Története | Látnivalók | Kisnánai legendák | Rendezvények

Története

Kedvelt kirándulóhely a Keleti-Mátra déli oldalán elterülő település. A település és a vár története szervesen összetartozik. Hasonlóan a környék településeihez, Kisnána is az Aba nemzetség szállásterülete volt a honfoglalást követően. Egy 1261-ben ketl oklevél a települést „Nana”-ként említi. Érdekes módon alakult az Aba nemzetség sorsa a 14. sz.-ban. A királyi hatalomért folyó harcban a kora középkori évszázadok során megerősödő Abák Károly Róbert ellen harcoltak. A sokágú Aba nemzetség két ága állt Károly Róbert mellé, a Kompoltiak és a Lipócsy ág. Ők kapták meg az 1312-es rozgonyi csatát követően az Aba nemzetség korábbi birtokainak jelentős részét. A család fénykora az Anjou királyok uralkodásának idejére tehető, amikor több vezető főméltóságot töltöttek be: országbírói cím, tárnokmesteri cím. Kompolti Péter, a királyné tárnokmestereként kapta adományként Kisnánát, ezt követően Nánainak nevezte magát. Zsigmond király 1415-ben erősítette meg a családot birtokaiban. A család a 16. sz. elején kihalt. Birtokaikat Kisnána várával együtt a Losonczy, Tari és Országh családok örökölték házasodás és örökösödési szerződések alapján. A 18. sz.-ban a Nyári család a birtokos, majd az 1800-as évektől a térségben ismert Károlyi család tagjai lesznek a földesurak.

Látnivalók

Vár

Először meglepődik az utazó, hiszen a vár a településen átvezető út mellett áll, s nem az általában megszokott hegyre épült.

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

"A kisnánai vár komplex turisztikai hasznosítása, a XXI. század kihívásainak megfelelően" című, EU pályázatot háromszázmillió forint összegű támogatással valósították meg. A beruházás összköltsége meghaladta a háromszáznegyvenegymillió forintot. A 2010-11-ben megvalósuló projekt során az építők megerősítették a várfalakat, és megtörtént az Öreg-torony kicsinosítása is, ahol kiállítótermek várják a látogatókat, valamint egy pompás panorámát kínáló toronyterasz. Az egykori kőtár helyét befedték, ahol szabadtéri rendezvények is tarthatóak. A bortrezor mellett kialakítottak a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet is. Az országban harmadikként itt csodálkozhatnak a régmúltra a látogatók a kronoszkóp segítségével, mely azt mutatja meg, milyen lehetett több száz éve a vár. A vár melletti színpad és mobil nézőtér nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosít méltó körülményeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonság az is, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított vársétányt is a bejárattól a felvonóhídig. Esténként pedig a távolból is szembeötlő díszkivilágítás készteti megállásra az erre utazót.

A megújult kisnánai vár terei új rendezvényekhez is méltó helyszínt biztosítanak. A hagyományos nyári rendezvények, mint a várjátékok vagy a baracknap mellett újak is helyet kapnak. A vár méltóságteljes, ünnepi hátteret biztosít esküvőknek. A hagyományőrző programok kedvelőit új eseményekkel is várják a jövőben. A többcélú rendezvényterem és a bortrezor a bor és gasztronómia kedvelőinek biztosít különleges atmoszférájú helyszínt. Jó  időben a vendégeket a szabadban fogadják, ideális helyszínt biztosítva kisebb tréningek, céges rendezvények  mellett konferenciákra is.

Szlovák tájház

A vár bejáratánál szlovák parasztház reprezentálja a század eleji építkezési módot, a kiállítás tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével.

Kovácsműhely

Az eredeti szerszámokkal, fújtatóval berendezett kovácsműhelyt az utolsó tulajdonos özvegye, Szőke Lajosné hagyta az önkormányzatra. A Kossuth utca elején lévő kovácsműhely előzetes bejelentkezéssel látogatható, információt a polgármesteri hivatalban adnak.

Vár-forrás

2000-ben építették a kútházat az évtizedek óta létező forrás felé. A magas vastartalmú artézi víz több mint 300 méter mélyről tör fel.

Tarnócai kőbánya

Ásványgyűjtő hely, a településről a sárga jelzésen kell elindulni, majd jelzetlen úton jutunk el ide.

Kisnánai legendák

Móré László kincse

Az térségben meghatározó szerepet játszó Aba nemzetségből származó Kompoltiak a kisnánai várat sosem erősítették meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Magas és erős falai biztos menedéket nyújtott a váratlan támadások ellen. A Kompoltiakat a Losonczy család követte. Az ő rokonuk volt az országszerte hírhedt rablólovag: Móré László. Kegyetlen csapatával egyaránt rabolta a magyarokat, a törököket és a németeket. Óriási vagyont harácsolt össze, egészen addig, amíg maga ellen nem haragította a budai pasát. A rablóvezér a pasa üldözése elől a nánai várba menekült. A török elfogta Móré Lászlót, a konstantinápolyi Héttoronyba hurcolta. Innen ered a legenda, mely szerint az Ördögvályú-völgyben a Kecskefejes sziklánál rejtette el a vár kincseit. A kincs évszázadok óta ott pihen, eltűnt ugyanis a Nánai kódex, ami a rejtekhely leírását tartalmazta. A jelenlegi könyvtár épületénél álló parasztházhoz titkos alagút vezetett a várból, ezen menekítették ki a kódexet. A második világháború utolsó napjaiban eltűnt az az öreg parasztember, aki tudta a kódex titkos helyének titkát. A környező erdőkben találtak rá, megölték, a házban pedig ásás nyomait fedezték fel később. A kincsnek azóta sincs nyoma, az Kecskefejes sziklát az áradások elmosták. A helybeliek szerint ördögök őrzik a kincset, akik viharos éjeken hangos patadobogással jönnek fel a mélyből. Bár lehet, hogy csak a patak köveit görgeti a víz?

Az alvó sárkány legendája

Talán a legszebb legenda arról szól, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. Ami nem lehetett véletlen, hiszen Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének tagjai voltak a Kompoltiak is. A falu birtokosai is tisztelték és szerették a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány alászállt a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét, ám ennek letelte után a sárkány felébred, a lovagok visszatérnek, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez eljő, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásított a sárkány, tehát nyitva volt a szája, beleesett a pénz. Ellenben ha koppan a pénz, akkor alszik a sárkány, s a pénz a pikkelyére esett. Mindezt a Nánai kódex lapjai őrizték meg, kár, hogy a kódex nyomára sohasem bukkantak.

In leo veritás, avagy oroszlánban az igazság

A vár falai közt sétálva, sokan megállnak a falba vésett oroszlános dombormű előtt. Mint annyi más nánai történetnek ennek is szép monda a gyökere. A Kompolti családnál járó Mátyás arra biztatta vendéglátóját, hogy egy év múlva, ha visszatér, mondjon neki is igazat egy oroszlán, mint tette az ottjártakor. A vár birtokosa vörös márványból oroszlánt faragtatott a vár falára. kifaragtatta az oroszlán száját és bort töltött be. Amikor a király visszatért, egy korsót tartott az oroszlán szájához, amiből bor folyt. Borban az igazság, tehát oroszlánban az igazság. Mátyás királynak igen megtetszett a leleményes megoldás, s megjutalmazta a Kompoltiakat.

(A legendák leírása a www.kisnana.hu oldal felhasználásával készült.)

Rendezvények

Orbán napi borünnep — május

Régi hagyomány elevenítenek fel a Mátraalján az Orbán napi borünneppel. A programban a helyi borászok körmenete, borlátó választás, borverseny, kulturális programok szerepelnek. A kisnánai termelők borait nemcsak kóstolni lehet, vásárlásra is nyílik lehetőség.

Kisnánai Várjátékok — július

A Kisnánai várjátékok évről évre mind több vendéget vonz július elején a településre. Az egsz napos rendezvényen a Nánai Sólymos Vitézek bemutatója mellett vitézi próbákat — íjászat, csatacsillag dobás, dárdavetés, rönk dobás, kötélhúzás, borivás — élvezhetnek a nézők. Reneszánsz táncbemutató, végvárak zenéje, boszorkányverseny természetesen boszorkányégetéssel csak néhány ajánlat sokszínű kínálatból. A programot este tűzijáték zárja.

Kisnánai baracknapok — július

Kevesen tudják, hogy Kisnána jelentős kajszibaracktermő hely. A helyi általános iskola udvarán lévő ősbarackosban száz éves gyümölcsfák is állnak. A baracknapon a lekvárfőzés rejtelmeibe kap bepillantást a látogató, a válogatástól a főzésen át a dunsztolásig. A vendégek maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, a végén pedig nem maradhat el a lekvárkóstolás sem.