Története
Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, a Mátra nyugati
részében fekszik. A Világos-hegy (709 m) alatti késő bronzkori település,
melyről
az első írásos emlék 1275-ből származik. Ez időben Tharian Maior
és Minor névalakban szerepelt. A kor ismert birtokosának, az
Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte.
1383 után a település a Széchenyi család birtokában volt. Mátyás
uralkodása alatt a fiú utód nélkül maradt Széchenyi László fiúsíttatta
lányait, Hedviget és Annát, így ők férjeik, Losonczi Albert és
Guthi Országh János után örököltek. 1461-ben Mátyás királytól
adományként
kapták a települést, melyet 1461-ben és 1570-ben oppidumként
említenek az oklevelek. Ez a kor szerint mezővárosi rangot jelentett.
A község
pecsétje a megyében a legrégebbi, 1571-ből származik. Címeralakja
a Szent Hubertus-legendához, a vadászok védőszentjéhez tartozik.
Fajzatpusztai kúria és park
A község nevezetessége — igaz, részben látogatható
— Fajzatpuszta, melynek birtoklásáért mindig nagy harc folyt. Jelzett
turistaút
vezet ide. 1328-ból említik először írásos emlékek, attól kezdve,
Fayzad, Feysed néven is szerepelt. Az Aba nemzetség után többször
gazdát cserélt, a Tarjáni család birtokolta 1592-ig, majd a Lorántffyak
révén protestáns kézre került, de Pázmány Péter 1633-ban visszaszerezte
és jezsuitákat telepített a mai Fajzat helyére. 1773-ban Almásy
Pál lett a tulajdonos, ő emeltetett kastélyt, köré pedig angolparkot
telepített. Fajzat déli fekvésű park, közepén dél felé néző,
klasszicista stílusú, földszintes kastéllyal. A kastély mögötti erdőben,
mesterséges
tó szigetén kis kápolna áll, mely egyúttal a korábbi tulajdonosok
családi sírboltja is. A kúriát ölelő park helyi védettségű természetvédelmi
terület. A park virágkora az 1900-as évek elejére tehető. Az
akkori tulajdonosok családi kapcsolatai révén 1973-ig a francia Jean
Perry
is tulajdonosa volt a birtoknak. A 12 szobás kúria műemlék jellegű
épület. A parkban több különleges fát, növényt találunk. Mivel
a terület magántulajdonban van, csak részben látogatható.
Borhy vadászkastély
Másik említésre méltó kirándulóhely Tarjántól északra
a Sósi-réti Borhy vadászkastély, 1926-ban épült. A vadászkastélyt
1928-ban
építtette Borhy György udvari tanácsos. Az épületet ölelő parkot
részben az erdő meghagyásával, részben telepítésekkel alakították
ki. A park a francia kertépítés jegyeit őrizte. A helyi védettségű
természetvédelmi területű park fái között több száz éves tölgyek
is láthatók.
A jelenleg oktató- és üdülőházként működő épületet
ma is leginkább parkja miatt ismerik. A kert idős cserfái és kocsánytalan
tölgyei
100 évnél idősebbek, néhány ennél idősebb egyed is megtalálható.
Aki ide ellátogat, az mindenképpen megnézi a több méter magas
zöld alagutat képező buxusfolyosót, ezt a lassan növő örökzöld díszcserjét.
A négy hektáros park 1978-tól helyi védettségű természetvédelmi
terület.
Haller pince
A 16. századból származó források szerint a településnek
11 portája volt. A 17. század második felében a Forgách család tulajdona
lett,
melyet 1647-ben elzálogosítottak és csak 1724-ben került vissza
a család tulajdonába. 1650 körül Haller Sámuel tábornokra szállt
a birtok. A következő században épült a híres, most már 542 méter
hosszú Haller borospince, melyet francia hadifoglyok építettek.
Gyöngyöstarjáni-tó
A településtől délnyugati irányban terül el, kiterjedése
20 hektár, legnagyobb mélysége kb. 3 méter. A tavat 1970-ben alakították
ki.
Jelenlegi tulajdonosa nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tó és
környéke esztétikus, pihenőpark-szerű legyen, nyársaló helyekkel.
A tavon csónakázni, a tó mellett kempingezni lehet.
Szőke Mátyás pincészete
 Az ország egyik igen jelentős pincészete, a vállalkozás
családi örökségként indult. Az évente megjelenő Borkalauz minden
évben igen jónak minősíti
borait. A pincészet borai német, svájci és holland piacokra is
kerülnek. Természetesen itt is van lehetőség borkóstolásra és vásárlásra
is. |