2017. október 21. szombat >> Orsolya  

 
       
   

Települések >> Pétervására

   
 

 

Története | Látnivalók

 

Története

Az 1989-ben városi rangot kapott két és fél ezer lakosú Pétervásárára történetében a Keglevich család tagjai játszottak meghatározó szerepet. A városba is a Keglevich utcán jutunk be. Érdekes, bár még a Mátra északi határánál járunk, közben átléptünk Heves-megyéből (Mátraballa után) Nógrád-megyébe.

 

A településről az első írásos adat 1272-ből származik, Peturwasara alakban szerepel neve. A település első pecsétje 1779-ből származik, Szent Márton a szegények védőszentje szerepel rajta. A monda szerint Szent Márton egy koldusnak adta köpenyét. A későbbi évszázadokban a Keglevich család tulajdona, majd a dualizmus korában a mátrai járás központja volt városi rangban.

 

Látnivalók

 

Keglevich kastély | Római katolikus templom | Ősborókás

 

Keglevich kastély

A horvát eredetű család első ismert őse Péter, aki 1300 körül élt. Fia, Kegel lett a család névadója. Utódaik Kegel fiainak Keglevicseknek nevezték magukat. A magyar nyelvterületen ez a név változott Keglevichre. Buzini előnevüket ősi fészkükről Buzin váráról vették (ma a horvátországi Zágrábhoz tartozik). A család a 16. században a török elleni délvidéki harcokban szerzett érdemeket. A jól vitézkedő Keglevich II. Miklós letelepedett Magyarországon. A család magyarországi ágának ő lett az alapítója. Előbb diósgyőri, majd ónodi várkapitányi címet kapott az udvartól. 1620-ban házassága révén szerezte meg Pétervására fele részét. Fia, III. Miklós, aki Zrínyi oldalán harcolt az 1663-66-os hadjáratban, a pétervásárai jószágra csak 1677-ben kapott jóváhagyást I. Lipóttól. A császár adományként Tarna várával és Tarna vármegye főispáni székével is megjutalmazta. A Keglevichek végig a Habsburg-ház oldalán álltak, így nem vettek részt a Thököly-féle felkelésben sem. A felkelés idején is Bécsben voltak, hogy megvédjék a császárvárost a Thökölyvel szövetkező török ostromlók ellen. Hűségük elismeréseként 1687-ben grófi címet kaptak a császártól.

 

1738-ban Keglevich Gábor kápolnát és plébániát építtetett a kastélyban. A kastély építését 1762-ben fejezték be. A két oldalszárnyat és az összekötő udvart lezáró gazdasági épületet csak 1803-ban építették hozzá a kastélyhoz. Az emeletes barokk kastély homlokzatán kissé kiugró középrész található (rizalit), francia manzárdtetővel. Az utcai részt 1-1 oldal rizalit zárja, és kapcsolja az oldalszárnyhoz. A falba épített és faragott kiugró pillérek között köríves záródású kapuzat tetején két mélyített, részben rokokó kővázák díszítették a hangsúlyos bejáratot. Előtte két oldalon alacsony talapzaton műkő oroszlánok őrizték a kaput. Ezek ma a város központjában láthatók.

 

Az emeleten középen ebédlőnek alakították ki a kastély legnagyobb és legdíszesebb termét. 1770-ben készült el a díszterem festése, az alig ismert gyöngyösi Baller mester alkotása. Érdekesség, hogy a lépcsőfeljáró kovácsoltvas kapui Fazola Henrik alkotásai.

 

Jelenleg mezőgazdasági szakközépiskola és kollégium működik a kastélyban, nyaranta szálláslhetőséget kínál a kirándulóknak.

 

Római katolikus templom

A Keglevich utcán érjük el Pétervására központját a Szabadság teret. A térről a Templom utcán jutunk fel római katolikus templomához. Kéttornyú temploma a magyarországi romantikus építészet szép példája. A templomot a Keglevich család emeltette elhunyt lányuk emlékére az 1800-as évek elején, Pavolni Ferenc egri mester tervei alapján. A templom alatt található a Keglevich család kriptája is.

 

Az ősborókás

A település két természeti ritkaságát érdemes megemlíteni. Az istenmezejei határban található a Hintós-völgyi ősborókás. A területet 65 hektár ősgyep és 18 hektár erdő fedi. A térség homokdombjainak gyakori haszno-sítása a legeltetés volt. A pásztoremberek szüntelen küzdelmet vívtak a szomszéd erdőterületekkel, és irtották a legelőkön megtelepedő vadrózsát, galagonyát, kökényt és borókát. A védett terület értékét éppen az adja, hogy az évszázados ősgyep mellett megmaradtak a borókák. Télen nyáron nagy élmény nyújt a két-három méter magas illatos boróka-ligeterdő megtekintése. A terület szabadon látogatható, gyalogosan az istenmezejei úttól kb. 15 percre.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.10.16.  <<   Lap teteje