2017. október 21. szombat >> Orsolya  

 
       
   

Települések >> Visonta

   
 

 

Visonta a Mátrából dél felé tartó Bene-patak és az ezzel párhuzamosan futó Mátrai-patak mentén elterülő település.

 

Története

A falu neve először 1279-ben fordult elő egy oklevélben, Vysonta alakban. Birtokosa 1323-ig az Aba nemzetség Csobánka ága volt. Ekkor a Kompolti család kapta meg adományként, majd a család kihalása után, 1522-ben a guti Országh család örökölte. 1569-ben a település a Török Ferenc birtokába jutott, 1606-ban a családba beházasodott Nyáry Pál lett a földesúr. Ezt követően a falu birtokjoga a Nyáry leszármazottak és azok utódai között oszlott meg. A források 1445-ben mezővárosként említették. 1550-ben hódolt település; lakói 1686-ban elmenekültek, újratelepülése 1696 és 1703 között ment végbe.

 

Feltételezhető, hogy az 1700-as évek elején északi, szlovák nyelvterületről vándoroltak be. A déli Mátravidék és az egykori Felvidék szlovák lakosságű részei között a népességcsere igen régi lehet, mert az 1605. évi összeírás már tartalmaz egy szláv hangzású családi nevet. A 18. század elején Visontától északkeletre néhány lakatlan falut szlovákokkal népesítettek be, a bevándorlás tehát onnan is kézenfekvő volt.

 

Az úrbérrendezéskor 1771-ban 31 telkes jobbágy és 21 házas zsellér került összeírásra. Haller Sámuel a 18. században szőlőtermelő magángazdaságot alakított ki, ettől kezdve Visonta neve összekapcsolódott a borral, s a gyöngyös-visontai borok kiváló minőséget jeleztek.

 

Az 1960-as években Visonta nevéhez új jelentés kapcsolódott, s ez a hőerőmű, és a külfejtéses bányászkodás. Főleg e két nagyüzem neve mellett jelent ismét meg Visonta község neve, s egyre ritkábban a szőlő- és bortermelésről emlegették, pedig Visonta község életében a szőlőművelés ma is jelentős.

 

A két nagyüzem idetelepítése alaposan megváltoztatta a község képét mind földrajzi, mind tartalmi vonatkozásban. A népgazdasági tervben Visonta község teljes szanálása és áttelepítése szerepelt. A felettes szervek elrendelték az építési tilalmat.

 

A 10 éves építési tilalom alaposan rányomta bélyegét a község fejlődésére. Addig, míg a környező községek épültek, szépültek, a község éppen csak vegetált. Tíz év után az építési tilalmat feloldották, s Visonta is elindulhatott a fejlődés útján.

 

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb magánerős fejlesztése volt a motocross pálya kialakítása, mely kitörési pontot jelenthez a település számára és a mátrai turizmus új színfoltja lehet.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.10.16.  <<   Lap teteje