2016. május 24. kedd >> Eszter  

 
       
   

Szabadidő >> Mátravasút

   
 

 

A Mátravasút története | Menetrend

 

A Mátravasút története

 

Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között.

 

A mátrafüredi állomásonA Mátravasút vonalhálózata Gyöngyös városától északra sajátos módon, több egymástól független vasút összekapcsolásával közelített a város felé. Eredeti rendeltetése az erdő termékeinek és a vonalak mentén fekvő kőbányák anyagának szállítása volt. Az első vonalon, a Nagy-völgyben 1906-ban lóvontatta kocsikkal szállították a fát. A többi vonal, a Szén-pataki, a Cseternási a Galya-tető déli lejtőjéről indult, hogy a Mátra-Szalajka völgyben találkozzon és kövesse a Nagy-patakot Gyöngyössolymos északi részéig. Itt a Monostor-völgyi vasutat is magához ölelte, hogy azon szállíthassák az ipari- és tűzifát. Egy másik vonal a parádi országút padkáján létesült 1911-ben, hogy azon a Farkasmályi kőbányából kitermelt andezitet a gyöngyösi MÁV állomásra juttassák. A két vonal összeköttetése azonban még váratott magára. A gyöngyössolymosi vonalakat 1916-ban gőzvontatásúra rendezték be, az első gőzmozdony a „Liza” különleges mutatvánnyal érkezett a Gyöngyössolymos északi részén lévő „házába”. Gyöngyösre nagyvasúton érkezett, Gyöngyös és Gyöngyössolymos között kisvasúti vágányhálózat hiányában közúton „saját lábán” kellett kijutnia fűtőházába. Gyöngyös és Gyöngyössolymos utcáin úgy pöfögött végig, hogy előtte lerakták a vágánymezőket, amelyeken áthaladt. Ezeket aztán felszedték és előrevitték, így érkezett meg 11 nap után rendeltetési helyére. 1923-ban épült ki a Farkasmály-Mátrafüred közötti „benei vasútvonal”. A Gyöngyös-Mátrafüred közötti vonalat 1926-ban nyitották meg a személyforgalom számára. A „Karcsi”, „Gizi” és „Janka” nevű gőzösök hamarosan a városiak kedvencei lettek. A város tovább építtette a vasutat, 1937-ben egészen a Kékes alá vezették a mátrafüredi vonalat. A II. világháborút a „Liza” és a „Janka” szétszerelve, ám épségben vészelte át a mátrai erdőkben elrejtve.

 

A Mátra déli völgyeiből a város felé tartó vasutakat 1949-ben államosították. Ekkor egyesült az egész hálózat és kapta a Mátravasút nevet erdőgazdasági tulajdonban. A vasút fa-, kőszállítás mellett rendszeresen személyfuvarozást is végzett. 1951-ben újabb vonal építésével kiszolgálta a vasút a Pipishegyen létesült Szerszám- és Készülékgyár építkezését is. A vonalak hossza ekkor már több, mint 46 km volt. A hihetetlen mértékben megnőtt forgalomra jó példa, hogy volt olyan nap, amikor 120 vonat is közlekedett ezen a vonalon. Az évi 1.600.000 km-es teljesítményével a legnagyobb erdei vasutak közé tartozott.

 

A lajosházi állomásonA 60-as évek elején a gőzmozdonyokat fokozatosan dízelmozdonyok váltották fel. Ekkoriban csökkent a fuvarozás, viszont jelentősen nőtt a turizmus igénye. 1961-ben itt alakult meg a második „Úttörővasút”. Az egyre növekvő turistaforgalom hatására 1968-ban Gyöngyös-Lajosháza között is beindult a személyszállítás. A vasút ekkor második fénykorát élte. A hanyatlás a 70-es évek végén kezdődött, amikor a fuvarozás országszerte a közútra terelődött, ezért az erdőkben is feltáró utak épültek. 1978-tól a vasúton fát egyáltalán nem, 1980-tól pedig követ sem szállítottak. Egyetlen tevékenysége már csak a turistaforgalom kiszolgálása lett. A Mátravasút immár 18 km-re lecsökkent két vasútvonalán az utasforgalom igényeinek megfelelően 1980-tól nagyarányú korszerűsítések kezdődtek. Új állomásépületek, megállóhelyek létesültek, valamint nagyteljesítményű dízelmozdonyok kerültek beállításra.

 

A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 50 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.

 

A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.

 

2006 áprilisában bemutatták a nagyközönségnek a vasút új gőzmozdonyát, mely a Gyöngyi becenevet kapta. A gőzmozdony Romániából érkezett, eredetéről keveset tudunk. Valószínű, hogy a moldvai Kománfalván (Comăneşti) közlekedett. Mivel a kománfalvi erdei kisvasút 1991-ben megszűnt, vélhetően valahol tárolták a hazátlanná vált mozdonyt. Magyarországra a múlt év végén érkezett, majd Nagykanizsán újították fel.

 

A gőzös beszerzését egy hároméves fejlesztési program követi, ennek keretében a lajosházi vonalat meghosszabbítják. A 480 millió forintos beruházás keretében 2006-ban felújítják a 9,7 kilométeres lajosházi vonalat, ahol az árvízkárok és a pálya rossz állapota miatt szünetel a forgalom. 2007-ben megkezdik a lajosházi vonal meghosszabbítását. A régi nyomvonal mentén 3,8 kilométer hosszban a Szalajkaházig építik újjá a vasutat. A síneket 2008-ban fektetik majd le. A vasút meghosszabbítása mellett felújítják a szalajkai erdészházat, tanösvényt és vadasparkot alakítanak majd ki az új végállomáson. Lajosházáról Mátraszentimrére a zöld kocka jelzés vezet, a 8 km hosszú, kényelmes és szép túra nagy része a régi talpfákon halad, az egykori vasúti hidak maradványai még ma is láthatók.

 

Menetrend

 

Menetrend 2013.

Díjszabás

 

 


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2016.05.23.  <<   Lap teteje