2017. június 24. szombat >> Iván  

 
       
   

Települések >> Rózsaszentmárton

   
 

 

Története

A legszebb nevű magyar településnek is nevezik, ami csak első hallásra tűnik furcsának. A Mátra eme kevéssé ismert szegletére is érdemes időt és energiát fordítani, hiszen kevesen tudják például, hogy a falu volt a mátrai lignitbányászat bölcsője, amire ma számtalan látnivaló emlékeztet.

 

A Mátra délnyugati határán fekvő település, a szélén emelkedő Somlyó-hegy (398 m) a Mátra vonulatának utolsó vulkáni kúpja. Tetejéről szép panorámában lehet részünk, s itt egy Árpád-kori földvár sáncmaradványait figyelhetjük meg. Valaha egy kis kápolna is állott a Somlyó hegy tetején. A hegyen országosan is ritka árvalányhajas lejtősztyepp fajai valószínűleg az Alföldről húzódtak fel a meleg oldalakra. Értékes társulásai és védett értékei megőrzése miatt helyi védettségű természetvédelmi terület. A falunk északi oldalát zárja le a jobbágyi Nagy-Hársas hegy (497 m) vonulata. A Somlyó hegy és a Nagy-Hársas között található „Széleskő”, elhagyott andezitbánya mély, vízzel teli medre. A kb. 20 m mély, 10-15 m magas sziklafalakkal körülvett bányató keskeny partja táborozásra, kirándulásra alkalmas. A falu kelet-délkeleti határán az 1950-es 60-as években az ország legnagyobb külfejtéses szénbányája működött. A rekultiváció után visszamaradt Bányató kedvelt horgászhely, valamint búvárversenyek színhelye.

 

Az írásos források szerint Fancsal néven szerepelt. Feltehetően Aba Sámuel király adományozta az itt lévő birtokot Fanchal nevű vitézének a 11. század első felében. Okleveles említése 1267-ben történik, a 14-15. században Fancsaltelke a neve. Az 1460-as években a cseh husziták befészkelték magukat a környékre. Favárakat építettek Apcon és Patán is. A török hódítók 1544-ben a hatvani vár elfoglalásával kezdték uralmukat kiterjeszteni Heves megye területére. Mohamed pasa fegyveres ereje még ebben az évben sorra hódoltatta a Zagyva mentén elterülő falvakat. Ekkor Pancsa néven említik.

 

A falu legrégibb épületét, a templomot Grassalkovich Antal kegyúr építette és 1813-ban szentelték fel. E templom helyén egy 1696-os adat szerint kőtemplom állt, amelyet 1720 körül Szent Márton tiszteletére szenteltek fel. Mai elnevezése is erre utal. Legrégebbi templomában álló harangját 1636-ben öntötték. Felirata: „Gyöngyös és Hatvan között Szent Márton, anno 1636. Ide való fantsaliaké.”

 

Látnivalók

 

Lignitbányászati emlékház

Rózsaszentmártonban a Mátra alján elsőként, az 1890-es évek végén kezdődött el a lignit kitermelése. A vállalkozási szintű kitermelése az 1908-ban megnyitott Rády-féle bányában indult el. A lignitvagyon kiaknázásának fellendülését az I. világháború után, az 1918-ban az itt létrehozott Mátravidéki Szénbányák Rt. megalakulásától számítják. Rózsaszentmártont a mátraaljai lignitbányászkodás bölcsőjének is nevezik. Kilenc aknát telepítettek a községbe, mely közel három emberöltőnyi bányászkodás alatt 9 millió tonna lignit kitermelését jelentette. Mivel a mélyműveléses bányák kitermelési költségei jelentősen meghaladták a külfejtéses technológia költségeit, ezért napirendre került a mélyműveléses bányák megszüntetése. Rózsaszentmártonban 1968-ban szűnt meg a mélyművelésű, majd 1973-ban a külfejtéses bányászati tevékenység.

A település önkormányzata újraélesztette a Nyugdíjas Bányász Alapszervezettel közösen a bányász hagyományok ápolását, évek óta szervezi a Bányász napi és Borbála napi ünnepségeket.

2006-ban elindult a Lignitbányászati emlékház felújítása. Az 1904-ben épült iskolaépület felújításához pályázati források mellett komoly társadalmi munkával járultak hozzá a település lakói.

Az emlékház udvarán elkészült a József lejtős akna, mely Ursitz József Kossuth díjas bányamérnökről kapta a nevét. A Mátrai Erőmű  ajándékaként több tárgy is ide került: a „népes”, a vitla, a szivattyú, a pajzs.

Nyitva tartás: minden szombaton 14.00-16.00

Hétköznapokon Fáczán Józsefet lehet keresni a 37/384-127 számon, illetve a Polgármesteri Hivatalt a 06-37/384-261-es telefonszámon.

 

E-303-as kotrógép

A településre vezető úton — a 21-es útról kanyarodva Petőfibánya felé — látható a hatalmas, E-303-as kotrógép, mely szintén a Mátrai Erőmű Zrt. ajándéka. A gép helyszínre szállítása, a kihelyezése nem volt egyszerű feladat, ám a végeredmény a települést igazolta.

 

Faluház — Rózsakert

A település központjában található, a térségre jellemző néprajzi anyaggal. A házhoz tartozó szépen parkosított rózsakert sajnos csak az év bizonyos időszakában nyújt feledhetetlen látványt. A park mellett a 2000-ben állított Szent István szobrot nézhetjük meg.

 

Népi hagyományok

A hagyományok egy része szervesen kapcsolódik a szőlőtermesztéshez, melynek kedvező vulkáni talajt biztosít a Mátra. A község határában elterülő szőlőültetvények aromákban és illatokban gazdag, testes fehérbort adnak. A vidék jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling, rizlingszilváni. A Tarcódi és Nagyvölgyi dűlőben található pincék egy része több mint száz éves.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.06.08.  <<   Lap teteje