Nagybátony|
Kisterenye |
Maconka |
Szúpatak |
Szorospatak
Története
A Mátra északi lábánál található a 16 ezer lakosú
Nógrád megyei város. Az autóval Pásztó felől érkező turistának a
Sulyom-hegyet kettészelő
országút mentén először egy ipartörténeti érdekesség vonja magára
a figyelmét. Nem mindennapi látvány a kimustrált szénbányászati
vágathajtó gép. Rögtön ezt követően szemünk elé tárul a Mátra
és a Cserhát közötti széles völgyben meghúzódó település, mely 1989-ben
emelkedett városi rangra. Ennek előzményeként 1984. január 1-jén
Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak Bátonyterenye néven egyesült.
A település nevével már a középkorban találkozunk.
Nagybátonyt a pásztói apátság 1190-ben kelt levele említi először.
A Rátót
nemzetség
ősi birtoka volt, 1231-ben Bachon alakban szerepel a forrásokban.
Kisterenyéről 1381-ben Ternie néven írtak. 1384-ben már Vásáros
Terenye. Szúpatak a középkori oklevelekben Asszupatakként szerepel.
A településeket
a török 1544-ben feldúlta. Életükre leginkább az Almássy és a
Gyürky családok voltak meghatározóak. Érdekes módon jelentős változást
a dualizmus kora hozott, 1860-tól dinamikus fejlődésnek indult
a térség.
Ennek oka abban is keresendő, hogy ekkor épült meg a vasút és
megindult
a szén feltárása. A megye szénbányászati központjává vált a település,
amely különösen a II. világháborút követően, az 1950-es években
vált meghatározóvá. Az 1960-as évek közepétől a fejlődés megtorpant,
majd
a rendszerváltás után a térség is komoly munkanélküliséggel küzdött.
Nagybátony
Barják Gyula magán-képeslapgyűjteménye a magyar
történelem elmúlt évszázadát öleli fel. A több mint 35 000
darabból álló gyűjtemény számos különlegességet tartalmaz. A
kortörténeti dokumentumok Nagybátonyban láthatók.
Római katolikus
templom
Az írásos emlékek szerint a község régi temploma
1688-ban még állt.
Az új templom építését 1735-ben kezdték el az elpusztult felsőlengyendi
középkori templom kőanyagából. Karzata 1811-ben még fából volt,
ugyanekkor fa harangláb is állt az épület mellett. 1881-ben a
községgel együtt leégett. A barokk jellegű templom egyhajós.
Kisterenye
Gyürky-Solymossy kastély
A kastély és a park
A késő barokk hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély
és parkja mindenképpen megtekintésre érdemes. A korábbi eredetű,
késő barokk
stílusú kastélyt
mai formájára a Gyürky család építtette 1790-ben. A téglalap
alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy
kör
alakú, zömök torony helyezkedik el, zsindelyes hagymasisakokkal.
A kastély
13 hektár területű parkja botanikai ritkaságokat rejt, 1975-ben
természetvédelmi területté nyilvánították. Az eredeti park
az angol parkok jellegzetességeit
mutatta. Legdíszesebb területe az épület közvetlen környezetében
lévő rész, és a kastélyhoz vezető széles sétautak. A kert sétautakon
körbejárható.
A múzeum
A kastélyban látható állandó kiállítás a „Fába
faragott élet” címmel id. Szabó István munkásságának állít emléket.
A kiállításon látható
két bronzportré, faszobrok, térplasztikák, és nagyméretű domborművek.
Kiemelkedő a művész bányászattörténeti sorozata. Az utolsó teremben
a művész szobrászműtermét nézhetjük meg az általa használt szerszámokkal,
eszközökkel.
Tájház
A kisterenyei kastélykert bejáratánál áll a falumúzeum.
A tájház létesítésének ötlete 1977-ben merült fel, 22 évet kellett
várni
a megvalósulásra. Magyarországon először 1896-ban a millenniumi
ünnepségek alkalmával avatták fel az első skanzen jellegű néprajzi
falut, de rövid idő múlva lebontották. 1932-ben a balassagyarmati
múzeum udvarán építették fel először hitelesen a Karancskesziből
származó parasztházat. A 60-70-es évekig nem történt semmi, ekkoriban
nyíltak az ország különböző pontjain a falumúzeumok. A lakóház
még az 1970-es években is lakott volt, érdekessége a tornác végében
elhelyezett tűzhely.
Római katolikus templom
A templom a dombvonulat peremén áll, egyhajós.
Tornyát az órapárkány felett hagymasisak fedi. Berendezéséből a klasszicista
fő- és mellékoltár,
valamint a kőoszlopon nyugvó szószék jelentősebb.
Kisterenye
plébániája már az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt,
ám a templom építéséről nincs adat. Arányai gótikus eredetét
sejtetik, festett kazettás famennyezetéről 1713-ban tesznek említést.
A mai templomot a régi felhasználásával 1798-ban barokk stílusban
bővítették és átalakították. A II. világháború után a szentély
és a hajó egy része beszakadt, a háború után azonban helyreállították.
Maconka
Római katolikus templom
A maconkai műemlék templom a 13. században épült
román stílusban, a szentélyében középkori falfestmények láthatók,
köztük 13. századiak.
Később többször átépítették, ám eredeti jegyeit, szerencsére
mindvégig megőrizte. Megmaradt keresztboltozata a 15. században készült.
A templomot 1684-ben és 1696-ban is említették. A déli hajófalban
van
a ma nem használt középkori ajtó is. Előzetes bejelentkezéssel
látogatható.
Maconkai-víztározó
A térség legnagyobb horgászparadicsoma.
Szúpatak
Az egyre inkább elöregedő településen ma még láthatók
a palóc parasztházak. Stílusukban megegyeznek a hollókőiekkel.
Szorospatak
A terület fokozatos fejlődéssel bányatelepből üdülőterületté
vált. Több panzió, fogadó, camping és ifjúsági tábor szolgálja a
vendégek
kényelmét. |