Története |
Látnivalók |
Rendezvények | Mátra Múzeum
Története
Gyöngyös a Mátra kapuja és ősi központja. A Budapesttől
75 km-re fekvő város autópályán is megközelíthető. Heves megye második
legnagyobb
településének lélekszáma meghaladja a 36 ezer főt.
A város területe már a 600-800-as években lakott
terület. A honfoglalást követően az Abák szállásterülete volt a
térség. Anonymus szerint:
„Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott
Ednek és Edömérnek, ahol később unokájuk Pata várat épített.”
A település életében a 14. század hozott változást.
Károly Róbert 1334-ben emelte oppidum, azaz mezővárosi rangra Gyöngyöst,
ettől
kezdve Buda város rangjával és méltóságával azonos jogokat
és kiváltságokat élvezett. A gyöngyösi polgárok jogot kaptak arra,
hogy a földjeiken
termett borral szabadon rendelkezzenek. Gyöngyös az északkelet
felé irányuló kereskedelmi útvonal mentén a 14. században
egyre
inkább
jelentős helységgé növekedett.
A várossá válás előzménye, hogy a feudális tartományurak
elleni harcban Szécsényi Farkas Tamás vezetésével a város
lakói a király
mellé álltak,
és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett
és rablókká züllött Csobánkák garázdálkodásainak. A 14.
században kapta a város
azóta is használt ősi címerét, a futó farkast ábrázoló
Anjou-kori címerpajzsot. A címer sarkaiban lévő csillag és félhold
az
erdélyi vajda és a szolnoki ispán címeréből került át,
mint címertöredék.
Egy 1342-ben kelt oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.
1498-ban alakult meg az első céh, a mészárosoké.
1450-1520 között keletkeztek az úgynevezett gyöngyösi egyházi kincsek,
12 darab
középkori ötvösmű, kelyhek, keresztek, amelyeket a
szőlőművelők
készíttettek
oltáraik részére. A ferencesek könyvtára is ekkor alakult
ki, ma is meglévő kéziratokkal, ősnyomtatványokkal.
A másfél százados török uralom idején a város szultáni,
khaszi birtok volt, kétfelé adózott. Fizetett a
töröknek és fizetett
időnként a
magyar földesúri hatóságoknak is. Ebben az időszakban
a város fejlődése megtorpant, ám a szőlőkultúra
fennmaradt. A hatóságoknak
sok gondot
okozott az, hogy a muzulmán katonák sem vetették
meg a bor tilos gyönyörét, dulakodásaik napirenden voltak.
Ebben az
időben terjedt
el a kék szőlőfajta, a török szőlő, amelynek bora
később a legnagyobb hasznot hozta Gyöngyösnek. A török világutazó
Evlia Cselebi szerint
17 féle szőlő volt, és olyan bor termett, amelynek
párját csak Tenedos szigetén találni.
A török hódoltság idején létesült a schola a gótikus
templom mögött, a városi magistratus kívánságára.
Az ősi gimnázium
1634 óta működik,
Thököly Imre felvidéki fejedelemsége idején református
kollégiumként működött. A Rákóczi szabadságharc
idején szerzetesi jellege
rövid időre megszakadt, világi iskolaként állott
fenn. Az ősi gimnázium
növendékei között tanult Bugát Pál nyelvújító
és természettudós orvos, Bajza József író és kritikus,
Zalár József a
reformkor neves vezető
egyénisége, Török Ignác aradi vértanú tábornok,
Spetykó Gáspár Gyöngyös poétája és ügyvéd, Richter
Gedeon az
inzulin feltalálója,
a kőbányai
gyógyszergyár megalapítója, a hírlapíró és kiadó
Vachott fivérek, valamint Berze Nagy János, a
magyar folklorisztika
úttörője.
A török hódoltság után német nyomás nehezedett
a városra. A 18. század elején a Rákóczi szabadságharc
alatt a
fejedelem udvarházat
tartott
Gyöngyösön, s itt kényszerítette 1704-ben tárgyalóasztalhoz
a Habsburgokat. Vak Bottyán János, többször
fordult meg a Mátra
vidékén, Gyöngyösön
is. 1709-ben — végrendelete szerint — a
gyöngyösi ferencesek akkor új zárdájának kriptájában
helyezték örök nyugalomra
a verhetetlen kuruc generálist.
Bél Mátyás 1730-ban járta be a vármegyét, ekkor
kereste fel Gyöngyöst és a Mátrát is. Érdekes,
hogyan látta
közel 300
éve a települést. „A Mátra ölében,
egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép
és népes város. Nevét a Gyöngyös
patakról nyerte,
mely a
közeli
hegyekből
ered, átfolyik a város déli részén, hajtja
a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett
főtemplom
a piacon
áll. …A
városháza
a piactéren helyezkedik
el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi
kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-,
Almásy-, Dévay
családok háza… A lakosság
magyar, katolikus vagy református vallású,
de van kevés német
és több szlovák… A szőlők egy része
a várostól nyugatra elterülő síkságon
helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy
beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy
napsütötte
lejtőin kelet felé, valamivel
távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék — a
síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel,
hegyeivel a háttérben — derűs benyomást
keltenek a szemlélőben.” (Bél
Mátyás: Heves vármegye ismertetése
1730-35.)
Az 1848-as szabadságharc idején Windischgrätz
herceg innen irányította a kápolnai csatát,
és néhány
héttel később itt
tartott haditanácsot
Görgey Artúr tábornok is. Kossuth Lajos
is a városban tartózkodott ekkor, ő a Szent
Korona házban szállt
meg. Az 1867-es kiegyezés
agrárkapitalizációt indított el Gyöngyösön.
A
dualizmus korában gomba módra nőttek a
bankok, fejlődött a céhrendszer. Rác és
görög kereskedők nyomában izraeliták telepedtek
a régi kereskedőcsaládok
mellé. Ebben az
időszakban került be a gyöngyösi Mátra
a hazai idegenforgalmi élet vérkeringésébe.
Ennek érdekében a legtöbbet a Magyarországi
Kárpát Egyesület Mátra Osztálya — 1887-ben
alakult 650
taggal —, majd
jogutódja a Mátra
Egylet tette. Trianon után, a kedvelt felvidéki
üdülőhelyek elvesztésével különösen felértékelődött
a Mátra idegenforgalma.
Az 1890-es években a szőlőt pusztító filoxéravész
nagy csapás volt a városra. Nem véletlen,
hogy a vész elhárításának
végleges
módját,
az ellenálló fajtára oltást elsők között
itt dolgozták ki. A gyöngyösi oltó emberek
országszerte
híresek
voltak. Abasár,
Markaz,
Domoszló
és Nagyréde állítja elő az ország oltványainak
jelentős hányadát ma is.
A 20. században több komoly tűzvész is
sújtotta a várost. 1917. május 11-én
a kórház vasalótermében
kipattanó
szikra lángra lobbantotta
szinte az egész várost. 559 lakóház
semmisült meg, és 11 ember vesztette
életét. Ezt követően érkezett a városba
IV. Károly és felesége Zita királyné,
részben, hogy pontos
képet kapjanak
a tűzvész
pusztításáról, részben azért, hogy
a város lakóinak lelki támaszt nyújtsanak.
Az
1900-as évek második felében jelentősen
megváltozott
a város arculata, új lakónegyedek épültek,
iskolákkal, főiskolával
bővült a város,
ezekben az évtizedekben létesült a
Mátra Művelődési Központ is. 1971-ben épült
a
sokak által bírált,
ma már Gyöngyös
egyik jelképévé
vált
20 emeletes toronyház is a város déli
kapujánál.
Látnivalók
Szent
Erzsébet templom | Mátravasút |
Egyházi kincstár |
Szent Bertalan
templom | Fő
tér
Tourinform
galéria | Huszár
szobor | Zsinagóga | Vármegyeház |
Ferences
templom és kolostor
Ferences könyvtár | További
látnivalók | Érdekesség
Szent Erzsébet templom
A 24. sz. főúton mellett, az autóbusz pályaudvartól
alig 100 m-re, a hajdani egri és benei út találkozásánál áll.
A templom
középkori
eredetű, egykor temető vette körül. A 16. században elhagyatottan
állt, később a 17. század első harmadától a ferencesek a szlovák
ajkúaknak tartottak itt misét. A következő évszázadban barokk
stílusban átépítették. 1945-ben a templom bombatalálatot kapott,
boltozata
beszakadt.
Mátravasút
A múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás
irányában találjuk a Mátravasút végállomását. Az erdei vasút az Egererdő
Rt. üzemeként
működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es
szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között.
A Gyöngyös-Mátrafüred
vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék
megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott
pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér
alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása.
A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei
irányába.
A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos
irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel
kanyarog
át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú
hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk.
Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva
a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza
barátságos
tisztásán található.
Egyházi kincstár
A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi
plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent
Korona Házat. A
kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található.
A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi
épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége
a napóleoni háború idején
nőtt meg, akkoriban több ízben is itt őrizték a magyar koronát
1806-1809 között. Ezért ez a ház mai neve. 1932-ben került
egyházi tulajdonba,
1945 óta plébánia.
Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak
ki. A nagyterem mennyezetét Márton Lajos freskója díszíti. Az egyedülálló
— az
esztergomi után
hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán
kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek
láthatók. A gyűjtemény
világviszonylatban is egyedülálló voltát az adja, hogy
a bőrtűs, filigrán kelyhekből mindössze 14 darab van a világon, ebből
8
itt látható. Egy-egy kehely díszítéséhez több száz piciny
fémgolyót használtak fel. Az emeleti folyosón fényképkiállítás
látható
az
1917-es tűzvészről.
Szent Bertalan templom
A városközpont legkiemelkedőbb épülete a Szent
Bertalan templom. Első írásos emléke 1301-ből származik, valószínű
azonban, hogy
már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a
templom kívül-belül barokk formát mutat. Csák Máté 1320-ban a templomot
felgyújtotta, 1350 körül Szécsényi Tamás átépítette a templomot.
Ennek az építkezésnek az emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első
feleségének
címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot
a 15. század utolsó negyedében földesurai késő gótikus csarnoktemplommá
építették át. Hazánk egyik legnagyobb méretű városi temploma,
különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A török
időkben a
templom többször leégett. 1741-ben megrepedt a szentély boltozata:
az életveszélyessé vált gótikus szerkezetet lebontották és a
templomot 1746-56 között barokk stílusban újjáépítették. 1772-73-ban
készült
el az északi, 1815-ben a déli torony. Az 1992-es restaurálásakor
a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak
került elő. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony
volt,
ennek alapfalai ma is láthatók. Az északi oldalon a szabócéh
által építtetett gótikus Szt. Anna kápolna alapfalait és gótikus
bélyeges
téglákkal burkolt belső részét találta meg a kutatás.
Fő
tér
A templommal szemközt, új helyre került a város
életében jelentős szerepet játszó Károly Róbert szobra. Kő Pál szobrász
alkotása
1984-ben, a várossá válás 650. évfordulójára készült. A 2000
nyarán megújult Fő tér sarkait három, a város címermotívumait — farkas,
félhold, csillag — ábrázoló szökőkutas szobor zárja, a negyedik
szökőkút a Gyöngyös és térségében meghatározó szőlő- és borkultúrát
szimbolizáló szőlőfürt. A Fő tér a felújítást követően az autós
forgalom elől lezárt terület lett, a szép, új kandeláberekkel,
padokkal, díszburkolattal különösen a nyár esti rendezvények
idején
kelt kellemes benyomást.
Tourinform galéria
A Fő téren a Városháza épületével szemközt a Tourinform
irodában hasznos segítséget, tanácsot kaphatunk mátrai időtöltésünkhöz.
Érdemes betérni, hiszen időszakos kiállításoknak is otthont ad
a Tourinform Galéria, melyek között gyakran a Mátrához, az itt
élő emberekhez kötődő tárlatok láthatók.
Huszár szobor
A Fő tér képzeletbeli meghosszabbításában találjuk
a Huszár szobrot, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, 1932-ben készült
el.
Zsinagóga
Rövid kitérőt tehetünk a Fő tér szomszédságába.
A Városháza épülete melletti Vármegye utcán elindulunk, s percek
alatt a Vármegyeház
térre jutunk. A Gyöngyös-patak innenső oldalán áll az egykori
zsinagóga épülete.
A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19.
század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége.
A zsinagóga
építésére
1818-ban kaptak engedélyt. Az épület két év alatt készült
el Rábl Károly tervei alapján. Ez 1917-ben leégett, majd újjépítették.
Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát” Baumhorn Lipót és Somogyi
György tervei alapján. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások,
a sok kis kupola érdekessé teszi az épületet. A II. világ-háború
alatt
komoly károkat szenvedett. Jelenleg nem hitéleti célokat
szolgál.
Vármegyeház
A Gyöngyös-patak hídján átkelve találjuk az egykori
megyei katonai kvártélyház, vagy más néven vármegyeház emeletes,
zárt udvarú épületegyüttesét. A török hódoltság után merült fel annak
az igénye, hogy a katonák elszállásolására megfelelő épület legyen.
1763-ban
Grassalkovich
Antal a gyöngyösi kvártélyház számára adott telket a megyének.
Néhány évvel később megindult az építkezés. A dualizmus korában
is huszárezredek
állomásoztak az épületben. Az egykori huszárlaktanya 1929-ben
nyerte el végleges formáját, ekkor vette meg az épületet a Földművelési
Minisztérium állami méntelep számára.
Ferences
templom és kolostor
A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot
és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető,
alapítója
valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei
— a torony és a szentély — a 14. századból valók. A törökök
1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek
azonban
öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek
végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt
meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A
törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A
Gyöngyöst
pusztító tűzvészek a templomot és a kolostort sem kímélték, ám
a helyreállítás minden alkalommal gyorsan megindult.
A templom belsejében a főoltárt érdemes kiemelni.
Az oltárkép Kranowetter Gábor alkotása az 1760-as évekből. Mellette
kétoldalt
Hebenstreith
József faszobrai állnak. A szentély zárókövén az első építtető,
a Báthory család címere látható. A templom kriptájában nyugszik
a legendás
hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben Thaly Kálmán ekkor
adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve,
kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.
Ferences könyvtár
A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori
kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és
másolás első műhelye
volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből
származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű,
hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár
állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, a szertartásokkal
kapcsolatos könyv, missale, brevárium lehetett. A kolostor könyvtárában
16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány. 1998-ban
került elő egy befalazott rejtekhelyről a magyarországi legrégebbi
nyomtatott
könyvritkaság.
További látnivalók
1969-ben a kuruc generális temetésének 260. évfordulóján
a Ferences templom melletti téren avatták fel Mihály Árpád fiatal
szobrászművész
bronz Vak Bottyán lovasszobrát. A ferences kolostor közelében
áll a Szentlélek kápolna. A kisméretű gótikus kápolna már a 15. században
állt. Egy utcával feljebb, az Arany János utcában találjuk a
Református
templomot. A reformátusok Gyöngyösön 1782-ben kapták meg a templomépítési
engedélyt Rábl Károly tervére. 1792-ben kezdték építeni, a puritán
épület 1844-ben nyerte tornyos, klasszicista homlokzatát.
Rendezvények
Gyöngyösi bornapok
— május
Május közepén rendezik meg a Farkasmályi
pincesoron az Ivó napi pincejárást,
ahol
borkóstolás,
szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény
másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett
itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel
a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát,
amit szakmai
és társadalmi zsűri ítél oda.
Veteránautó találkozó — június
Kétévente rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót,
ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek
a szépen karban
tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren,
hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.
Gyöngyösi szüreti napok — szeptember
A térség legnagyobb szüreti rendezvénye egész hétvégére
szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója
és kóstolója
mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak.
Általában szombati napon rendezik a szüreti gulyás szabadtéri
főzőversenyt.
Érdekesség
2006. május végétől a szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeumban megnyílit a hetedik tájegység, a Felföldi mezőváros. Ebben
több gyöngyösi látnivaló is helyet kapott, iparosház, polgárház és Szent Donát
szobor.
A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a
17-19. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes
kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A szőlő- és borkultúra mint
városképző tényező a régióra egyedülállóan jellemző. A gyöngyösi
jellegzetes vörös borkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban,
hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is
közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység
határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott
18-19. századi időszakaszban is.
A másolatban megépült épületeket úgy választották
ki, hogy a 18-19. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális
változatait képviseljék. Ezek a lakóházak szűk beltelkekre épültek
borházzal, pincével, esetleg műhellyel. Az objektumok berendezéseiben
a tulajdonos családok gazdasági és ipari tevékenységét hangsúlyozzuk.
A gyöngyösi polgárház az 1981-ben lebontott eredeti
gyöngyösi épület. A lakóház a 18. század végén épült faragott kőből.
Fennállása során többször bővítették, átépítették, tüzelőberendezéseit
átalakították, a tetőfedés anyagát is többször cserélték. A kétlakásos
ház múzeumi bemutatása az 1870-1915 közötti építési korszakot tükrözi,
berendezése is ennek az időszaknak kisvárosi tárgyi kultúráját reprezentálja.
Egy gyöngyösi szőlősgazda lakása és 1914-es állapotnak megfelelő
mezővárosi polgár szintű életmódja látható a kiállításban.
A másik épület az iparosház, az eredeti gyöngyösi
1820 körül épült. A ház múzeumi bemutatása az 1860-1880 közötti építési
periódust tükrözi. A múzeumi lakóházban két család lakik az 1860-70-es
évek fordulóján. Az első lakásban egy szőlőtermesztéssel és bortermeléssel
is foglalkozó katolikus iparosmester lakik a családjával. A másik,
a hátsó lakrészben a híres gyöngyösi kapások közé tartozó, jól képzett
szőlőmunkás egyszerű lakása látható. A ház berendezése a szőlőbirtokos
család portájára jellemző, gazdag helyi céhes iparostermékek széleskörű
választékát mutatja be az 1870-es évek időszakából. A filoxéravész
előtti állapot bemutatásával a régió fénykorának utolsó időszakáról
kap képet a látogató.
A Felföldi mezőváros épületcsoport teréről kivezető,
a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé kerülő Szent Donát szobra
eredeti helyén is külterületen, Gyöngyös-Szurdokparton állt. A szobor
a szőlőhegyek 18. századi védőszentkultuszában kiemelkedő szerepet
játszó Szent Donátot jeleníti meg. Az eredeti szobor helyi, szürkésbarna
színű, andezittufa kőből, valószínűen gyöngyösi kőfaragó mester munkájaként
készült. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot
ábrázolja. Az időjárási viszontagságok és szőlőbetegségek elkerülése,
megelőzése érdekében itt imádkoztak a szőlősgazdák. A tájegységben
a jelenleg a gyöngyösi Szent Bertalan plébánia udvarán álló szobor
hiteles műtárgymásolatát helyezték el. (Forrás: www.sznm.hu)
Mátra Múzeum
Az épület története
Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe Orczy István. 1708-ban Petrovay Zsuzsannával kötött házassága révén vált birtokossá Gyöngyösön. 1742-ben végrendeletében fiára I. Lőrincre hagyta a birtokot. A barokk stílusú kastélyt fia, Orczy (I.) Lőrinc építette a 1769-70-ben. Feltételezhető, hogy vadászkastélynak készült az U alakú épület, nem állandó lakóhelynek, hiszen ideje nagy részét más birtokain, Tarnaörsön és Pesten töltötte. Unokája II. Lőrinc építette át 1826-ban klasszicista stílusban, amikor a barokk kastélyból angolkerttel övezett harmonikus klasszicista épület vált. A kertben üvegház is állt, a citrom-, narancsfák átteleltetésére. A kastélykert kapuján látható oroszlánok Uhrl Ferenc alkotásai. Ezekről azt mondták a gyöngyösiek, „ha délben meghallják a harangszót, akkor leszállnak a talapzatról, és elmennek ebédelni”. Aki azonban ezt elhitte, annak nevetve mondták a helybéliek, „hogy hallanák meg, hiszen kőből vannak”. (Aba Iván: Budapest-Gyöngyös-Mátra) A kastélykertet kerítés vette körül, később ezt is elbontották. Az angolkertek kedvelt elemei voltak a gloriettek, melyek több célt is szolgáltak, használták őket kilátóként, pihenőhelyiségként. Ennek megfelelően alakították ki ezeket, fedett, vagy nyitott glorietteket építettek. A park délnyugati sarkán fedett gloriettet emeltek.
Orczy (II) Lőrinc fiúörökös nélkül halt meg, így leányági örökösödés folytán több család birtokolta a kastélyt. Az Orczy örökösöktől 1937-ban vette meg a város a kastélyt, s már akkor felmerült, hogy kastélymúzeumként működjön tovább. Sajnos, ez nem valósult meg, így az eredeti berendezési tárgyak sem maradtak az épületben. Nem volt sokkal jobb sorsa a parknak sem, melynek állapota folyamatosan romlott. A kert elvesztette angolpark jellegét, elbontották az üvegházat, az 1950-es években pedig újabb fákat kivágva szabadtéri színpadot alakítottak ki. A korábbi, nagy kiterjedésű park fokozatosan zsugorodott. A park területe helyi védettségű természetvédelmi terület 1952 óta. A kastélyban 1957-től működik a múzeum.
A Mátra múzeum történetében az első jelentős dátum 1867, ekkor alakult meg a Gyöngyös Város Musealis Gyűjtőkör. Az önálló városi múzeum 1887-ben nyílt meg a gimnázium egyik termében. Több évtizednek kellett eltelnie, hogy méltó helyre kerüljön az egyre gyarapodó gyűjtemény. Ebben fontos szerepet játszott Nagy Gyula gyöngyössolymosi tanító.
A múzeum felújítása
Három év alatt több mint kétmilliárd forintot költenek a gyöngyösi Orczy-kastély teljes felújítására és egy új természettudományi pavilon felépítésére. A beruházás első ütemének 820 millió forintos költségét uniós forrásból, a többit címzett állami támogatásból fedezik. A múzeum — egykori Orczy kastély — felújításakor értékes leletekre is bukkantak a munkálatok során: a vakolat eltávolítása után az egyik teremben hét, szokatlanul jó állapotban megmaradt falfestményt találtak. A freskók Magyarország legnagyobb összefüggő barokk teremsorának falait borítják, s vélhetően egyidősek az épülettel, vagyis az 1700-as években készültek. A rekonstrukció során ezeket restaurálták, és igyekeztek visszaadni a szobák eredeti hangulatát is. Megújult a mintegy 2000 négyzetméter alapterületű kastélyépület, ahol vadásztörténeti és történeti kiállítás kapott helyet.
A fő műemlékvédelmi koncepcionális kérdés az udvar lefedése volt. Az udvar egy könnyed szerkezetű üvegtetővel lefedve megsokszorozza az épület használhatóságát, megfelelően kialakítva műemléki érdekeket nem sért. A fentieken túl a lefedés mellett szólt a régészeti falkutatás azon eredménye is, mely szerint a kastély zárt falas, ablakos udvara egykor két szinten nyitott árkádíves, északra néző U alakú folyosós barokk udvar volt, s csak a klasszicista átépítés idején vált építészetileg nem túl értékes, észak felől is zárt belső udvarrá. E Gyöngyösön egyedülálló barokk emléket jelentő árkádíves udvar visszaállítása mindenképpen kívánatos, mely mellett finom átmenettel az északi klasszicista szárny is bemutatható marad. A nyitott árkádívek viszont feltételezik az udvar zárt, fűtött térként való kialakítását.
A zárt udvarról nyíló boltíves barokk termek lehetőséget biztosítanak egy korszerű, enteriőr jellegű kiállítás-sorozat tervezéséhez. Az átépítéssel kialakuló 7-8 terem lehetőséget ad Gyöngyös és környéke történetének (elsősorban az életmód változásának) bemutatására.
A felújítás során visszaállították a kerítést, a hagyományos gyöngyösi építőanyagból, a farkasmályi kőből. A kert revitalizációjának részeként megújultak a gloriettek is.
Kiállítások
Helytörténeti kiállítás
A Mátra Múzeum emeletének öt barokk termében Gyöngyös történetével, az itt élő emberek mindennapi életével ismerkedhet a látogató.
Első terem
Várostörténet dióhéjban, ahol végigkövethetjük a település történetének jelentősebb állomásait az 1334-es a városi kiváltság megszerzésétől egészen az 1950-es évekig. Itt láthatók először a Szent Bertalan templom északi részén feltárt 16. századi Szent Anna kápolna padlótéglái, de kiemelt helyet foglalnak el a városiasodás folyamatát meghatározó, a céhes ipart és szőlőművelést, valamint az oktatást bemutató tárgyak. Az egyes korszakokra jellemző viseleti darabok végig vonulnak az egész kiállításon, mintegy gerincét adva a több mint 670 éves múltnak. A város területének fejlődését valamint a jelentősebb műemléképületek történetét terepasztal segítségével ismerheti meg a látogató.
Második terem
A 19. század polihisztorának, Bugát Pálnak állít emléket, aki 1793-ban született Gyöngyösön. Bugát Pál nem csak orvos volt, de nyelvújítással is foglalkozott. 1843-ban megalkotta legjelentősebb műszógyűjteményét, a Természettudományi Szóhalmazt, s ő volt, aki 1841-ben létrehozta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot. 1848-49-ben az ország főorvosává nevezték ki. Az itt látható enterieurben a nagy tudós szobájának bútorai, a feleségét ábrázoló festmények, oklevelei valamint természetrajzi gyűjteményének néhány darabja kapott helyet.
Harmadik terem
Az 1783 és 1822 közötti időkből származó öltözet-darabok láthatók, amelyek az 1990-es évek közepén, a Szent Erzsébet templom kriptájának feltárása során kerültek a Mátra Múzeum életmód-történeti gyűjteményébe. A selyem alapú szoknyák, mellények, a több méter vert csipkéből készült főkötők, az aranyozott gombokkal ellátott menték, az akkor élt módosabb városi lakosság életét szemléltetik. Mivel a tárlókban csak öltözet-töredékeket láthat a látogató, így a terem végében egy férfi és egy női viselet-rekonstrukciót állítottunk ki, hogy megmutassuk, hogyan is öltözködtek a polgárok itt a Mátra alján majd 200 évvel ezelőtt.
Negyedik terem
A kastélyépítő földesúri családnak, az Orczyaknak állít emléket. A vitrinekben elhelyezett portrékon megismerhetjük a család jelentősebb tagjait, míg a leszármazási tábla a rokonsági kapcsolatokban nyújt eligazodást. Itt kaptak helyet a család által kölcsön adott bútorok, valamint a viseleti- és a címeres étkészlet darabjai. A terem közepén lévő vitrinben, az 1736-ban magyar bárói rangot szerző Orczy István dolmánya látható.
Ötödik terem
A 18. század kiemelkedő személyiségének, a barokk kastély építtetőjének, báró Orczy Lőrincnek az emlékszobája. Ez a szoba a kastély egyik legszebb és legreprezentatívabb helysége. Az épület felújítása során végzett kutatások alkalmával kerültek elő a falat borító nagyméretű, városképeket és csatajeleneteket ábrázoló freskók, amelyek készítési ideje a 18. század végére tehető. A főúri életmódot, a terem közepén elhelyezett barokk bútorok szimbolizálják.
Vadászattörténeti kiállítás
A kiállítás négy teremben került megrendezésre. A tematikus anyagok mellett igen sok trófea, és művészeti alkotás teszi változatossá a bemutatót. Az első terem a vadászat eszközei közül a fegyvereket tárja a látogatók elé, az ősi visszacsapó íjtól a legmodernebb sorozatgyártású ismétlő fegyverekig. A második terem Dr. Varga (De Vargas) Ervin (1912-2003.) volt debreceni ügyvéd vadászati, vadászattörténeti tárgyi emlékeit mutatja be enteriőrszerű berendezés formájában. A harmadik terem, a vadász felszerelési tárgyait, a szinte művészi kivitelű vadászjegyeket, valamint a vadászat tárgyát, a vadat megjelenítő különféle művész tárgyakat mutatja be. A negyedik terem, a többitől némileg eltérően, három dioráma segítségével az apróvadak közül mutat be néhányat, a vetítőrendszer segítségével viszont a nagyvadakkal ismerkedhet meg a látogató.
Őslénytani kiállítás
A múzeum őslénytani anyaga az egykori gyűjtő Legányi Ferenc és a jó barát, tudós Andreánszky Gábor munkásságának eredményeként nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. A kiállítás ennek a két nagyszerű embernek állít emléket, úgy, hogy közben bemutatja az Északi-középhegység legfontosabb őslénytani lelőhelyein előkerült nővényi és állati kövületeket. A kiállítás két teremben került megrendezésre.
Ásványkiállítás
A Mátra ásványkincseiről elsőként egy olasz hadmérnök Luigi Fernando Marsigli számolt be, aki 1700-ban megjelent könyvében azt írja, hogy egész Magyarországon a legtisztább aranyat Heves megyében bányásszák. A Mátrában a legjelentősebb ásványképződés az andezit hasadékaiban, hólyagüregeiben forró vizes oldatok hatására játszódott le. A kiállítás két teremben mutatja be ezt a csodálatos világot.
Természettudományi kiállítás és pálmaház
Az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteményével várja a múzeum a látogatókat. Az új épület modern, három szinten létrehozott terei könnyen áttekinthető helyet biztosítanak a kiállításnak, amely része az Európa Nostra díjat nyert projektnek.
A kiállítás fő vonulatát a 3 kiállítási szintet átérő "nagy fa" jelenti, mely az élővilág szintezettségét szimbolizálja (talaj és gyökérszint, lágyszárú és cserjeszint, lombkoronaszint) s így segít az életközösségek bemutatásában. A szintenként elhelyezett nyolc dioráma élethű mását jeleníti meg egy-egy élőhelynek, melyek zömében a Mátra és Mátra-környéki élőhelyek növény- és állatvilágát ismertetik meg a látogatókkal.
Talaj- és gyökérszint. A diorámákban gombák, algák, fonál- és kerekesférgek, bogarak, csigák, gerincesek láthatók. Ebben a térben kapott helyet egy tudománytörténeti enteriőr, mely bemutatja, milyen környezetben dolgozhatott a századforduló idején egy kutató, megjelenítve a munkájához szükséges eszközöket, kellékeket is. Látássérült látogatók részére alakítottuk ki a Tapintható természetcímű foglalkoztató, hozzásegítve őket a természet megismeréséhez. Az interaktív élményeket segíti a mikroszkópok elhelyezése a kiállítótérben, amivel metszeteket, preparátumokat vizsgálhatnak a látogatók.
Lágyszárú és cserjeszint. A diorámákban gombák, mohák, páfrányok, zuzmók és a lágyszárú növények, rovarok, csigák, kagylók tekinthetők meg.
Lombkoronaszint. A diorámákban rovarok és madarak, rendszertanilag pedig a gerincesek kerültek itt bemutatásra: halak, kétéltűek, hüllők és madarak. Madárfészkek és gazdag tojásgyűjtemény is itt látható, valamint az emlősök és madarak csontjaik bemutatása is itt történik. Itt a lombkoronaszintben látható újra a kiállításban a méhkaptár, ami a régi kiállításban is nagyon népszerű volt. Az üvegből készült méhkaptárban megfigyelhetjük a méhek munkáját, akiknek szabad kijárásuk van a múzeum kertjébe.
Pálmaház. Trópusi növény- és állatvilág tárul a látogatók elé az egzotikus növények, forró égövi hüllők és ízeltlábúak terráriumai és az akváriumok lakói segítségével.
Belépőjegyek:
Kastély: (vadászati, helytörténeti, ásványtani és földtani kiállítások)
Teljes árú jegy: 1000 Ft
Diák/nyugdíjas: 500 Ft
Természettudományi pavilon:
Teljes árú jegy: 1000 Ft
Diák/nyugdíjas: 500 Ft
Komplex (Kastély+Pavilon):
Teljes árú jegy: 1400 Ft
Diák/nyugdíjas: 700 Ft
Kerti sétajegy:
Teljes árú jegy: 300 Ft
Diák/nyugdíjas: 150 Ft
Forrás: www.matramuzeum.hu
|