Története | Látnivalók | Rendezvények

Története

A Keleti-Mátra déli lejtőjén, a Závoz-patak völgyében található a ma több mint 2000 lelket számláló település. Az ásatások arra utalnak, hogy igen régóta lakott település volt. A régészek késő bronzkori sarlót találtak a falu környéki ásatásokkor. Az 1960-as években, a Berek-patak medrének elzárása és víztározóvá való átépítése közben kerültek elő a földből az ősi leletek. Ezek a Mátra Múzeumba kerültek, skír lelet néven. A település, hasonlóan a környék falvaihoz, a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt a honfoglalást követően. Domoszlót az 1200-as évek közepén királyi solymárok lakták. 1263 táján az Aba nemzetség Kompolti ága szerezte meg Domuzlovot, akik 1296-ban vasércbányát nyitottak III. Endre király engedélye alapján. A Kompolti család kihaltával 1522-től az Országh család lett a falu birtokosa, majd Török Ferenc, Országh Borbála férje. Erre az időszakra esik az Oroszlánvár teljes elpusztulása. E család leszármazottai birtokolták a falut 150 éven át. 1686-95 között elnéptelenedett a település. Ekkoriban Rimaszombatról érkeztek szlovák ajkú telepesek. A 18. század első harmadában folytatódott a betelepülés, Kishont és Gömör megyék területéről. Ennek eredményeképpen 1767-ben 804 a lakók száma, száz évvel később pedig már 1951 fő.

Napjainkban egyre több hagyományteremtő rendezvény vonzza a vendégket.

Látnivalók

Szent Demeter templom

A faluba érve rögtön szembe ötlik a dombon álló barokk templom. Az eredeti római katolikus templomot már rögzíti az 1332-37-es pápai tizedjegyzék is. Mai formáját a 18. században kapta az egyhajós épület, gótikus rózsaablakkal.

Millecentenáriumi emlékpark

1996-ban alakították ki a millecentenáriumi emlékparkot. A falu főterén Árpád és a hét vezér emlékére kopjafát emeltek. Az emlékhelyet park övezi.

Domoszlói-horgásztó

A kirándulóknak a horgászásra alkalmas mesterséges víztározót ajánljuk. Az 54 hektáros tavat a Tarjánka-patak táplálja.

Oroszlánvár

A településtől északra található Oroszlánvár 601 m magasan állt. Az országos kéktúra átvezet rajta. Domoszlóról gyalogos kirándulást is tehetünk az Oroszlánvárhoz. Érdemes megtekinteni a sziklába vájt árkát. Falmaradványai alig látszanak ki a földből.

Az 1242-es tatárjárás után sáncokkal körülvett vár feltehetően Eger 1552-es ostroma idején pusztult el. A vár történetéről több monda is fennmaradt. Az egyik mese hőse egy bátor, eszes szolgalány, Ilona, akinek apja lovászként szolgált Kompolti Kázmér földesúrnál, aki IV. Béla király parancsára emeltette az Oroszlánvárat. A vár avatásán a negyvenes éveihez közelítő urat mindenki a nősülésre biztatta, ám Kompolti Kázmér nemigen akarta feladni függetlenségét. Előállt az ötlettel, neki csak olyan asszony kell, aki az oroszlánt is meglovagolja. Legnagyobb megdöbbenésére Ilona jelentkezett. Egyesztendős határidőben állapodtak meg, ennek letelte előtt megérkezett a hatalmas fenevad, vasketrecben. A leány nem tétovázott, belépett a ketrecbe, s kezei között báránnyá szelídült az oroszlán. Az esküvő nem is maradt el, s férjét nem zavarta az sem, hogy alacsony származású hitvese fondorlattal győzte le, mivel fokozatosan édesgette magához a vadállatot.

Rendezvények

Szent György napi muskotály borünnep — április

A muskotály borünnepen borverseny, borkóstolás, borcímke kiállítás szerepel a programban. A vendégek a borok mellett a híres domoszlói lángost is megízlelhetik.

Szüreti felvonulás és Vidróczki betyártalálkozó — október

Több évtizedes szünet után elevenedett meg újra a településen a szüreti felvonulás, amit néhány éve betyártalálkozóval egészítenek ki. 2003-ben rendezték meg az első betyártalálkozót, amelynek nem várt sikere további folytatásra ösztönözte a szervezőket. Akkor még csak vállalkozó szellemű helyiek mérték össze tudásukat olyan „betyáros” számokban, mint az ostorcsattogtatás, a hordógurítás, a lopózás. 2004-ben már a gyerekek is bekapcsolódtak a betyárok programjába, sőt, hogy a gyengébb nem képviselői se maradjanak le semmi jóról, volt boszorkányégetés is.