Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy
kastély parkja |
Gyöngyössolymosi Csák-kő
Gyöngyöstarján Sósi-réti vadászkastély |
Ilona-völgyi fasor |
Parádi ősjuhar |
Parádfürdői park
Parádfürdő-Recsk gesztenyefasor |
Siroki vár |
Verpeléti Vár-hegy
Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély parkja
Bátnyterenye kisterenyei városrészében áll a 17.
században a Gyürky család által építtetett hagymakupolás kastély
barokk stílusú,
kétszintes épülete. Téglalap alakú, homlokzata előreugró, amely a
földszinten
a főbejáratot és középen egy fogadószobát foglal magába. A kastélyhoz
tartozik egy a Gyürky és Solymossy bárók által kialakított 13
hektár területű angolparkszerű kert, melyben a hazai honos fák mellett
megtalálható a spanyol jegenyefenyő és a kínai borókafenyő. Legdíszesebb
területe az épület közvetlen környezetében lévő rész, és a kastélyhoz
vezető széles sétautak. Ezt lazább növénytelepítésű parkrészlet
övezi. A kastély feletti domboldalt erdő fedi. A kert sétautakon
körbejárható, a körútról mellékágak vezetnek egyes építményekhez,
sportpályához, játszótérhez. A parkot és területét 1975-ben védetté
nyilvánították.
Gyöngyössolymosi Csák-kő
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni
dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja.
A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A miocén kori
vulkánosság idején a hegy dagadókúpja délről felszakadt, és izzó
láva folyt le a hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta
és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott
vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai
érdekesség.
A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a
bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja
alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag. A néphagyomány
szerint a Csák Máté pártján álló Csobánkák idején Solymos népe
itt hallgatta a szikláról szónokló kiskirályt, Csák Mátét. Innen
eredhet a szikla neve.
Gyöngyöstarján Sósi-réti vadászkastély
Gyöngyöstarjántól északra mintegy 3 km-re a Sósi-réten található
park közepén álló áll az egykori vadászkastély. Borhy György
építtette 1928-ban. A vadászkastélyt övező parkot részben az eredeti
tölgyerdő
fáinak meghagyásával, részben különböző egzóta fajok betelepítésével
alakították ki. Különlegessége a parknak, hogy szemben a Mátra
sok angolparkjával, itt franciaparkot képzeltek el örökzöldekkel
és szépen nyírt bukszussövényekkel. A park távolabbi részét angol
mintára parkosították. A legidősebb fák 150-200 évesek. A négy
hektáros park 1978-tól helyi védettségű természetvédelmi terület.
Ilona-völgyi fasor
A Mátra másik szép fasora a Parád-Recsk közötti útból nyíló Ilona-völgyi
utat kíséri. A másfél km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló
fasor a Mátra egyik legszebb képződményéhez, az Ilona-völgyi-vízeséshez
vezeti a turistát. Útközben érdemes megállni a Szent István-csevice
kútnál. Ezt a fasort is gróf Károlyi Mihály telepíttette a Recsk-parádi
fasorral egyidőben. Az út bal oldalán 170, a jobb oldalán pedig
162 fa áll.
Parádi ősjuhar
Parádsasvár közelében — ahol a Parádi-Tarna
átfolyik az országút alatt —, a híd mellett körülkerített hatalmas
juhar áll.
A ritka
természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József tanár. A
faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható. Az ősjuharhoz hasonló
juharfa a felső miocénban, mintegy 15-20 millió évvel ezelőtt
élt.
Erről tanúskodnak a több helyen talált megkövesedett levélmaradványok.
Az ősjuhar levélalakja, kérge és termése egyaránt különbözik
minden más jelenleg élő juharétól. Igen jelentős természetvédelmi
értéket
képvisel.
Parádfürdői
park
Parádfürdőn
az Erzsébet királyné park hotel mögött és mellett terül el a mintegy
10 hektáros kiterjedésű őspark. Már a 19. sz.-ban a fürdőtelep
rohamos
fejlődése maga után vonta a parkosítást.
Ennek eredményeként Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb sétáló-
és
gyógyparkja jött létre. A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos
főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már Recsken élt. Őt bízták
meg a park tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás kezdete
1883 volt. Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán
elterülő parkrész a Felső park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet
szállót
művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze.
(Kár, hogy ez ma már csak régi útikönyvek lapjain lelhető fel.
Talán egyszer ez is eredeti pompájában tárul a kirándulók szeme
elé.) Ezzel egyidőben készült el az Alsó-park. Mindkét park egyes
részleteiben magán viselte ugyan a francia parkok elemeit, zömében
azonban angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő
tájkertészeti megoldások érvényesültek A kor divatjának megfelelően
fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek ide. Később rendkívül
dekoratív lombú juharok, vöröstölgyek, Japánból származó vörös
levelű alma- és szilvafák és számos díszítő cserjefaj került
melléjük.
Parádfürdő-Recsk
gesztenyefasor
A Parádfürdőről Recskre vezető műúton tűnik fel
a híres a recski fasor, nyaranta még mindig összeér a fák lombkornája
Az út két
oldalán álló, mintegy 100 esztendős gesztenyefasort a Jámbor
Vilmos tervezte, gróf Károlyi Mihály elképzelései alapján az 1800-1900-es
évek fordulóján. A kor divatjának megfelelően az egyes kastélyokat
összekötő utak mellé fasorokat telepítettek, melyek hűs árnyat
adtak a melegben kikocsizó vendégeknek és házigazdáknak Fénykorában
Parádfürdőtől Recskig kísérte az utat, de a műút teljes kiépítésekor
több áldozatul esett. Így egyes helyeken ugyan már elég foghíjas,
de így is szép látványt nyújt. Átlagos magasságuk 12 m, törzskerületük
120 és 310 cm között van.
Siroki
vár
A vár a település központjától egy km-re, az északra
levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban
is megragadó
látványt nyújt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát
és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni.
A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család
birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval való szövetségük
miatt
szembe kerültek
az uralkodóval, Károly Róberttel, aki Debreceni Dózsa erdélyi
vajdát és Drugeth Fülöp szepesi ispánt bízta meg azzal, hogy elfoglalják
a várat. Az Anjou-házból származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak
Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ban Chenyk
cseh vitéz tulajdonába került, ám rövidesen királyi vár lett.
1372-ben
az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós — aki akkor Heves
vármegye alispánja volt— saját költségén kijavíttatta a várat,
ezért
Nagy Lajos király a várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba
adta neki. 1399-ben Tari László váltotta meg jelentős összeggel
a várat,
amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott.
A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége. Különösen
igaz ez az 1552-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa,
Országh Kristóf jelentős számú őrséget tartott a falakon belül.
Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a vár megerősítését.
1561-ben Országh Kristóf sarokbástyákat húzatott, és a szabálytalan
alakú
vár restaurálását is megtette. Ennek azonban a védelmi célokon
más
oka is volt, hiszen ide hozta hitvesét. 1596-ban Sirok is török
kézre került, s csak 1686-ben nyerte vissza szabadságát. Ettől
az időponttól
kezdve azonban harcászati jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak
indultak. Az új birtokosok, a Nyáriak, majd a Károlyiak a későbbiekben
nem törődtek a vár állagával.
Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak
a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori
aknafigyelő folyosói
voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett
szűk
és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső
a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a
falak alapja
alatt
öleli át. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik.
A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A
különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben
a kráterből kiszóródott
riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát
és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet
évezredes
munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba
óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb
kőzetek
az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától,
és így formálódtak a kőzetek.
A siroki vár környékén az elmúlt években jelentős fejlesztések
történtek, kiépült a személyautó parkoló, ahonnan kövezett
út vezet a várnyeregig.
A későbbiekben tervezik bástyák egy részének helyreállítását
és a felső vár régészeti feltárását.
Verpeléti
Vár-hegy
A Tarna-völgyében, a verpeléti vasútállomástól
északnyugatra, a közelben csonka hegykúp magasodik, a verpeléti Vár-hegy
(196 m).
Keletkezése
a mátrai miocén kori vulkánosság végére tehető, bár nem volt
igazi tűzhányó, hiszen lávaömlés nyomai nem észlelhetők. A kráterben
hajdan lejátszódott folyamatok megismerését a kőbányászás során
napvilágra került kőzetnek, vulkáni törmelékeknek köszönhetjük,
mivel 1934-ig intenzíven bányászták a lávacsatorna anyagát. A
hazánkban
különlegesnek számító földtani érték védetté nyilvánítását dr.
Vidacs Aladár nemzetközi hírű geológus kezdeményezte. A hely
védett növényei közül kiemelendő a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin,
a piros kígyószisz, sárga kövirózsa, erdei szellőrózsa, a magyar
zergevirág és a macskahere. A Vár-hegy tövében kényelmesen lehet
parkolni, ahol ismertető tábla áll. A hegykúp tetejére védőkorláttal
ellátott sétaút visz. |