Története

Már a 14. századból fennmaradt források bizonyítják Kápolna létét. A törökök ezt a falut is elpusztították a 16. században, elnéptelenedett, ám később újra benépesült. Neve újkori történelmünk két eseménye kapcsán vált ismertté, az egyik az 1848-49-es szabadságharchoz, a másik az 1919-es földosztáshoz kapcsolódik. 1919 februárjában Károlyi Mihály elsőként osztott itt földet.

Látnivalók

Kápolnai csata emlékműve

Az 1999-ben átadott emlékmű közvetlenül a 3. sz. főút mellett áll. A szobor mögött látható az a három hársfa, mely alatt állítólag Kossuth mondta el híres imáját a csata halottjaiért és sebesültjeiért. Van olyan vélekedés is, mely szerint itt Dembinszky tartott beszédet, ezért a fákat Kossuth-, Dembinszky fákként egyaránt ismerik. A több mint 150 éves fák előtt a község által állíttatott emléktábla emlékeztet a múltra.

Az 1848-49-es szabadságharc jelentős csatája zajlott itt 1849. február 26-27-én. Dembinszky és Windischgrätz seregei nem bírtak egymással, az ütközet után mindkét fél visszavonult. E nap történetéhez tartozik, hogy Mednyánszky László, tábori lelkész magasra tartott feszülettel indult a csatába a katonák előtt. Ezt szimbolizálja az emlékmű.

Római katolikus templom

Copf stílusú temploma a település központjában található, Eszterházy püspök építtette a 18. században Francz József tervei alapján.