Története

A hegyek által körülzárt, stratégiailag fontos völgyszűkület már a honfoglalás előtt is lakott település volt. Erre utalnak a régészeti leletek. Éltek a 3. században itt vandálok, majd a 4. században szarmaták. A honfoglaló magyarok is hamar benépesítették a vidéket. A középkorban Tarnaszentmária sorsa hasonlóan alakult a környékbeli településekéhez. Az a tény, hogy a környék települései az Árpád-kortól kezdődően az Aba nemzetség birtokában voltak, meghatározta a település birtokosait is. A faluról és templomáról az első írásos feljegyzés csak 1417-ben datálódik. Az összeírásban a település neve Zenthmarya formában szerepel. A török hódoltság időszakában elnéptelenedett. A 17-18. sz. fordulóján telepítettek ide családokat Kishont megyéből, akkor indult meg ismét az élet.

Látnivalók

Római katolikus templom

A templom épületét a falu központjában kis dombon találjuk. A templomról részletes feljegyzéseket csak a 18. századból találunk. A templom építésével kapcsolatban megosztott volt a kutatók véleménye. Györffy István király korára tette az alapítás dátumát. Az 1970-es években indult ásatások során a felszínre került Árpád-kori, középkori edények arra utaltak, hogy a település már igen korán lakott volt. Külön figyelmet érdemel a templom hajójának közepén feltárt családi sírhely, melynek eredete a 15-16. századra tehető. A templom eredetkérdésének vizsgálata szempontjából igen fontos volt az altemplom szentélyében feltárt aknás sír. A leletek alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a tarnaszentmáriai templom „fejedelmi építészeti alkotás”. Ennek magyarázata lehet, hogy a honfoglalást követően a megkeresztelkedett Géza fejedelem ellátogatott a német-római császárhoz. Küldöttségében ott lehetett öccse, Mihály herceg, aki a Tarnaszentmáriával szomszédos területek birtokosa volt. A német császár halála után emelt székesegyházzal sok rokon vonást mutat a tarnaszentmáriai templom is. Megtekintésre mindenképpen érdemes, hiszen hazánk legkisebb, ma is működő temploma.