Története | Látnivalók | Kisnánai legendák | Rendezvények

Története

Kedvelt kirándulóhely a Keleti-Mátra déli oldalán elterülő település. A település és a vár története szervesen összetartozik. Hasonlóan a környék településeihez, Kisnána is az Aba nemzetség szállásterülete volt a honfoglalást követően. Egy 1261-ben ketl oklevél a települést „Nana”-ként említi. Érdekes módon alakult az Aba nemzetség sorsa a 14. sz.-ban. A királyi hatalomért folyó harcban a kora középkori évszázadok során megerősödő Abák Károly Róbert ellen harcoltak. A sokágú Aba nemzetség két ága állt Károly Róbert mellé, a Kompoltiak és a Lipócsy ág. Ők kapták meg az 1312-es rozgonyi csatát követően az Aba nemzetség korábbi birtokainak jelentős részét. A család fénykora az Anjou királyok uralkodásának idejére tehető, amikor több vezető főméltóságot töltöttek be: országbírói cím, tárnokmesteri cím. Kompolti Péter, a királyné tárnokmestereként kapta adományként Kisnánát, ezt követően Nánainak nevezte magát. Zsigmond király 1415-ben erősítette meg a családot birtokaiban. A család a 16. sz. elején kihalt. Birtokaikat Kisnána várával együtt a Losonczy, Tari és Országh családok örökölték házasodás és örökösödési szerződések alapján. A 18. sz.-ban a Nyári család a birtokos, majd az 1800-as évektől a térségben ismert Károlyi család tagjai lesznek a földesurak.

Látnivalók

Vár

Először meglepődik az utazó, hiszen a vár a településen átvezető út mellett áll, s nem az általában megszokott hegyre épült.

A vár építtetője és tulajdonosa az Aba nembeli Kompolti család volt. 1325-ben Kompolti Péter, a királyné tárnokmester felosztja birtokát fiai között. ez az első írásos nyoma a várnak. A forrásokban két Nána is szerepel, Lovász-Nána és Egyházas-Nána. Feltehetően ez utóbbi lehetett a mai Kisnána. Ezt támasztja alá, hogy az 1962-es régészeti feltáráskor románkori templom maradványai kerültek elő.

A vár legkorábbi része a 11-12. századra tehető. A későbbi századokban többször átépítették, bővítették. Az 1400-as évek közepén alakították ki védelmi rendszerét. Kettős várfalat emeltek, a várat vizesárok vette körül. A vár feltehetően Eger elestekor, 1596-ban a törökök kezére került, ekkor lerombolták. Többé nem építették újjá.

1960-as években feltárt vár ma rendezett környezettel fogadja a látogatókat. A restaurálás során igényesen megépített gótikus vár falai kerültek felszínre, amit az évszázadok során elvégzett feltöltések eltakartak. A szabálytalan téglalap alakú vár két legfontosabb része az északi oldalon előkerült palotaépület és a déli oldalon a vártemplom. A falakból megállapítható a gótikus eredet, amit a klasszikus rózsaablakok is bizonyítanak. A várba kis fahídon át lehet bejutni. Érdemes körbejárni az egykori palotaépületet, szépen fényképezhető. A vár tornyából kellemes kilátásban lehet részünk.

Szlovák tájház

A vár bejáratánál szlovák parasztház reprezentálja a század eleji építkezési módot, a kiállítás tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével.

Kovácsműhely

Az eredeti szerszámokkal, fújtatóval berendezett kovácsműhelyt az utolsó tulajdonos özvegye, Szőke Lajosné hagyta az önkormányzatra. A Kossuth utca elején lévő kovácsműhely előzetes bejelentkezéssel látogatható, információt a polgármesteri hivatalban adnak.

Vár-forrás

2000-ben építették a kútházat az évtizedek óta létező forrás felé. A magas vastartalmú artézi víz több mint 300 méter mélyről tör fel.

Tarnócai kőbánya

Ásványgyűjtő hely, a településről a sárga jelzésen kell elindulni, majd jelzetlen úton jutunk el ide.

Kisnánai legendák

Móré László kincse

Az térségben meghatározó szerepet játszó Aba nemzetségből származó Kompoltiak a kisnánai várat sosem erősítették meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Magas és erős falai biztos menedéket nyújtott a váratlan támadások ellen. A Kompoltiakat a Losonczy család követte. Az ő rokonuk volt az országszerte hírhedt rablólovag: Móré László. Kegyetlen csapatával egyaránt rabolta a magyarokat, a törököket és a németeket. Óriási vagyont harácsolt össze, egészen addig, amíg maga ellen nem haragította a budai pasát. A rablóvezér a pasa üldözése elől a nánai várba menekült. A török elfogta Móré Lászlót, a konstantinápolyi Héttoronyba hurcolta. Innen ered a legenda, mely szerint az Ördögvályú-völgyben a Kecskefejes sziklánál rejtette el a vár kincseit. A kincs évszázadok óta ott pihen, eltűnt ugyanis a Nánai kódex, ami a rejtekhely leírását tartalmazta. A jelenlegi könyvtár épületénél álló parasztházhoz titkos alagút vezetett a várból, ezen menekítették ki a kódexet. A második világháború utolsó napjaiban eltűnt az az öreg parasztember, aki tudta a kódex titkos helyének titkát. A környező erdőkben találtak rá, megölték, a házban pedig ásás nyomait fedezték fel később. A kincsnek azóta sincs nyoma, az Kecskefejes sziklát az áradások elmosták. A helybeliek szerint ördögök őrzik a kincset, akik viharos éjeken hangos patadobogással jönnek fel a mélyből. Bár lehet, hogy csak a patak köveit görgeti a víz?

Az alvó sárkány legendája

Talán a legszebb legenda arról szól, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. Ami nem lehetett véletlen, hiszen Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének tagjai voltak a Kompoltiak is. A falu birtokosai is tisztelték és szerették a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány alászállt a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét, ám ennek letelte után a sárkány felébred, a lovagok visszatérnek, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez eljő, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásított a sárkány, tehát nyitva volt a szája, beleesett a pénz. Ellenben ha koppan a pénz, akkor alszik a sárkány, s a pénz a pikkelyére esett. Mindezt a Nánai kódex lapjai őrizték meg, kár, hogy a kódex nyomára sohasem bukkantak.

In leo veritás, avagy oroszlánban az igazság

A vár falai közt sétálva, sokan megállnak a falba vésett oroszlános dombormű előtt. Mint annyi más nánai történetnek ennek is szép monda a gyökere. A Kompolti családnál járó Mátyás arra biztatta vendéglátóját, hogy egy év múlva, ha visszatér, mondjon neki is igazat egy oroszlán, mint tette az ottjártakor. A vár birtokosa vörös márványból oroszlánt faragtatott a vár falára. kifaragtatta az oroszlán száját és bort töltött be. Amikor a király visszatért, egy korsót tartott az oroszlán szájához, amiből bor folyt. Borban az igazság, tehát oroszlánban az igazság. Mátyás királynak igen megtetszett a leleményes megoldás, s megjutalmazta a Kompoltiakat.

(A legendák leírása a www.kisnana.hu oldal felhasználásával készült.)

Rendezvények

Orbán napi borünnep — május

Régi hagyomány elevenítenek fel a Mátraalján az Orbán napi borünneppel. A programban a helyi borászok körmenete, borlátó választás, borverseny, kulturális programok szerepelnek. A kisnánai termelők borait nemcsak kóstolni lehet, vásárlásra is nyílik lehetőség.

Kisnánai Várjátékok — július

A Kisnánai várjátékok évről évre mind több vendéget vonz július elején a településre. Az egsz napos rendezvényen a Nánai Sólymos Vitézek bemutatója mellett vitézi próbákat — íjászat, csatacsillag dobás, dárdavetés, rönk dobás, kötélhúzás, borivás — élvezhetnek a nézők. Reneszánsz táncbemutató, végvárak zenéje, boszorkányverseny természetesen boszorkányégetéssel csak néhány ajánlat sokszínű kínálatból. A programot este tűzijáték zárja.

Kisnánai baracknapok — július

Kevesen tudják, hogy Kisnána jelentős kajszibaracktermő hely. A helyi általános iskola udvarán lévő ősbarackosban száz éves gyümölcsfák is állnak. A baracknapon a lekvárfőzés rejtelmeibe kap bepillantást a látogató, a válogatástól a főzésen át a dunsztolásig. A vendégek maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, a végén pedig nem maradhat el a lekvárkóstolás sem.