Története

Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, a Mátra nyugati részében fekszik. A Világos-hegy (709 m) alatti késő bronzkori település, melyről az első írásos emlék 1275-ből származik. Ez időben Tharian Maior és Minor névalakban szerepelt. A kor ismert birtokosának, az Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte. 1383 után a település a Széchenyi család birtokában volt. Mátyás uralkodása alatt a fiú utód nélkül maradt Széchenyi László fiúsíttatta lányait, Hedviget és Annát, így ők férjeik, Losonczi Albert és Guthi Országh János után örököltek. 1461-ben Mátyás királytól adományként kapták a települést, melyet 1461-ben és 1570-ben oppidumként említenek az oklevelek. Ez a kor szerint mezővárosi rangot jelentett. A község pecsétje a megyében a legrégebbi, 1571-ből származik. Címeralakja a Szent Hubertus-legendához, a vadászok védőszentjéhez tartozik.

Fajzatpusztai kúria és park

A község nevezetessége — igaz, részben látogatható — Fajzatpuszta, melynek birtoklásáért mindig nagy harc folyt. Jelzett turistaút vezet ide. 1328-ból említik először írásos emlékek, attól kezdve, Fayzad, Feysed néven is szerepelt. Az Aba nemzetség után többször gazdát cserélt, a Tarjáni család birtokolta 1592-ig, majd a Lorántffyak révén protestáns kézre került, de Pázmány Péter 1633-ban visszaszerezte és jezsuitákat telepített a mai Fajzat helyére. 1773-ban Almásy Pál lett a tulajdonos, ő emeltetett kastélyt, köré pedig angolparkot telepített. Fajzat déli fekvésű park, közepén dél felé néző, klasszicista stílusú, földszintes kastéllyal. A kastély mögötti erdőben, mesterséges tó szigetén kis kápolna áll, mely egyúttal a korábbi tulajdonosok családi sírboltja is. A kúriát ölelő park helyi védettségű természetvédelmi terület. A park virágkora az 1900-as évek elejére tehető. Az akkori tulajdonosok családi kapcsolatai révén 1973-ig a francia Jean Perry is tulajdonosa volt a birtoknak. A 12 szobás kúria műemlék jellegű épület. A parkban több különleges fát, növényt találunk. Mivel a terület magántulajdonban van, csak részben látogatható.

Borhy vadászkastély

Másik említésre méltó kirándulóhely Tarjántól északra a Sósi-réti Borhy vadászkastély, 1926-ban épült. A vadászkastélyt 1928-ban építtette Borhy György udvari tanácsos. Az épületet ölelő parkot részben az erdő meghagyásával, részben telepítésekkel alakították ki. A park a francia kertépítés jegyeit őrizte. A helyi védettségű természetvédelmi területű park fái között több száz éves tölgyek is láthatók.

A jelenleg oktató- és üdülőházként működő épületet ma is leginkább parkja miatt ismerik. A kert idős cserfái és kocsánytalan tölgyei 100 évnél idősebbek, néhány ennél idősebb egyed is megtalálható. Aki ide ellátogat, az mindenképpen megnézi a több méter magas zöld alagutat képező buxusfolyosót, ezt a lassan növő örökzöld díszcserjét. A négy hektáros park 1978-tól helyi védettségű természetvédelmi terület.

Haller pince

A 16. századból származó források szerint a településnek 11 portája volt. A 17. század második felében a Forgách család tulajdona lett, melyet 1647-ben elzálogosítottak és csak 1724-ben került vissza a család tulajdonába. 1650 körül Haller Sámuel tábornokra szállt a birtok. A következő században épült a híres, most már 542 méter hosszú Haller borospince, melyet francia hadifoglyok építettek.

Gyöngyöstarjáni-tó

A településtől délnyugati irányban terül el, kiterjedése 20 hektár, legnagyobb mélysége kb. 3 méter. A tavat 1970-ben alakították ki. Jelenlegi tulajdonosa nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tó és környéke esztétikus, pihenőpark-szerű legyen, nyársaló helyekkel. A tavon csónakázni, a tó mellett kempingezni lehet.

Szőke Mátyás pincészete

Az ország egyik igen jelentős pincészete, a vállalkozás családi örökségként indult. Az évente megjelenő Borkalauz minden évben igen jónak minősíti borait. A pincészet borai német, svájci és holland piacokra is kerülnek. Természetesen itt is van lehetőség borkóstolásra és vásárlásra is.