2017. május 23. kedd >> Dezső  

 
       
   

Tájvédelmi körzet >> Védett területek

   
 

 

Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély parkja | Gyöngyössolymosi Csák-kő
Gyöngyöstarján Sósi-réti vadászkastély | Ilona-völgyi fasor | Parádi ősjuhar | Parádfürdői park
Parádfürdő-Recsk gesztenyefasor | Siroki vár | Verpeléti Vár-hegy

 

Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély parkja

Bátnyterenye kisterenyei városrészében áll a 17. században a Gyürky család által építtetett hagymakupolás kastély barokk stílusú, kétszintes épülete. Téglalap alakú, homlokzata előreugró, amely a földszinten a főbejáratot és középen egy fogadószobát foglal magába. A kastélyhoz tartozik egy a Gyürky és Solymossy bárók által kialakított 13 hektár területű angolparkszerű kert, melyben a hazai honos fák mellett megtalálható a spanyol jegenyefenyő és a kínai borókafenyő. Legdíszesebb területe az épület közvetlen környezetében lévő rész, és a kastélyhoz vezető széles sétautak. Ezt lazább növénytelepítésű parkrészlet övezi. A kastély feletti domboldalt erdő fedi. A kert sétautakon körbejárható, a körútról mellékágak vezetnek egyes építményekhez, sportpályához, játszótérhez. A parkot és területét 1975-ben védetté nyilvánították.

 

Gyöngyössolymosi Csák-kő

A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A miocén kori vulkánosság idején a hegy dagadókúpja délről felszakadt, és izzó láva folyt le a hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai érdekesség. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag. A néphagyomány szerint a Csák Máté pártján álló Csobánkák idején Solymos népe itt hallgatta a szikláról szónokló kiskirályt, Csák Mátét. Innen eredhet a szikla neve.

 

Gyöngyöstarján Sósi-réti vadászkastély

Gyöngyöstarjántól északra mintegy 3 km-re a Sósi-réten található park közepén álló áll az egykori vadászkastély. Borhy György építtette 1928-ban. A vadászkastélyt övező parkot részben az eredeti tölgyerdő fáinak meghagyásával, részben különböző egzóta fajok betelepítésével alakították ki. Különlegessége a parknak, hogy szemben a Mátra sok angolparkjával, itt franciaparkot képzeltek el örökzöldekkel és szépen nyírt bukszussövényekkel. A park távolabbi részét angol mintára parkosították. A legidősebb fák 150-200 évesek. A négy hektáros park 1978-tól helyi védettségű természetvédelmi terület.

 

Ilona-völgyi fasor

A Mátra másik szép fasora a Parád-Recsk közötti útból nyíló Ilona-völgyi utat kíséri. A másfél km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor a Mátra egyik legszebb képződményéhez, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a turistát. Útközben érdemes megállni a Szent István-csevice kútnál. Ezt a fasort is gróf Károlyi Mihály telepíttette a Recsk-parádi fasorral egyidőben. Az út bal oldalán 170, a jobb oldalán pedig 162 fa áll.

 

Parádi ősjuhar

Parádsasvár közelében — ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt —, a híd mellett körülkerített hatalmas juhar áll. A ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József tanár. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható. Az ősjuharhoz hasonló juharfa a felső miocénban, mintegy 15-20 millió évvel ezelőtt élt. Erről tanúskodnak a több helyen talált megkövesedett levélmaradványok. Az ősjuhar levélalakja, kérge és termése egyaránt különbözik minden más jelenleg élő juharétól. Igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel.

 

Parádfürdői park

Parádfürdôi parkParádfürdőn az Erzsébet királyné park hotel mögött és mellett terül el a mintegy 10 hektáros kiterjedésű őspark. Már a 19. sz.-ban a fürdőtelep rohamos fejlődése maga után vonta a parkosítást. Ennek eredményeként Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb sétáló- és gyógyparkja jött létre. A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már Recsken élt. Őt bízták meg a park tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás kezdete 1883 volt. Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán elterülő parkrész a Felső park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet szállót művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. (Kár, hogy ez ma már csak régi útikönyvek lapjain lelhető fel. Talán egyszer ez is eredeti pompájában tárul a kirándulók szeme elé.) Ezzel egyidőben készült el az Alsó-park. Mindkét park egyes részleteiben magán viselte ugyan a francia parkok elemeit, zömében azonban angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő tájkertészeti megoldások érvényesültek A kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek ide. Később rendkívül dekoratív lombú juharok, vöröstölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák és számos díszítő cserjefaj került melléjük.

 

GesztenyefasorParádfürdő-Recsk gesztenyefasor

A Parádfürdőről Recskre vezető műúton tűnik fel a híres a recski fasor, nyaranta még mindig összeér a fák lombkornája Az út két oldalán álló, mintegy 100 esztendős gesztenyefasort a Jámbor Vilmos tervezte, gróf Károlyi Mihály elképzelései alapján az 1800-1900-es évek fordulóján. A kor divatjának megfelelően az egyes kastélyokat összekötő utak mellé fasorokat telepítettek, melyek hűs árnyat adtak a melegben kikocsizó vendégeknek és házigazdáknak Fénykorában Parádfürdőtől Recskig kísérte az utat, de a műút teljes kiépítésekor több áldozatul esett. Így egyes helyeken ugyan már elég foghíjas, de így is szép látványt nyújt. Átlagos magasságuk 12 m, törzskerületük 120 és 310 cm között van.

 

Siroki vár

A vár a település központjától egy km-re, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni.

 

A siroki vár és a Barát és apáca sziklákA vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval való szövetségük miatt szembe kerültek az uralkodóval, Károly Róberttel, aki Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Drugeth Fülöp szepesi ispánt bízta meg azzal, hogy elfoglalják a várat. Az Anjou-házból származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ban Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, ám rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós — aki akkor Heves vármegye alispánja volt— saját költségén kijavíttatta a várat, ezért Nagy Lajos király a várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba adta neki. 1399-ben Tari László váltotta meg jelentős összeggel a várat, amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott.

 

A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége. Különösen igaz ez az 1552-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh Kristóf jelentős számú őrséget tartott a falakon belül. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a vár megerősítését. 1561-ben Országh Kristóf sarokbástyákat húzatott, és a szabálytalan alakú vár restaurálását is megtette. Ennek azonban a védelmi célokon más oka is volt, hiszen ide hozta hitvesét. 1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1686-ben nyerte vissza szabadságát. Ettől az időponttól kezdve azonban harcászati jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak indultak. Az új birtokosok, a Nyáriak, majd a Károlyiak a későbbiekben nem törődtek a vár állagával.

 

Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik.

 

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

 

A siroki vár környékén az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, kiépült a személyautó parkoló, ahonnan kövezett út vezet a várnyeregig. A későbbiekben tervezik bástyák egy részének helyreállítását és a felső vár régészeti feltárását.

 

Verpeléti Vár-hegy

Verpeléti Vár-hegyA Tarna-völgyében, a verpeléti vasútállomástól északnyugatra, a közelben csonka hegykúp magasodik, a verpeléti Vár-hegy (196 m). Keletkezése a mátrai miocén kori vulkánosság végére tehető, bár nem volt igazi tűzhányó, hiszen lávaömlés nyomai nem észlelhetők. A kráterben hajdan lejátszódott folyamatok megismerését a kőbányászás során napvilágra került kőzetnek, vulkáni törmelékeknek köszönhetjük, mivel 1934-ig intenzíven bányászták a lávacsatorna anyagát. A hazánkban különlegesnek számító földtani érték védetté nyilvánítását dr. Vidacs Aladár nemzetközi hírű geológus kezdeményezte. A hely védett növényei közül kiemelendő a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz, sárga kövirózsa, erdei szellőrózsa, a magyar zergevirág és a macskahere. A Vár-hegy tövében kényelmesen lehet parkolni, ahol ismertető tábla áll. A hegykúp tetejére védőkorláttal ellátott sétaút visz.

 


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.04.11.  <<   Lap teteje