Története | Látnivalók | Rendezvények | Várfelújítás

Története

A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Ma mintegy 3 ezer lelket számlál. A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belső részek kellemes összképet nyújtanak.

A monda szerint élt egyszer egy régen, egy sziklabércen az öreg Darnó király. Féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Egy aranyló délutánon, a patak mentén sétálva az ifjú Darnó király pórleányt látott. A lányt is — kit Tarnának hívtak — azonnal megigézte az ifjú király, egymásba szerettek. Ám az öreg király nem nézte jó szemmel kapcsolatukat, s elkergette fiát, a leány családját pedig megbüntette. A két fiatal belebetegedett a bánatba. Az öreg király szíve is megenyhült, ám hiába bocsátott meg, csupán a fiát láthatta viszont, Tarna szíve meghasadt bánatában. Az ifjú Darnó megtudván ezt, követte kedvesét a sírba. Ott temették el őket a folyó völgyében, ahol a patak két ága összefonódik a hegy lábánál. A patak azóta őrzi a szép Tarna nevét, az öreg Darnó-hegy pedig máig azt sóhajtja sírok, sírok, így lett e hely neve Sirok…

A település a kabar eredetű Aba-nemzetség egyik birtokközpontja volt. A község későbbi eredetű mint a vár, ugyanis a várat már 1267-ben említik források, míg a település nevével Sirák névalakban csak 1302-ben találkozunk. A várat a Bodon család építette tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa a Tari család. Ettől kezdve a vár és a falu története szervesen összekapcsolódott. A török hódoltság után a romos várat már nem építették újjá. A Haller, Náyry családok után a Károlyi család birtokolta a település nagyobbik részét.

A térség többi településétől eltérően az 1940-es években felvetődött egy gyár létrehozásának a gondolata. Végül 1952-ben adták át a Mátravidéki Fémműveket. A gyárban a profilt és a technológiát orosz minta és előírások alapján határozták meg. A termelés a magyar lőszergyártás hagyományaihoz kapcsolódva, azt folytatva indult a meglévő technológiákra és szakemberállományra építve. A gyár fejlődésével az 50-es évek végén megindult a polgári termékek gyártása is. A Mátravidéki Fémművek lőszergyártó profiljában a kizárólagos katonai lőszergyártástól való elszakadás a 1960-as években kezdődött és a 70-es évek végéig folytatódott. A jelenlegi gyártmányszerkezet 1990-től napjainkig alakult ki és átfogja a pisztoly, vadász és riasztóloszer piac legelterjedtebb típusait. Az egyre jelentősebb belföldi piac mellett a termékek döntő többsége az európai és az amerikai export piacokra kerül. A volt Mátravidéki Fémművek lőszergyártó üzletága többszöri tulajdonosváltás után jelenleg MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Rt. néven, magáncégként végzi tevékenységét.

Aki alaposabban szeretné megismerni ennek a hangulatos és nagyon szép településnek a történetét, annak Borics József Sirok c. könyvét ajánljuk. A könyvet Sirok önkormányzata adta ki.

Látnivalók

Siroki vár | Katolikus templom | Tájház | Borics Pál kiállítás | Barlanglakások
Szent László kápolna | Kútvölgy | Nyírjes-tó | Barát és Apáca sziklák

Siroki vár

A település történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától egy km-re, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni.

A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval való szövetségük miatt szembe kerültek az uralkodóval, Károly Róberttel, aki Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Drugeth Fülöp szepesi ispánt bízta meg azzal, hogy elfoglalják a várat. Az Anjou-házból származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ban Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, ám rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós — aki akkor Heves vármegye alispánja volt — saját költségén kijavíttatta a várat, ezért Nagy Lajos — Károly Róbert fia és utóda — a várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba adta neki. 1399-ben Tari László váltotta meg jelentős összeggel a várat, amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott.

A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége. Különösen igaz ez az 1552-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh Kristóf jelentős számú őrséget tartott a falakon belül. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a vár megerősítését. 1561-ben Országh Kristóf sarokbástyákat húzatott, és a szabálytalan alakú vár restaurálását is megtette. Ennek azonban a védelmi célokon más oka is volt, hiszen ide hozta hitvesét. 1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1686-ban nyerte vissza szabadságát. Ettől az időponttól kezdve azonban harcászati jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak indultak. Az új birtokosok, a Nyáriak, majd a Károlyiak a későbbiekben nem törődtek a vár állagával.

Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik.

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

A vár EU projekt keretében 2012 nyarára megújul. Az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős várban történik meg a műemléki felújítás (kapu és környezetének rendbetétele, alsóvári udvar és kilátó teraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsóvárból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk). Ennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre. A rekonstrukció nyomán új turisztikai attrakciók jönnek létre: középkori felvonóhíd használata, ünnepélyes kapunyitással, ágyúszóval. A korabeli mesterségek bemutatása, a várélet megelevenítése sokszínű turisztikai programok kialakítását teszi lehetővé. A vár díszkivilágításával a vár ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok adhatók elő. A kialakításra kerülő geológiai tanösvények megismertetnek a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel.

Katolikus templom

Első írásos emlékünk a templomról az 1332. évi pápai tizedjegyzék, mely szerint a település plébániával rendelkezik. A kőtemplomot Orczy László építtette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtorony 1787-ben készült el. A templom belsőt többször átalakították, barokk jellegét csak a szentély őrizte meg. A templom előtt Nepomuki Szent János 1823-ból való — az elmúlt években felújított — későbarokk kőszobra látható.

Tájház — Népi építészet emlékei

A település jellegzetes, tornácos, nyeregtetős házai ma is láthatók néhány régi lakóházon. A település lakóházai kőből épültek a helyi kőbányászatnak köszönhetően. Az egyik ilyen házban rendezték be a tájházat.

Borics Pál kiállítás

Itt kapott egy életre szóló indíttatást Borics Pál (1912-1969) siroki születésű szobrászművész is, akinek keze nyomán a kő megelevenedett, életre kelt, és alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei. A művész nehéz, viszontagságos gyermekévek után minden előképzettség nélkül küzdötte fel magát a művészi élet élvonalába. Kortársai, a művészettörténészek „a kő gyermekének” nevezték el, aki művészi szintre emelte tufakő faragását. Páratlan anyagismerete, konok kitartása és hitvallása példa értékű volt a kortárs művészet előtt is. 1968-ban a művelődési házban nagy sikerű kiállításon mutatta be alkotásait szülőfalujának, sajnos utoljára. Emlékére utcát neveztek el róla, szobra a polgármesteri hivatal előtt áll. A könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait, markáns, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazása.

Sirok sajátos természeti adottságai, talajának kőzettani változatossága és a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat. Ilyen volt mindenekelőtt a kőbányászat, a barlangépítmények kivágása, a kővágás és a kőfaragás. Az iparosok működése feltétlenül hozzájárult a község népi építészetének és ezen túl a falu gazdasági-társadalmi struktúrájának kialakulásához. Mindhárom iparágról elmondható, hogy történetük kezdete és folyamata egyaránt ismeretlen, de a vár sziklába vágott és vájt építményeit tekintetbe véve a középkorig bizonyára visszavezethető. Ha bizonyíthatóan nem is népi használatra, de várak, középületek, kastélyok építéséhez a siroki kőbányák régóta szolgáltattak anyagot. A falu határában és belterületein több kőbánya is volt, ma már nem üzemelnek. A kőbányászatot sokan értették, a 60-as évek végén mintegy 10 személy foglalkozott vele rendszeresen.

A kővel dolgozó iparosok legfelső rétegét a kőfaragók alkották. A 60-as évek végén szövetkezetben és magánkisiparosként mintegy 20 kőfaragó működött a faluban, de csaknem százan voltak, akik ismerték a szakmát. A tsz melléküzemágaként lábazat köveket faragtak, melyet az Esztergomi bazilika, az Országház és az egri Tanárképző Főiskola restaurálására szállítottak. A kőfaragók létszámának, munkamódszereinek és készítményeinek történeti előzményeit alig ismerjük. Tóth Miklós (1894-1972) kőfaragó mester állítása szerint akkor vett a kőfaragás nagyobb lendületet községünkben, amikor Parádfürdőn Károlyi gróf a Cifra istállót kezdte építtetni 1885 körül, és az ott dolgozó Olaszországból szerződtetett kőfaragók mellé sirokiakat is alkalmaztak. Hogy az olaszok milyen erős és milyen irányú hatást gyakoroltak a sirokiak szakmai ismereteire, ezt nem lehet tudni. Feltételezhető, hogy a siroki kőfaragás már azelőtt is elért bizonyos fejlettségi szintet, mert a Tarna-völgyében csak itt, és Tarnaszentmárián működtek ilyen mesterek a korábbi évszázadok alatt. A közlések alapján viszont hitelt érdemel az a tény, hogy a sirokiak az olaszoktól sajátították el a klasszikus oszlopok faragását. Ezeket az oszlopokat a parasztházak tornácán alkalmaztak. Sirokon az első kőoszlopos-tornácos ház 1889-tő mutatható ki, tehát több mint egy évtizeddel azután, hogy kőfaragóink a Cifra istállón dolgoztak. Ez azzal magyarázható, hogy a feudális kötöttségek még annyira befolyásolták a parasztok kezdeményező készségét, hogy a korábban csak kúriákon, kastélyokon látott elemek még vonakodtak alkalmazni.

Barlanglakások

A település jellegzetességei az ún. barlanglakások. Az 1800-as évek első harmadában vágták a lyukakat külön ezzel foglalkozó kőfaragók a szegényebb családoknak. A barlanglakások jellegzetességét az adta, hogy általában egy helyiségből álltak. A kőlyukak berendezése szegényes volt. A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén. A lakások egyetlen fűtési lehetősége a belső fűtős kürtös kemence volt. A füstöt általában a lyuk feletti sziklán vezették ki a szabadba. A barlanglakásokban olyan szegény családok éltek, akik az 1900-as évek első felében tavasszal elszegődtek summásnak. 1970-71-ben Bató Ferenc végzett kutatásokat Sirokban, akkor még 23 barlanglakásban éltek, további 40-ről pedig feltételezhető volt, hogy korábban lakták.

Szent László kápolna

Siroktól délre helyezkedik el Kőkút településrész. A kápolna az itt élők kezdeményezésére épült fel 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei szerint. A modern épület harmonikusan ötvözi a középkori templomokra jellemző stílusjegyeket a modern építészet elemeivel. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette.

Kútvölgy

Az önkormányzat tulajdonában lévő szabadidőpark kedvelt kirándulóhely, egyúttal a település rendezvényeinek egyik színhelye.

Nyírjes-tó

Sirok mellett a Tarna bal partján emelkedik a magaba a Mátra legkeletibb bérce a Darnó-hegy. Északkeleti lejtőjének fél évszázados gyertyánostölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. Nevét nem a parkokat díszítő közönséges nyírfáról, hanem a ritkábban előforduló, főleg savanyú talajú fenyéreken és fűzlápokban élő szőrös nyírről kapta. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. tízezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki, mikor a Kárpát-medencében a mai északi, erdős tundra és tajgazóna hidegtűrő növényzetéhez hasonló, nyírfákkal tarkított fenyvesek zöldelltek. A lefolyástalan kisebb-nagyobb medencékben összegyűlt víz a hűvös időjárás miatt nem tudott elpárologni, s néhány évszázad alatt sajátos összetételű élőlény együttesek telepedtek meg itt. Az éghajlat melegedésével a növényzet átalakult.

Mindezt az évezredek viharait átélt lápok mélyen egymásra rétegződött és mindmáig megmaradt virágporok elemzéséből tudjuk. Ilyen a felbecsülhetetlen értékű a siroki Nyírjes-tó is, amelyet 1957ben Kovács Margit fedezett fel. A tojásdad alakú tavacska riolittufa alapkőzeten, két három méter mélységű kicsiny, lefolyástalan medencében képződött. A lápfolt területe 0,9 hektár, mindössze 175 méter hosszú és legnagyobb szélessége sem éri el a 100 métert. Sok tekintetben különbözik minden más észak-magyarországi láptól, mindössze 250 méter magasságon fekszik. Hasonló láptavak a Kárpátokban 1400 méter magasságban találhatók, Vize igen savanyú, ezért növényzetét kevés faj alkotja. Közülük azonban féltucatnyi a Mátrában csupán itt él. Valamennyi védett.

A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle — gyapjasmagvú, villás és nyúlánksás virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka. A láp értékeit 520 méter széles harmatkásásnádas mocsárzóna védi. Átlagos vízmélysége csupán 60 cm, ám aki ezen átjut, annak a rekettyefűz 23 méter magas, sűrű bozótja állja útját. Csak a kitartóan kíváncsi szemnek enged betekintést a természetrajongók által a „természet szentélyének” nevezett területre.

Barát és Apáca sziklák

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

A Barát és Apáca sziklákhoz kényelmes, bár kissé emelkedő sétaúttal eljuthatunk. A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatt nyeregbe. Innen balra a várba kapaszkodhatunk fel, míg jobbra a Barát és Apáca sziklához jutunk. Továbbsétálva a Török asztal a következő megálló. Nevét talán formájáról kaphatta, a lapos kő valóban emlékeztet asztalra. Innen páratlan kilátás nyílik a Bükk irányába.

Rendezvények

Siroki várnapok — június 3. hétvégéjén

A kétnapos rendezvény több mint 10 éves múltra tekint vissza, az egyik leghangulatosabb hétvégi program a Mátrában. A szombat-vasárnapi program nagyjából azonos, délelőtt a vitézek érkezésével kezdődik, majd különböző hagyományőrző csoportok tartanak bemutatót. Ezek helyszíne a várnyereg, míg a vár alatti parkolóban gyermekprogramok, kézművesfoglalkozások, kirakodóvásár várja az érdeklődőket. A programot este szabadtéri színházi előadás zárja.

Nemzetközi motoros találkozó — július második fele

1991 óta ad otthont Sirok a nemzetközi motoros találkozónak. Nem mindennapi látvány, ahogy a településre érkező motorok végigdübörögnek a Mátra útjain. A több ezer résztvevő között a legújabb motorok mellett számos különlegességet is láthat az, aki csak kíváncsiságból keresi fel az egy hetes rendezvényt. A hazai motorosok mellett Németországból, Hollandiából, Ausztriából is szép számmal érkeznek vendégek. A Kútvölgyben bemutatók, versenyek, szabadtéri koncertek várnak minden érdeklődőt.

Nagyszabású felújítás előtt a siroki vár

2010-ben megnyílhat a „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen. A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, és 320 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán. A napokban sajtótájékoztatón ismertetett sikeres pályázat nyomán hamarosan megkezdődhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés Sirokban.

A projekt három alprojektre tagolható:

1. Az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős várában történik meg a műemléki felújítás (kapu és környezetének rendbetétele, alsóvári udvar és kilátó teraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsóvárból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk). Ennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre.
2. Rendezvényi helyszín kialakítása a vár környezetében (térrendezés a várnyeregben, a vár díszkivilágítása). A vár ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok, romantikus szellemtörténetek adhatók elő. A kialakításra kerülő geológiai tanösvények megismertetnek a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel.
3. „Országh Kristóf rendezvényház és információs központ” létrehozása a tájházban (udvar rendezése, csűr és tájház berendezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések beszerzése). A korábban felújított tájház hátsó helyiségeiben berendezésre kerülő szobákban az érdeklődők megismerkedhetnek a táji hagyományokkal, mesterségekkel. A rekonstruálandó facsűrben rendezvények tarthatók, első sorban a várak életének közelebbi megismerése céljából. Ezt a célt szolgálja a hátsó kertben megépülő vár-játszótér is.

A várfelújítási projekt hivatalos aláírása

Március 29-én a siroki alsóvárban ünnepélyes keretek között aláírták a „Végvárak világa — Sirok barlangvár, turisztikai központ” elnevezésű pályázati projekt támogatási szerződését.  Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatott beruházás a közbeszerzési eljárás után nyáron kezdődhet el, és a tervek szerint 2011 decemberére ér véget. A várban rendezett ünnepségen Sós Tamás az Észak-magyarországi Regionális Tanács társelnöke szólt arról, hogy az elmúlt években húzóágazattá vált a turizmus ebben a régióban. Lakatos István, a község polgármestere kiemelte, hogy több mint két évtizede már annak, hogy tetőt álmodott a vár tetejére, ez most részben teljesülhet. Az 1994-ben a nemzeti örökség részévé nyilvánított vár állagmegőrzésére és megmentésére számos lépés történt. Kiépítették a várhoz vezető utat, kialakítottak gépkocsi- és négy autóbusz-parkolót, létrehozták a vár faláig húzódó szennyvíz- és ivóvízhálózatot, az elektromos vezetéket. Dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az uniós pályázatoknak köszönhetően a Siroki vár a nyolcadik olyan hazai műemlék, amely jelentős támogatást kap a felújításhoz. Az önkormányzattal való példás együttműködést külön is kiemelte. Ennek jegyében Lakatos Istvánnak átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Baráti Körének elsőszámú tiszteletbeli tagságát igazoló oklevelet. Végül a projekt elemeiről hallottak a meghívott vendégek. A rekonstrukció végére az alsó vár és a felvezető sziklafolyosó rendbetétele mellett új kilátóteraszok készülnek, fedett és zárt kiállítóhelyek jönnek létre, ahol a középkori váréletet eleveníthetnék meg hiteles környezetben. Díszkivilágítást kap a vár és geológiai tanösvények mutatják be a vár környékének különlegességeit. Az Országh Kristóf rendezvényház és információs központ létrehozása a tájházban valósul meg. Itt az érdeklődők megismerkedhetnek a környékre jellemző hagyományokkal, mesterségekkel, a hátsó kertben gyermekeknek alakítanak ki várjátszóteret.