Nagybátony| Kisterenye | Maconka | Szúpatak | Szorospatak

Története

A Mátra északi lábánál található a 16 ezer lakosú Nógrád megyei város. Az autóval Pásztó felől érkező turistának a Sulyom-hegyet kettészelő országút mentén először egy ipartörténeti érdekesség vonja magára a figyelmét. Nem mindennapi látvány a kimustrált szénbányászati vágathajtó gép. Rögtön ezt követően szemünk elé tárul a Mátra és a Cserhát közötti széles völgyben meghúzódó település, mely 1989-ben emelkedett városi rangra. Ennek előzményeként 1984. január 1-jén Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak Bátonyterenye néven egyesült.

A település nevével már a középkorban találkozunk. Nagybátonyt a pásztói apátság 1190-ben kelt levele említi először. A Rátót nemzetség ősi birtoka volt, 1231-ben Bachon alakban szerepel a forrásokban. Kisterenyéről 1381-ben Ternie néven írtak. 1384-ben már Vásáros Terenye. Szúpatak a középkori oklevelekben Asszupatakként szerepel. A településeket a török 1544-ben feldúlta. Életükre leginkább az Almássy és a Gyürky családok voltak meghatározóak. Érdekes módon jelentős változást a dualizmus kora hozott, 1860-tól dinamikus fejlődésnek indult a térség. Ennek oka abban is keresendő, hogy ekkor épült meg a vasút és megindult a szén feltárása. A megye szénbányászati központjává vált a település, amely különösen a II. világháborút követően, az 1950-es években vált meghatározóvá. Az 1960-as évek közepétől a fejlődés megtorpant, majd a rendszerváltás után a térség is komoly munkanélküliséggel küzdött.

Nagybátony

Barják Gyula magán-képeslapgyűjteménye a magyar történelem elmúlt évszázadát öleli fel. A több mint 35 000 darabból álló gyűjtemény számos különlegességet tartalmaz. A kortörténeti dokumentumok Nagybátonyban láthatók.

Római katolikus templom

Az írásos emlékek szerint a község régi temploma 1688-ban még állt. Az új templom építését 1735-ben kezdték el az elpusztult felsőlengyendi középkori templom kőanyagából. Karzata 1811-ben még fából volt, ugyanekkor fa harangláb is állt az épület mellett. 1881-ben a községgel együtt leégett. A barokk jellegű templom egyhajós.

Kisterenye

Gyürky-Solymossy kastély

A kastély és a park

A késő barokk hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély és parkja mindenképpen megtekintésre érdemes. A korábbi eredetű, késő barokk stílusú kastélyt mai formájára a Gyürky család építtette 1790-ben. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el, zsindelyes hagymasisakokkal. A kastély 13 hektár területű parkja botanikai ritkaságokat rejt, 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Az eredeti park az angol parkok jellegzetességeit mutatta. Legdíszesebb területe az épület közvetlen környezetében lévő rész, és a kastélyhoz vezető széles sétautak. A kert sétautakon körbejárható.

A múzeum

A kastélyban látható állandó kiállítás a „Fába faragott élet” címmel id. Szabó István munkásságának állít emléket. A kiállításon látható két bronzportré, faszobrok, térplasztikák, és nagyméretű domborművek. Kiemelkedő a művész bányászattörténeti sorozata. Az utolsó teremben a művész szobrászműtermét nézhetjük meg az általa használt szerszámokkal, eszközökkel.

Tájház

A kisterenyei kastélykert bejáratánál áll a falumúzeum. A tájház létesítésének ötlete 1977-ben merült fel, 22 évet kellett várni a megvalósulásra. Magyarországon először 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmával avatták fel az első skanzen jellegű néprajzi falut, de rövid idő múlva lebontották. 1932-ben a balassagyarmati múzeum udvarán építették fel először hitelesen a Karancskesziből származó parasztházat. A 60-70-es évekig nem történt semmi, ekkoriban nyíltak az ország különböző pontjain a falumúzeumok. A lakóház még az 1970-es években is lakott volt, érdekessége a tornác végében elhelyezett tűzhely.

Római katolikus templom

A templom a dombvonulat peremén áll, egyhajós. Tornyát az órapárkány felett hagymasisak fedi. Berendezéséből a klasszicista fő- és mellékoltár, valamint a kőoszlopon nyugvó szószék jelentősebb.

Kisterenye plébániája már az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ám a templom építéséről nincs adat. Arányai gótikus eredetét sejtetik, festett kazettás famennyezetéről 1713-ban tesznek említést. A mai templomot a régi felhasználásával 1798-ban barokk stílusban bővítették és átalakították. A II. világháború után a szentély és a hajó egy része beszakadt, a háború után azonban helyreállították.

Maconka

Római katolikus templom

A maconkai műemlék templom a 13. században épült román stílusban, a szentélyében középkori falfestmények láthatók, köztük 13. századiak. Később többször átépítették, ám eredeti jegyeit, szerencsére mindvégig megőrizte. Megmaradt keresztboltozata a 15. században készült. A templomot 1684-ben és 1696-ban is említették. A déli hajófalban van a ma nem használt középkori ajtó is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Maconkai-víztározó

A térség legnagyobb horgászparadicsoma.

Szúpatak

Az egyre inkább elöregedő településen ma még láthatók a palóc parasztházak. Stílusukban megegyeznek a hollókőiekkel.

Szorospatak

A terület fokozatos fejlődéssel bányatelepből üdülőterületté vált. Több panzió, fogadó, camping és ifjúsági tábor szolgálja a vendégek kényelmét.