Története |
Látnivalók | Kisnánai
legendák | Rendezvények
Története
Kedvelt kirándulóhely a Keleti-Mátra
déli oldalán elterülő település. A település és a vár története szervesen
összetartozik. Hasonlóan
a környék településeihez, Kisnána is az Aba nemzetség szállásterülete
volt a honfoglalást követően. Egy 1261-ben ketl oklevél a települést
„Nana”-ként említi. Érdekes módon alakult az Aba nemzetség
sorsa a 14. sz.-ban. A királyi hatalomért folyó harcban a kora
középkori
évszázadok során megerősödő Abák Károly Róbert ellen harcoltak.
A sokágú Aba nemzetség két ága állt Károly Róbert mellé, a Kompoltiak
és a Lipócsy ág. Ők kapták meg az 1312-es rozgonyi csatát követően
az Aba nemzetség korábbi birtokainak jelentős részét. A család
fénykora az Anjou királyok uralkodásának idejére tehető, amikor
több vezető főméltóságot töltöttek be: országbírói cím, tárnokmesteri
cím. Kompolti Péter, a királyné tárnokmestereként kapta adományként
Kisnánát, ezt követően Nánainak nevezte magát. Zsigmond király
1415-ben erősítette meg a családot birtokaiban. A család a 16.
sz. elején kihalt. Birtokaikat Kisnána várával együtt a Losonczy,
Tari és Országh családok örökölték házasodás és örökösödési szerződések
alapján. A 18. sz.-ban a Nyári család a birtokos, majd az 1800-as
évektől a térségben ismert Károlyi család tagjai lesznek a földesurak.
Látnivalók
Vár
Először meglepődik az utazó, hiszen a vár a településen átvezető út mellett áll, s nem az általában megszokott hegyre épült.
A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.
1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.
Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.
A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.
"A kisnánai vár komplex turisztikai hasznosítása, a XXI. század kihívásainak megfelelően" című, EU pályázatot háromszázmillió forint összegű támogatással valósították meg. A beruházás összköltsége meghaladta a háromszáznegyvenegymillió forintot. A 2010-11-ben megvalósuló projekt során az építők megerősítették a várfalakat, és megtörtént az Öreg-torony kicsinosítása is, ahol kiállítótermek várják a látogatókat, valamint egy pompás panorámát kínáló toronyterasz. Az egykori kőtár helyét befedték, ahol szabadtéri rendezvények is tarthatóak. A bortrezor mellett kialakítottak a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet is. Az országban harmadikként itt csodálkozhatnak a régmúltra a látogatók a kronoszkóp segítségével, mely azt mutatja meg, milyen lehetett több száz éve a vár. A vár melletti színpad és mobil nézőtér nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosít méltó körülményeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonság az is, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított vársétányt is a bejárattól a felvonóhídig. Esténként pedig a távolból is szembeötlő díszkivilágítás készteti megállásra az erre utazót.
A megújult kisnánai vár terei új rendezvényekhez is méltó helyszínt biztosítanak. A hagyományos nyári rendezvények, mint a várjátékok vagy a baracknap mellett újak is helyet kapnak. A vár méltóságteljes, ünnepi hátteret biztosít esküvőknek. A hagyományőrző programok kedvelőit új eseményekkel is várják a jövőben. A többcélú rendezvényterem és a bortrezor a bor és gasztronómia kedvelőinek biztosít különleges atmoszférájú helyszínt. Jó időben a vendégeket a szabadban fogadják, ideális helyszínt biztosítva kisebb tréningek, céges rendezvények mellett konferenciákra is.
Szlovák tájház
A vár bejáratánál szlovák parasztház
reprezentálja a század eleji építkezési módot, a
kiállítás tárgyai a korabeli paraszti életvitelt
mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba
vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével.
Kovácsműhely
Az eredeti szerszámokkal, fújtatóval
berendezett kovácsműhelyt az utolsó tulajdonos özvegye,
Szőke Lajosné hagyta az önkormányzatra.
A Kossuth utca elején lévő kovácsműhely előzetes bejelentkezéssel
látogatható, információt a polgármesteri hivatalban adnak.
Vár-forrás
2000-ben építették a kútházat az
évtizedek óta létező forrás felé. A magas vastartalmú
artézi víz több mint 300 méter mélyről tör
fel.
Tarnócai kőbánya
Ásványgyűjtő hely, a településről
a sárga jelzésen kell elindulni, majd jelzetlen
úton jutunk el ide.
Kisnánai legendák
Móré László kincse
Az térségben meghatározó szerepet játszó Aba nemzetségből
származó Kompoltiak a kisnánai várat sosem erősítették
meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal.
Magas és erős falai biztos menedéket nyújtott a
váratlan támadások ellen. A Kompoltiakat a Losonczy
család követte. Az ő rokonuk volt az országszerte
hírhedt rablólovag: Móré László. Kegyetlen csapatával
egyaránt rabolta a magyarokat, a törököket és a
németeket. Óriási vagyont harácsolt össze, egészen
addig, amíg maga ellen nem haragította a budai
pasát. A rablóvezér a pasa üldözése elől a nánai
várba menekült. A török elfogta Móré Lászlót, a
konstantinápolyi Héttoronyba hurcolta. Innen ered
a legenda, mely szerint az Ördögvályú-völgyben
a Kecskefejes sziklánál rejtette el a vár kincseit.
A kincs évszázadok óta ott pihen, eltűnt ugyanis
a Nánai kódex, ami a rejtekhely leírását tartalmazta.
A jelenlegi könyvtár épületénél álló parasztházhoz
titkos alagút vezetett a várból, ezen menekítették
ki a kódexet. A második világháború utolsó napjaiban
eltűnt az az öreg parasztember, aki tudta a kódex
titkos helyének titkát. A környező erdőkben találtak
rá, megölték, a házban pedig ásás nyomait fedezték
fel később. A kincsnek azóta sincs nyoma, az Kecskefejes
sziklát az áradások elmosták. A helybeliek szerint
ördögök őrzik a kincset, akik viharos éjeken hangos
patadobogással jönnek fel a mélyből. Bár lehet,
hogy csak a patak köveit görgeti a víz?
Az alvó sárkány legendája
Talán a legszebb legenda arról szól, hogy egyszer
régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben.
Ami nem lehetett véletlen, hiszen Zsigmond király
Sárkányos lovagrendjének tagjai voltak a Kompoltiak
is. A falu birtokosai is tisztelték és szerették
a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának
halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel
a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu
urát, a sárkány alászállt a vár kútjába, hogy mellette
lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét, ám
ennek letelte után a sárkány felébred, a lovagok
visszatérnek, a várfalak újra felépülnek, a lovagok
pedig őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg
ez eljő, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak,
akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy
pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik,
akkor ásított a sárkány, tehát nyitva volt a szája,
beleesett a pénz. Ellenben ha koppan a pénz, akkor
alszik a sárkány, s a pénz a pikkelyére esett.
Mindezt a Nánai kódex lapjai őrizték meg, kár,
hogy a kódex nyomára sohasem bukkantak.
In leo veritás, avagy oroszlánban az igazság
A vár falai közt sétálva, sokan megállnak a falba
vésett oroszlános dombormű előtt. Mint annyi más
nánai történetnek ennek is szép monda a gyökere.
A Kompolti családnál járó Mátyás arra biztatta
vendéglátóját, hogy egy év múlva, ha visszatér,
mondjon neki is igazat egy oroszlán, mint tette
az ottjártakor. A vár birtokosa vörös márványból
oroszlánt faragtatott a vár falára. kifaragtatta
az oroszlán száját és bort töltött be. Amikor a
király visszatért, egy korsót tartott az oroszlán
szájához, amiből bor folyt. Borban az igazság,
tehát oroszlánban az igazság. Mátyás királynak
igen megtetszett a leleményes megoldás, s megjutalmazta
a Kompoltiakat.
(A legendák leírása a www.kisnana.hu oldal
felhasználásával készült.)
Rendezvények
Orbán
napi borünnep — május
Régi hagyomány elevenítenek fel
a Mátraalján az Orbán napi borünneppel. A programban
a helyi
borászok körmenete, borlátó választás, borverseny,
kulturális programok szerepelnek. A kisnánai termelők borait
nemcsak kóstolni lehet, vásárlásra is nyílik lehetőség.
Kisnánai
Várjátékok — július
A Kisnánai várjátékok évről évre
mind több vendéget vonz július elején a településre.
Az egsz napos rendezvényen a Nánai Sólymos Vitézek
bemutatója mellett vitézi próbákat — íjászat, csatacsillag
dobás, dárdavetés, rönk dobás, kötélhúzás, borivás — élvezhetnek
a nézők. Reneszánsz táncbemutató, végvárak
zenéje, boszorkányverseny természetesen boszorkányégetéssel
csak néhány ajánlat sokszínű kínálatból. A
programot este tűzijáték zárja.
Kisnánai baracknapok — július
Kevesen tudják, hogy Kisnána jelentős
kajszibaracktermő hely. A helyi általános iskola
udvarán lévő ősbarackosban száz éves gyümölcsfák
is állnak. A baracknapon a lekvárfőzés rejtelmeibe kap bepillantást
a látogató, a válogatástól a főzésen át a dunsztolásig. A vendégek
maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, a végén pedig nem maradhat
el a lekvárkóstolás sem. |