Története
A Zagyva szurdokában a már a Cserháthoz tartozó
Kőszirt és Őr-hegy öleli körbe Mátraverebélyt. Inkább csak nevében
mátrai a 2300 lakost
számláló, elsősorban kegyhelyéről ismert település.
Első írásos említése 1227-ből származik. A 14.
sz. végén Zsigmond király országos vásártartási jogot adományozott
a településnek,
amelynek ekkor a Verebi család volt a tulajdonosa. A török hódoltság
alatt
elpusztult a falu. Az újranépesedett települést 1733-ban a ciszterciek
szerezték meg tőlük, majd 1756-ban az Almássy család vásárolta
meg. A település életében meghatározó szerepet játszott Szentkút.
Látnivalók
Római katolikus templom
Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki
szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus
keveredése kevés
műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15.
sz.-ban gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet
egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A
templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését.
Ez az alaprajzi rendszer, illetve a torony hiánya a hazánkban épült
cisztercita templomokra emlékeztet. A templom bejárata és a szentély
feletti rész barokkos jegyeket mutat. Kőből faragott szószéke késő
reneszánsz kori. Az északi mellékhajóban a település birtokosának,
Verebi Péternek a sírköve található 1403-ból. Érdemes még megemlíteni
a késő reneszánsz kori kő szószéket.
Szentkút
Mátraverebélyről Bátonyterenye felé továbbindulva
balra találjuk a leágazást Szentkút felé. A Szentkút Ferences
kolostora és temploma
csodálatos hegyvidéki környezetével az egyházi és a világi turizmus
egyik bázisa. A forrásokat és a „patkónyomos” sziklákat
a templomtól nyugatra nyíló szűk völgyben kereshetjük fel jelzett
turistaúton.
A remetebarlangok a Meszes-tető sziklás oldalában találhatók.
A népi hagyomány szerint Szt. László király a lovával ugratott,
s lovának patkónyomából fakadt a Szentkút forrása. A forrásnál
megjelent
a Szűzanya, s ettől kezdve a forrás vizétől többen meggyógyultak.
Más legenda is kapcsolódik a forráshoz, eszerint egy néma pásztorfiú
megszomjazva vizet keresett, s a fák lombjai között megjelent
neki a Szűzanya és egy lópatkó alakú mélyedést mutatott. A
gyermek ivott
a forrásból, s tudott beszélni. Otthont elmesélte a csodát,
apja a forrást nagyobbra ásta, így keletkezett Szentkút.
A terület birtokosa, az Aba nemzetséghez tartozó Verebi család
építtette a zarándokok sokasága miatt Verebély községben
az első kegytemplomot.
Ennek ideje az 1200-as évek eleje lehetett. Magának a településnek
első okleveles említése is erre az időszakra tehető. 1258-ban
már búcsú kiváltsága volt az apostoli Szentszéktől. A kegyhely
első fénykora
a 14-15. sz.-ra tehető. A török hódoltság alatt a zarándoklatok
ritkultak. 1700-ban XI. Kelemen pápa a csodás gyógyulásokat
kivizsgáltatta, s elfogadta azok hitelességét. Az első kőkápolna
a forrás szomszédságában
1705-ben épült fel. 1710-ben a pápa már ehhez a kápolnához
kötötte a búcsú teljes elnyerését. A mai kegytemplomot 1758-63
között
emelték.
A templomba az első kápolnából átkerült a Szűzanya kegyszobra,
kezében a királyi jogarral, karján a kis Jézussal, aki bal
kezében az országalmát
tartja.
A templom közelében található remetebarlang érdekes színfoltja
kirándulásunknak. Ebben a barlangban az 1700-as években
remeték éltek. A barlangnak
két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, konyhája, több hálókamrája
is volt. Több helyen megmaradtak az ajtók és az ablakok
keretei. Mindkét
kápolnába oltárt faragtak a puha mészkőből. |