2017. április 28. péntek >> Valéria  

 
       
   

Települések >> Mátraverebély

   
 

 

Története

A Zagyva szurdokában a már a Cserháthoz tartozó Kőszirt és Őr-hegy öleli körbe Mátraverebélyt. Inkább csak nevében mátrai a 2300 lakost számláló, elsősorban kegyhelyéről ismert település.

 

Első írásos említése 1227-ből származik. A 14. sz. végén Zsigmond király országos vásártartási jogot adományozott a településnek, amelynek ekkor a Verebi család volt a tulajdonosa. A török hódoltság alatt elpusztult a falu. Az újranépesedett települést 1733-ban a ciszterciek szerezték meg tőlük, majd 1756-ban az Almássy család vásárolta meg. A település életében meghatározó szerepet játszott Szentkút.

 

Látnivalók

 

Római katolikus templom

Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus keveredése kevés műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15. sz.-ban gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését. Ez az alaprajzi rendszer, illetve a torony hiánya a hazánkban épült cisztercita templomokra emlékeztet. A templom bejárata és a szentély feletti rész barokkos jegyeket mutat. Kőből faragott szószéke késő reneszánsz kori. Az északi mellékhajóban a település birtokosának, Verebi Péternek a sírköve található 1403-ból. Érdemes még megemlíteni a késő reneszánsz kori kő szószéket.

 

Szentkút

Mátraverebélyről Bátonyterenye felé továbbindulva balra találjuk a leágazást Szentkút felé. A Szentkút Ferences kolostora és temploma csodálatos hegyvidéki környezetével az egyházi és a világi turizmus egyik bázisa. A forrásokat és a „patkónyomos” sziklákat a templomtól nyugatra nyíló szűk völgyben kereshetjük fel jelzett turistaúton. A remetebarlangok a Meszes-tető sziklás oldalában találhatók.

 

A népi hagyomány szerint Szt. László király a lovával ugratott, s lovának patkónyomából fakadt a Szentkút forrása. A forrásnál megjelent a Szűzanya, s ettől kezdve a forrás vizétől többen meggyógyultak. Más legenda is kapcsolódik a forráshoz, eszerint egy néma pásztorfiú megszomjazva vizet keresett, s a fák lombjai között megjelent neki a Szűzanya és egy lópatkó alakú mélyedést mutatott. A gyermek ivott a forrásból, s tudott beszélni. Otthont elmesélte a csodát, apja a forrást nagyobbra ásta, így keletkezett Szentkút.

 

A terület birtokosa, az Aba nemzetséghez tartozó Verebi család építtette a zarándokok sokasága miatt Verebély községben az első kegytemplomot. Ennek ideje az 1200-as évek eleje lehetett. Magának a településnek első okleveles említése is erre az időszakra tehető. 1258-ban már búcsú kiváltsága volt az apostoli Szentszéktől. A kegyhely első fénykora a 14-15. sz.-ra tehető. A török hódoltság alatt a zarándoklatok ritkultak. 1700-ban XI. Kelemen pápa a csodás gyógyulásokat kivizsgáltatta, s elfogadta azok hitelességét. Az első kőkápolna a forrás szomszédságában 1705-ben épült fel. 1710-ben a pápa már ehhez a kápolnához kötötte a búcsú teljes elnyerését. A mai kegytemplomot 1758-63 között emelték. A templomba az első kápolnából átkerült a Szűzanya kegyszobra, kezében a királyi jogarral, karján a kis Jézussal, aki bal kezében az országalmát tartja.

 

A templom közelében található remetebarlang érdekes színfoltja kirándulásunknak. Ebben a barlangban az 1700-as években remeték éltek. A barlangnak két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, konyhája, több hálókamrája is volt. Több helyen megmaradtak az ajtók és az ablakok keretei. Mindkét kápolnába oltárt faragtak a puha mészkőből.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.04.11.  <<   Lap teteje