Története | Látnivalók

Története

A falu magja a Tarna-patak völgyében húzódik és földrajzilag, illetve közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település: az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta. A település története több száz évre nyúlik vissza. Az egykori uradalmi térségből nőtt ki a kedveltté vált üdülőhely. A középkorban a fejedelmi Rákóczi família, az újkorban pedig a Károlyi grófok uradalmi székhelye. A község gyors fejlődésnek indult, amikor II. Rákóczi Ferenc 1710-ben üveghutát létesített a mai Parádóhután. Minderre hatással volt a két szomszédos egyházi központ, Eger és Gyöngyös is.

Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. 1827-29 között nagymérvű építkezés bontakozott ki itt és a kénes forrás környékén. Szállodák sorát emelték, tulajdonképpen ekkor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyulást nyújtó Parádfürdő. A Kaán Sámuel és Ullman Móric bérlők által építtetett U alakú, klasszicista stílusú, oszlopos fürdőből napjainkban már semmi sem látható. A volt Hotel Parád (ma Erzsébet királyné Parkhotel) egyemeletes magját 1873-ban Ybl Miklós tervezte és kiviteleztette. Idővel ezt még egy szinttel toldották meg, s újabb szárnyakkal bővítették. A fürdő fejlődésének a vasút megjelenése adta a legnagyobb lökést. A vasútállomás — mint ahogyan ma is látható — nem Parádon épült meg, hanem Recsken. A Károlyi család azonban a recski állomást „Parád” névre keresztelte, hogy mind ismertebbé tegyék a községet. Így fordulhatott elő, hogy 2-3 nap után jöttek rá a vendégek, nem Parádon, hanem Recsken vannak. 1893-ra készültek el a tájba harmonikusan illeszkedő Erzsébet-, Juliette-szállók. 1892-ben megjelent az első vendéglő. Étterme freskóját Haranghy Jenő festőművész festette, ma is Freskó étteremként ismeri mindenki. A festő gyönyörűen elevenítette meg Arany János „Buda halála” c. eposzából a „Mátrai vadászatot”, valamint Jókai Mór látogatását Laborfalvy Rózánál és Kossuth Lajos menyasszonyánál, Eszlényi Júliánál.

Látnivalók

Palóc ház | Asztalos Joachim fafaragó kiállítása| Baji család kosárfonó műhelye és kiállítása
Gál István üvegcsiszoló kiállítása | Cifra istálló-Kocsimúzeum | Parádfürdői park
Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház | Ásványvízgyűjtemény | Ilona-völgy

Palóc ház

Parád római katolikus temploma után tábla jelzi balra a Palóc házat. A fából és kőből épült zsúptetős tájház egy tipikus palóc nagycsalád 19. századi portáját és életmódját mutatja be.

A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A falu közepén álló, fából és kőből épült zsúptetős, háromsejtű ház régi parádi család tulajdona volt.

Asztalos Joachim fafaragó kiállítása

Parád, Kékesi út 2. Asztalos Joachim, népi iparművész fafaragó életművét ma özvegye gondozza, egy kiállítási teremben láthatók az életnagyságú faragott szobrok, amelyek élethűen ábrázolják az itt élő, elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó emberek mindennapjait. A szobrok élő, valóságos alakok után készültek, többek közt a cigány házaspár alakja vagy a betyár Sobri Jóska szobra. Emellett a művész érdeklődését hűen tükrözi a többi betyár alak szobra, Rózsa Sándoré, Vidróczkié. Özvegye a kiállítás gondozása mellett a hagyományos palóc használati tárgyakat is gyűjti, melyek szintén megtekinthetők. Asztalos Joachim műve áll a nagyrédei polgármesteri hivatal előterében is.

Baji család kosárfonó műhelye és kiállítása

A Palócház szomszédágában érdekes és szép kiállítást nézhetünk meg. Baji Imréné és fia Baji Zoltán népi iparművész műhelyét és kiállításukat. Fonott munkáikban a hagyományos formákat viszik tovább úgy, hogy a mai háztartásban is praktikusan használhatók legyenek. A kenyértartó kosarak, gyümölcsös kosarak, fonott demizsonok nemcsak díszei lehetnek otthonunknak, hanem praktikus kiegészítői mindennapi életünknek. A régi formák mellett új tárgyakkal is kísérleteznek köztük láthatók lámpaernyők, szalvétatartók, ruhatároló kosarak.

Gál István üvegcsiszoló kiállítása

Parádsasvártól Parádfürdőig több helyen is táblák jelzik, hol találunk üvegcsiszoló műhelyeket. Ám a parádi Gál István műhelye más mint a többi, ezért érdemes rövid kitérőt tenni. A naponta nyitva tartó kiállításon egyedi kézzel csiszolt ólomkristály vázákat és más tárgyakat láthatunk, köztük apró- és nagyvadakkal díszített üvegeket, egész alakos üvegtárgyakat.

Cifra istálló-Kocsimúzeum

Parádfürdő — mely teljesen egybeépült Paráddal, és közigazgatásilag is hozzá tartozik — legnevezetesebb látnivalóját 1880-ban építtette Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György. Az uradalmi istállót díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveznek. Az eklektikus stílusú épületet főleg a felnémet építési elemek felhasználása jellemzi, külső kiképzése mellett nem marad el a belső tereké sem, boltíves istállótermeit vörös márványburkolat borítja.

Itt nyitották meg 1971-ben a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát, ahol a kerék feltalálásától kezdve a bognármesterség eszközein át a díszes főúri hintókig számtalan érdekességgel találkozunk. Az első teremben a kerékgyártó, a bognár és a lakatos eszközeivel ismerkedhetünk meg. A második teremben találjuk a különböző korok kocsijait. Láthatók vadászkocsik, amelyek a 19. században Angliából terjedtek el báró Wesselényi Miklós és gróf Széchenyi István utazásait követően. Az itt látható esztergomi díszhintó a 18-19. sz. fordulóján készült, a megrendelő a Habsburg család volt. A bemutatott kocsik nagy része a Kölber testvérek műhelyéből kerültek ki, ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon. A kiállítás legreprezentatívabb járművei az országházi és az esztergomi díszhintók. A különleges magyar hajtókocsik közül több is látható. Az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Esterházy” kocsit főleg az ország nyugati részében használták. Érdemes megnézni a Cifra istállóban a szép lovakat is.

Parádfürdői park

A parádi séta közben kellemes megpihenni a mintegy 10 hektáros kiterjedésű ősparkban. A 19. században a fürdőtelep dinamikus fejlődése maga után vonta a parkosítást. Ennek eredményeként Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb sétáló- és gyógyparkja jött létre.

A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már Recsken élt. Őt bízták meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás 1883-ban kezdődött Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán elterülő parkrész a Felső-park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet szállót művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. Kár, hogy ez ma már csak régi útikönyvek lapjain lelhető fel. Talán egyszer ez is eredeti pompájában tárul a kirándulók szeme elé. Ezzel egyidőben készült el az Alsó-park. Mindkét parkban zömében angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő tájkertészeti megoldások érvényesültek. Jámbor Vilmos munkája nyomán nem lehetett megkülönböztetni a természetest az ember alkotta tájrészletektől. A kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek, később rendkívül dekoratív lombú juharok, vöröstölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák került melléjük. Említsük még meg a Mátra talán legidősebb tölgyét, a Rákóczi-fát, mely mellett több turistaút is elvezet. (Bár egyes vélemények szerint, ahány Rákóczi-fa található szerte az országban, Rákóczi mást sem tett, mint „végigüldögélte” a szabadságharcot.) A kocsánytalan tölgy törzskerülete az alapnál meghaladja a hét és fél métert.

Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház

Magyarország legnagyobb kiterjedésű erdeivel körülvéve, az Északi-középhegységben, tengerszint felett 241 m magasságban találjuk a Parádfürdői Rehabilitációs Kórházat és csodálatos környezetét, mely a Mátra egyik gyöngyszeme.

Ásványvízgyűjtemény

A Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház épületében található az 1986-ban alapított ásványvízgyűjtemény, amely nyolc tárlóban mintegy 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából. A vizeket nátrium tartalmuk alapján rendszerezték, a nagyon alacsony nátrium tartalmú úgynevezett asztali vizektől a nagyon magas nátrium- és magnéziumszulfát tartalmú keserű vizekig (pl. Ferenc József és a Hunyadi keserű vizek). Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű és ott palackozott „Parádi víz”, mely az alkáli-hidrogénkarbonát mellett ként is tartalmaz. A Parádi vizet a kórház betegei ivókúra formájában fogyasztják. A gyűjtemény tárlóiban az ásványvizekről és a régi Parádfürdőről szóló újságcikkek, képek láthatók.

Ilona-völgy

A Mátra természeti szépségei között az Ilona-völgyet feltétlenül érdemes megnézni. Kényelmes körtúrával a völgy és környéke számos látnivalóját felkereshetjük. Az Erzsébet királyné szállodától Recsk felé indulva hamarosan jobbra térünk le, aszfaltozott úton megyünk tovább, s szép, faragott székely kapun át lépünk be az Ilona-völgybe, ahol utunkat az Ilona-patak kíséri, melyet többször keresztezünk. Az aszfaltozott utat évszázados — vadgesztenyékből és hársakból álló — fasor szegélyezi. A Mátra legnagyobb vízesése az Ilona-völgyi, különösen csapadékos időben nyújt szép látványt. Sétánkon több forrást is érinthetünk, köztük a parádóhutai Klarissza-forrást is, melynek gyógyhatású, vastartalmú vizét Kitaibel Pál, kiváló botanikusunk fedezte fel.