. A gyűjtemény világviszonylatban is egyedülálló voltát az adja, hogy a bőrtűs, filigrán kelyhekből mindössze 14 darab van a világon, ebből 8 itt látható. Egy-egy kehely díszítéséhez több száz piciny fémgolyót használtak fel. Az emeleti folyosón fényképkiállítás látható az 1917-es tűzvészről.

 

Szent Bertalan templom

A városközpont legkiemelkedőbb épülete a Szent Bertalan templom. Első írásos emléke 1301-ből származik, valószínű azonban, hogy már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom kívül-belül barokk formát mutat. Csák Máté 1320-ban a templomot felgyújtotta, 1350 körül Szécsényi Tamás átépítette a templomot. Ennek az építkezésnek az emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első feleségének címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot a 15. század utolsó negyedében földesurai késő gótikus csarnoktemplommá építették át. Hazánk egyik legnagyobb méretű városi temploma, különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A török időkben a templom többször leégett. 1741-ben megrepedt a szentély boltozata: az életveszélyessé vált gótikus szerkezetet lebontották és a templomot 1746-56 között barokk stílusban újjáépítették. 1772-73-ban készült el az északi, 1815-ben a déli torony. Az 1992-es restaurálásakor a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak került elő. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók. Az északi oldalon a szabócéh által építtetett gótikus Szt. Anna kápolna alapfalait és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső részét találta meg a kutatás.

 

Fő tér

A templommal szemközt, új helyre került a város életében jelentős szerepet játszó Károly Róbert szobra. Kő Pál szobrász alkotása 1984-ben, a várossá válás 650. évfordulójára készült. A 2000 nyarán megújult Fő tér sarkait három, a város címermotívumait — farkas, félhold, csillag — ábrázoló szökőkutas szobor zárja, a negyedik szökőkút a Gyöngyös és térségében meghatározó szőlő- és borkultúrát szimbolizáló szőlőfürt. A Fő tér a felújítást követően az autós forgalom elől lezárt terület lett, a szép, új kandeláberekkel, padokkal, díszburkolattal különösen a nyár esti rendezvények idején kelt kellemes benyomást.

 

Tourinform galéria

A Fő téren a Városháza épületével szemközt a Tourinform irodában hasznos segítséget, tanácsot kaphatunk mátrai időtöltésünkhöz. Érdemes betérni, hiszen időszakos kiállításoknak is otthont ad a Tourinform Galéria, melyek között gyakran a Mátrához, az itt élő emberekhez kötődő tárlatok láthatók.

 

Huszár szobor

A Fő tér képzeletbeli meghosszabbításában találjuk a Huszár szobrot, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, 1932-ben készült el.

 

Zsinagóga

Rövid kitérőt tehetünk a Fő tér szomszédságába. A Városháza épülete melletti Vármegye utcán elindulunk, s percek alatt a Vármegyeház térre jutunk. A Gyöngyös-patak innenső oldalán áll az egykori zsinagóga épülete.

 

A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19. század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége. A zsinagóga építésére 1818-ban kaptak engedélyt. Az épület két év alatt készült el Rábl Károly tervei alapján. Ez 1917-ben leégett, majd újjépítették. Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát” Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások, a sok kis kupola érdekessé teszi az épületet. A II. világ-háború alatt komoly károkat szenvedett. Jelenleg nem hitéleti célokat szolgál.

 

Vármegyeház

A Gyöngyös-patak hídján átkelve találjuk az egykori megyei katonai kvártélyház, vagy más néven vármegyeház emeletes, zárt udvarú épületegyüttesét. A török hódoltság után merült fel annak az igénye, hogy a katonák elszállásolására megfelelő épület legyen. 1763-ban Grassalkovich Antal a gyöngyösi kvártélyház számára adott telket a megyének. Néhány évvel később megindult az építkezés. A dualizmus korában is huszárezredek állomásoztak az épületben. Az egykori huszárlaktanya 1929-ben nyerte el végleges formáját, ekkor vette meg az épületet a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára.

 

Ferences templom és kolostor

A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető, alapítója valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei — a torony és a szentély — a 14. századból valók. A törökök 1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek azonban öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A Gyöngyöst pusztító tűzvészek a templomot és a kolostort sem kímélték, ám a helyreállítás minden alkalommal gyorsan megindult.

 

A templom belsejében a főoltárt érdemes kiemelni. Az oltárkép Kranowetter Gábor alkotása az 1760-as évekből. Mellette kétoldalt Hebenstreith József faszobrai állnak. A szentély zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben Thaly Kálmán ekkor adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve, kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.

 

Ferences könyvtár

A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, a szertartásokkal kapcsolatos könyv, missale, brevárium lehetett. A kolostor könyvtárában 16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány. 1998-ban került elő egy befalazott rejtekhelyről a magyarországi legrégebbi nyomtatott könyvritkaság.

 

További látnivalók

1969-ben a kuruc generális temetésének 260. évfordulóján a Ferences templom melletti téren avatták fel Mihály Árpád fiatal szobrászművész bronz Vak Bottyán lovasszobrát. A ferences kolostor közelében áll a Szentlélek kápolna. A kisméretű gótikus kápolna már a 15. században állt. Egy utcával feljebb, az Arany János utcában találjuk a Református templomot. A reformátusok Gyöngyösön 1782-ben kapták meg a templomépítési engedélyt Rábl Károly tervére. 1792-ben kezdték építeni, a puritán épület 1844-ben nyerte tornyos, klasszicista homlokzatát.

 

Rendezvények

 

Gyöngyösi bornapok — május

Május közepén rendezik meg a Farkasmályi pincesoron az Ivó napi pincejárást, ahol borkóstolás, szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát, amit szakmai és társadalmi zsűri ítél oda.

 

Veteránautó találkozó — június

Kétévente rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót, ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek a szépen karban tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren, hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.

 

Gyöngyösi szüreti napok — szeptember

A térség legnagyobb szüreti rendezvénye egész hétvégére szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója és kóstolója mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak. Általában szombati napon rendezik a szüreti gulyás szabadtéri főzőversenyt.

 

Érdekesség

2006. május végétől a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megnyílit a hetedik tájegység, a Felföldi mezőváros. Ebben több gyöngyösi látnivaló is helyet kapott, iparosház, polgárház és Szent Donát szobor.

 

A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a 17-19. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A szőlő- és borkultúra mint városképző tényező a régióra egyedülállóan jellemző. A gyöngyösi jellegzetes vörös borkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott 18-19. századi időszakaszban is.

 

A másolatban megépült épületeket úgy választották ki, hogy a 18-19. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális változatait képviseljék. Ezek a lakóházak szűk beltelkekre épültek borházzal, pincével, esetleg műhellyel. Az objektumok berendezéseiben a tulajdonos családok gazdasági és ipari tevékenységét hangsúlyozzuk.

 

A gyöngyösi polgárház az 1981-ben lebontott eredeti gyöngyösi épület. A lakóház a 18. század végén épült faragott kőből. Fennállása során többször bővítették, átépítették, tüzelőberendezéseit átalakították, a tetőfedés anyagát is többször cserélték. A kétlakásos ház múzeumi bemutatása az 1870-1915 közötti építési korszakot tükrözi, berendezése is ennek az időszaknak kisvárosi tárgyi kultúráját reprezentálja. Egy gyöngyösi szőlősgazda lakása és 1914-es állapotnak megfelelő mezővárosi polgár szintű életmódja látható a kiállításban.

 

A másik épület az iparosház, az eredeti gyöngyösi 1820 körül épült. A ház múzeumi bemutatása az 1860-1880 közötti építési periódust tükrözi. A múzeumi lakóházban két család lakik az 1860-70-es évek fordulóján. Az első lakásban egy szőlőtermesztéssel és bortermeléssel is foglalkozó katolikus iparosmester lakik a családjával. A másik, a hátsó lakrészben a híres gyöngyösi kapások közé tartozó, jól képzett szőlőmunkás egyszerű lakása látható. A ház berendezése a szőlőbirtokos család portájára jellemző, gazdag helyi céhes iparostermékek széleskörű választékát mutatja be az 1870-es évek időszakából. A filoxéravész előtti állapot bemutatásával a régió fénykorának utolsó időszakáról kap képet a látogató.

 

A Felföldi mezőváros épületcsoport teréről kivezető, a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé kerülő Szent Donát szobra eredeti helyén is külterületen, Gyöngyös-Szurdokparton állt. A szobor a szőlőhegyek 18. századi védőszentkultuszában kiemelkedő szerepet játszó Szent Donátot jeleníti meg. Az eredeti szobor helyi, szürkésbarna színű, andezittufa kőből, valószínűen gyöngyösi kőfaragó mester munkájaként készült. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. Az időjárási viszontagságok és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak a szőlősgazdák. A tájegységben a jelenleg a gyöngyösi Szent Bertalan plébánia udvarán álló szobor hiteles műtárgymásolatát helyezték el. (Forrás: www.sznm.hu)

 

Mátra Múzeum

 

 

Az épület története

Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe Orczy István. 1708-ban Petrovay Zsuzsannával kötött házassága révén vált birtokossá Gyöngyösön. 1742-ben végrendeletében fiára I. Lőrincre hagyta a birtokot. A barokk stílusú kastélyt fia, Orczy (I.) Lőrinc építette a 1769-70-ben.  Feltételezhető, hogy vadászkastélynak készült az U alakú épület, nem állandó lakóhelynek, hiszen ideje nagy részét más birtokain, Tarnaörsön és Pesten töltötte. Unokája II. Lőrinc építette át 1826-ban klasszicista stílusban, amikor a barokk kastélyból angolkerttel övezett harmonikus klasszicista épület vált. A kertben üvegház is állt, a citrom-, narancsfák átteleltetésére. A kastélykert kapuján látható oroszlánok Uhrl Ferenc alkotásai. Ezekről azt mondták a gyöngyösiek, „ha délben meghallják a harangszót, akkor leszállnak a talapzatról, és elmennek ebédelni”. Aki azonban ezt elhitte, annak nevetve mondták a helybéliek, „hogy hallanák meg, hiszen kőből vannak”. (Aba Iván: Budapest-Gyöngyös-Mátra) A kastélykertet kerítés vette körül, később ezt is elbontották. Az angolkertek kedvelt elemei voltak a gloriettek, melyek több célt is szolgáltak, használták őket kilátóként, pihenőhelyiségként. Ennek megfelelően alakították ki ezeket, fedett, vagy nyitott glorietteket építettek. A park délnyugati sarkán fedett gloriettet emeltek.

Orczy (II) Lőrinc fiúörökös nélkül halt meg, így leányági örökösödés folytán több család birtokolta a kastélyt. Az Orczy örökösöktől 1937-ban vette meg a város a kastélyt, s már akkor felmerült, hogy kastélymúzeumként működjön tovább. Sajnos, ez nem valósult meg, így az eredeti berendezési tárgyak sem maradtak az épületben. Nem volt sokkal jobb sorsa a parknak sem, melynek állapota folyamatosan romlott. A kert elvesztette angolpark jellegét, elbontották az üvegházat, az 1950-es években pedig újabb fákat kivágva szabadtéri színpadot alakítottak ki. A korábbi, nagy kiterjedésű park fokozatosan zsugorodott. A park területe helyi védettségű természetvédelmi terület 1952 óta. A kastélyban 1957-től működik a múzeum.

A Mátra múzeum történetében az első jelentős dátum 1867, ekkor alakult meg a Gyöngyös Város Musealis Gyűjtőkör. Az önálló városi múzeum 1887-ben nyílt meg a gimnázium egyik termében. Több évtizednek kellett eltelnie, hogy méltó helyre kerüljön az egyre gyarapodó gyűjtemény. Ebben fontos szerepet játszott Nagy Gyula gyöngyössolymosi tanító.

 

A múzeum felújítása

Három év alatt több mint kétmilliárd forintot költenek a gyöngyösi Orczy-kastély teljes felújítására és egy új természettudományi pavilon felépítésére. A beruházás első ütemének 820 millió forintos költségét uniós forrásból, a többit címzett állami támogatásból fedezik. A múzeum — egykori Orczy kastély — felújításakor értékes leletekre is bukkantak a munkálatok során: a vakolat eltávolítása után az egyik teremben hét, szokatlanul jó állapotban megmaradt falfestményt találtak. A freskók Magyarország legnagyobb összefüggő barokk teremsorának falait borítják, s vélhetően egyidősek az épülettel, vagyis az 1700-as években készültek. A rekonstrukció során ezeket restaurálták, és igyekeztek visszaadni a szobák eredeti hangulatát is. Megújult a mintegy 2000 négyzetméter alapterületű kastélyépület, ahol vadásztörténeti és történeti kiállítás kapott helyet.

A fő műemlékvédelmi koncepcionális kérdés az udvar lefedése volt. Az udvar egy könnyed szerkezetű üvegtetővel lefedve megsokszorozza az épület használhatóságát, megfelelően kialakítva műemléki érdekeket nem sért. A fentieken túl a lefedés mellett szólt a régészeti falkutatás azon eredménye is, mely szerint a kastély zárt falas, ablakos udvara egykor két szinten nyitott árkádíves, északra néző U alakú folyosós barokk udvar volt, s csak a klasszicista átépítés idején vált építészetileg nem túl értékes, észak felől is zárt belső udvarrá. E Gyöngyösön egyedülálló barokk emléket jelentő árkádíves udvar visszaállítása mindenképpen kívánatos, mely mellett finom átmenettel az északi klasszicista szárny is bemutatható marad. A nyitott árkádívek viszont feltételezik az udvar zárt, fűtött térként való kialakítását.

A zárt udvarról nyíló boltíves barokk termek lehetőséget biztosítanak egy korszerű, enteriőr jellegű kiállítás-sorozat tervezéséhez. Az átépítéssel kialakuló 7-8 terem lehetőséget ad Gyöngyös és környéke történetének (elsősorban az életmód változásának) bemutatására.

A felújítás során visszaállították a kerítést, a hagyományos gyöngyösi építőanyagból, a farkasmályi kőből. A kert revitalizációjának részeként megújultak a gloriettek is.

 

Kiállítások

 

Helytörténeti kiállítás

A Mátra Múzeum emeletének öt barokk termében Gyöngyös történetével, az itt élő emberek mindennapi életével ismerkedhet a látogató.

 

Első terem

Várostörténet dióhéjban, ahol végigkövethetjük a település történetének jelentősebb állomásait az 1334-es a városi kiváltság megszerzésétől egészen az 1950-es évekig. Itt láthatók először a Szent Bertalan templom északi részén feltárt 16. századi Szent Anna kápolna padlótéglái, de kiemelt helyet foglalnak el a városiasodás folyamatát meghatározó, a céhes ipart és szőlőművelést, valamint az oktatást bemutató tárgyak. Az egyes korszakokra jellemző viseleti darabok végig vonulnak az egész kiállításon, mintegy gerincét adva a több mint 670 éves múltnak. A város területének fejlődését valamint a jelentősebb műemléképületek történetét terepasztal segítségével ismerheti meg a látogató.

 

Második terem

A 19. század polihisztorának, Bugát Pálnak állít emléket, aki 1793-ban született Gyöngyösön. Bugát Pál nem csak orvos volt, de nyelvújítással is foglalkozott. 1843-ban megalkotta legjelentősebb műszógyűjteményét, a Természettudományi Szóhalmazt, s ő volt, aki 1841-ben létrehozta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot. 1848-49-ben az ország főorvosává nevezték ki. Az itt látható enterieurben a nagy tudós szobájának bútorai, a feleségét ábrázoló festmények, oklevelei valamint természetrajzi gyűjteményének néhány darabja kapott helyet.

 

Harmadik terem

Az 1783 és 1822 közötti időkből származó öltözet-darabok láthatók, amelyek az 1990-es évek közepén, a Szent Erzsébet templom kriptájának feltárása során kerültek a Mátra Múzeum életmód-történeti gyűjteményébe. A selyem alapú szoknyák, mellények, a több méter vert csipkéből készült főkötők, az aranyozott gombokkal ellátott menték, az akkor élt módosabb városi lakosság életét szemléltetik. Mivel a tárlókban csak öltözet-töredékeket láthat a látogató, így a terem végében egy férfi és egy női viselet-rekonstrukciót állítottunk ki, hogy megmutassuk, hogyan is öltözködtek a polgárok itt a Mátra alján majd 200 évvel ezelőtt.

 

Negyedik terem

A kastélyépítő földesúri családnak, az Orczyaknak állít emléket. A vitrinekben elhelyezett portrékon megismerhetjük a család jelentősebb tagjait, míg a leszármazási tábla a rokonsági kapcsolatokban nyújt eligazodást. Itt kaptak helyet a család által kölcsön adott bútorok, valamint a viseleti- és a címeres étkészlet darabjai. A terem közepén lévő vitrinben, az 1736-ban magyar bárói rangot szerző Orczy István dolmánya látható.

 

Ötödik terem

A 18. század kiemelkedő személyiségének, a barokk kastély építtetőjének, báró Orczy Lőrincnek az emlékszobája. Ez a szoba a kastély egyik legszebb és legreprezentatívabb helysége. Az épület felújítása során végzett kutatások alkalmával kerültek elő a falat borító nagyméretű, városképeket és csatajeleneteket ábrázoló freskók, amelyek készítési ideje a 18. század végére tehető. A főúri életmódot, a terem közepén elhelyezett barokk bútorok szimbolizálják.

 

Vadászattörténeti kiállítás

A kiállítás négy teremben került megrendezésre. A tematikus anyagok mellett igen sok trófea, és művészeti alkotás teszi változatossá a bemutatót. Az első terem a vadászat eszközei közül a fegyvereket tárja a látogatók elé, az ősi visszacsapó íjtól a legmodernebb sorozatgyártású ismétlő fegyverekig. A második terem Dr. Varga (De Vargas) Ervin (1912-2003.) volt debreceni ügyvéd vadászati, vadászattörténeti tárgyi emlékeit mutatja be enteriőrszerű berendezés formájában. A harmadik terem, a vadász felszerelési tárgyait, a szinte művészi kivitelű vadászjegyeket, valamint a vadászat tárgyát, a vadat megjelenítő különféle művész tárgyakat mutatja be. A negyedik terem, a többitől némileg eltérően, három dioráma segítségével az apróvadak közül mutat be néhányat, a vetítőrendszer segítségével viszont a nagyvadakkal ismerkedhet meg a látogató.

 

Őslénytani kiállítás

A múzeum őslénytani anyaga az egykori gyűjtő Legányi Ferenc és a jó barát, tudós Andreánszky Gábor munkásságának eredményeként nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. A kiállítás ennek a két nagyszerű embernek állít emléket, úgy, hogy közben bemutatja az Északi-középhegység legfontosabb őslénytani lelőhelyein előkerült nővényi és állati kövületeket. A kiállítás két teremben került megrendezésre.

 

Ásványkiállítás

A Mátra ásványkincseiről elsőként egy olasz hadmérnök Luigi Fernando Marsigli számolt be, aki 1700-ban megjelent könyvében azt írja, hogy egész Magyarországon a legtisztább aranyat Heves megyében bányásszák. A Mátrában a legjelentősebb ásványképződés az andezit hasadékaiban, hólyagüregeiben forró vizes oldatok hatására játszódott le. A kiállítás két teremben mutatja be ezt a csodálatos világot.

 

Természettudományi kiállítás és pálmaház

Az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteményével várja a múzeum a látogatókat. Az új épület modern, három  szinten létrehozott terei könnyen áttekinthető helyet biztosítanak a kiállításnak, amely része az Európa Nostra díjat nyert projektnek.

A kiállítás fő vonulatát a 3 kiállítási szintet átérő "nagy fa" jelenti, mely az élővilág szintezettségét szimbolizálja (talaj és gyökérszint, lágyszárú és cserjeszint, lombkoronaszint) s így segít az életközösségek bemutatásában. A szintenként elhelyezett nyolc dioráma élethű mását jeleníti meg egy-egy élőhelynek, melyek zömében a Mátra és Mátra-környéki élőhelyek növény- és állatvilágát ismertetik meg a látogatókkal.

Talaj- és gyökérszint. A diorámákban gombák, algák, fonál- és kerekesférgek, bogarak, csigák, gerincesek láthatók. Ebben a térben kapott helyet egy tudománytörténeti enteriőr, mely bemutatja, milyen környezetben dolgozhatott a századforduló idején egy kutató, megjelenítve a munkájához szükséges eszközöket, kellékeket is. Látássérült látogatók részére alakítottuk ki a Tapintható természetcímű foglalkoztató, hozzásegítve őket a természet megismeréséhez. Az interaktív élményeket segíti a mikroszkópok elhelyezése a kiállítótérben, amivel metszeteket, preparátumokat vizsgálhatnak a látogatók.

Lágyszárú és cserjeszint. A diorámákban gombák, mohák, páfrányok, zuzmók és a lágyszárú növények, rovarok, csigák, kagylók tekinthetők meg.

Lombkoronaszint. A diorámákban rovarok és madarak, rendszertanilag pedig a gerincesek kerültek itt bemutatásra: halak, kétéltűek, hüllők és madarak. Madárfészkek és gazdag tojásgyűjtemény is itt látható, valamint az emlősök és madarak csontjaik bemutatása is itt történik. Itt a lombkoronaszintben látható újra a kiállításban a méhkaptár, ami a régi kiállításban is nagyon népszerű volt. Az üvegből készült méhkaptárban megfigyelhetjük a méhek munkáját, akiknek szabad kijárásuk van a múzeum kertjébe.

Pálmaház. Trópusi növény- és állatvilág tárul a látogatók elé az egzotikus növények, forró égövi hüllők és ízeltlábúak terráriumai és az akváriumok lakói segítségével.

 

Belépőjegyek:

Kastély: (vadászati, helytörténeti, ásványtani és földtani kiállítások)

Teljes árú jegy: 1000 Ft

Diák/nyugdíjas: 500 Ft

 

Természettudományi pavilon:

Teljes árú jegy: 1000 Ft

Diák/nyugdíjas: 500 Ft

 

Komplex (Kastély+Pavilon):

Teljes árú jegy: 1400 Ft

Diák/nyugdíjas: 700 Ft

 

Kerti sétajegy:

Teljes árú jegy: 300 Ft

Diák/nyugdíjas: 150 Ft

 

Forrás: www.matramuzeum.hu

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.10.16.  <<   Lap teteje