A Mátrában végzett kutatások folyamán 1957-ben fedezte fel Máthé Imre és Kovács Margit a Nyírjes-tónak elnevezett mohalápot Sirok mellett. Tudományos feltárása ugyanebben az évben megkezdődött. Védetté 1961-ben nyilvánították. A láp könnyen elérhető a Sirok községen áthaladó főútról. A természetvédelmi tábla mellett kezdődő ösvényen haladva az úttól körülbelül 1 km távolságra fekszik. A Darnó-hegy északkeleti lejtőjén, mintegy 2-3 m mélységű, lefolyástalan medencében riolittufa alapkőzeten képződött. Területe megközelítőleg egy hektár, a tengerszint fölött 280 méteren fekszik.

Talajviszonyairól Máthé, Kovács (1958) adott részletes leírást. Két fúrást végeztek 2 m mélységig, az egyiket a láp délnyugati részén a fűzlápban, a másikat pedig a tőzegmohaláp közepén. A mintavételből kitűnt, hogy a Nyírjes-tó az átmeneti tőzegmohalápok jellemzőit viseli magán. A tőzegképződésben a tőzegmoha mellett a nádnak és sásnak is nagy szerepe van. A területen azok a tőzegmohafajok (Sphagnum sp.) fordulnak elő nagy tömegben, amelyek a talaj savanyúságával szemben kevésbé igényesek. Így a tőzegmohaláptársulásban a Sphagnum palustre és Sphagnum recurvum párnái uralkodnak. Kisebb foltokban fordul elő a területen a négy tőzegmohafaj (Sphagnum subsecendum, S. magellanicum, S. squarrosum és a S. fimbiafum). Mivel a tőzegmohák nagyon meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, hazánkban ritkák és védelem alatt állnak. Az északkelet-délnyugat irányban megnyúlt lápmedencét cseres-tölgyes övezi, amely az átmeneti tőzegmohaláp számára megfelelő mikroklímát teremt. Az átmeneti lápot 2-20 méter szélességben nád, erdei káka és vízi harmatkáka szegélyezi. Ezen belül az ún. laggzóna fűzlápjában a hamvas fűz, a csigolyafűz, a sárga nőszirom, a dárdás nádtrippan és a réti füzény tenyészik. A tőzegmoha-társulás jellegzetes lápi növényei a védett szőrös nyír (Betula pubescens) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Az utóbbi 40 esztendő alatt a területen jól látható változás történt. Az 1958-ban készített vegetációtérképpel összehasonlítva a mai állapotot, azt tapasztaljuk, hogy a nád és a nádtippan jóval nagyobb területet foglal el az átmeneti lápkomplexumból. A feltöltődés folyamata jól megfigyelhető. A nád gyérítésével a feltöltődés ütemét csökkenteni lehetne.

(A Mátrai Tájvédelmi Körzet hozzájárulásával)