A Mátrában végzett kutatások folyamán 1957-ben
fedezte fel Máthé Imre és Kovács Margit a Nyírjes-tónak elnevezett
mohalápot Sirok
mellett. Tudományos feltárása ugyanebben az évben megkezdődött.
Védetté 1961-ben nyilvánították. A láp könnyen elérhető a Sirok
községen áthaladó főútról. A természetvédelmi tábla mellett
kezdődő ösvényen haladva az úttól körülbelül 1 km távolságra fekszik.
A Darnó-hegy északkeleti lejtőjén, mintegy 2-3 m mélységű, lefolyástalan
medencében riolittufa alapkőzeten képződött. Területe megközelítőleg
egy hektár, a tengerszint fölött 280 méteren fekszik.
Talajviszonyairól
Máthé, Kovács (1958) adott részletes leírást. Két fúrást végeztek
2 m mélységig, az egyiket a láp délnyugati részén
a fűzlápban, a másikat pedig a tőzegmohaláp közepén. A mintavételből
kitűnt, hogy a Nyírjes-tó az átmeneti tőzegmohalápok jellemzőit
viseli magán. A tőzegképződésben a tőzegmoha mellett a
nádnak és sásnak
is nagy szerepe van. A területen azok a tőzegmohafajok (Sphagnum
sp.) fordulnak elő nagy tömegben, amelyek a talaj savanyúságával
szemben kevésbé igényesek. Így a tőzegmohaláptársulásban
a Sphagnum palustre és Sphagnum recurvum párnái uralkodnak.
Kisebb foltokban
fordul elő a területen a négy tőzegmohafaj (Sphagnum
subsecendum, S. magellanicum, S. squarrosum és a S. fimbiafum).
Mivel a tőzegmohák nagyon meghatározott környezeti feltételeket
igényelnek, hazánkban
ritkák és védelem alatt állnak. Az északkelet-délnyugat irányban
megnyúlt lápmedencét cseres-tölgyes övezi, amely az átmeneti
tőzegmohaláp számára megfelelő mikroklímát teremt. Az átmeneti
lápot 2-20 méter
szélességben nád, erdei káka és vízi harmatkáka szegélyezi.
Ezen belül az ún. laggzóna fűzlápjában a hamvas fűz, a csigolyafűz,
a sárga nőszirom, a dárdás nádtrippan és a réti füzény
tenyészik. A
tőzegmoha-társulás jellegzetes lápi növényei a védett szőrös
nyír (Betula pubescens) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum
vaginatum).
Az utóbbi 40 esztendő alatt a területen jól látható változás
történt. Az 1958-ban készített vegetációtérképpel összehasonlítva
a mai
állapotot, azt tapasztaljuk, hogy a nád és a nádtippan
jóval nagyobb területet
foglal el az átmeneti lápkomplexumból. A feltöltődés folyamata
jól megfigyelhető. A nád gyérítésével a feltöltődés ütemét
csökkenteni lehetne.
(A Mátrai Tájvédelmi Körzet hozzájárulásával) |