2017. június 28. szerda >> Levente, Irén  

 
       
   

Települések >> Gyöngyössolymos

   
 

 

Története

Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról átölelő hegykoszorú ideális környezetet biztosít az itt élő emberek számára. A község neve először a 13. században bukkant fel. 1212-ben II. Endre király adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek birtokot adományozott. A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A község nevét a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett. Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, pálinkafőző, 100 kat. hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.

 

Látnivalók

 

Római katolikus templom

A település látnivaló közül kiemelkedik a római katolikus templom, melyet a 14. században építtetett a Solymosy család. Az évszázadok során többször is átépítették, jellege szerint középkori, homlokzattoronnyal ellátott, egyhajós templom. A török időkben őrtoronyként is használták. Mint említettük, a község nevét a Solymosy családtól kapta, akiknek címere ma is látható a római katolikus templom tornyába épített, lefelé fordított címerpajzson, mintegy jelezve a család kihalását.

 

Napjainkban a községen átvezet a Mátravasút nyomvonala, három megálló is érinti a települést, ezek a következők: Fűtőház, Zemanek, Jánoska.

 

Pincés malom

A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés malom, mely védett műemlék.

 

Nepomuki Szent János szobor

A település déli részén, a Nagy-patak közelében, a Gyöngyösre vezető út mellett érdekes épület látható. Kis, kápolnaszerű építményben áll Nepomuki Szent János szobra. Hazánkban igen sok helyen találkozunk szobrával, zömmel utak, hidak mentén. A 14. században Prágában a cseh király Nepomuki Szent Jánost vízbe ölte, mert állítólag nem árulta el felesége gyónási titkát. A solymosi szobrot a 18. század végén a falu földesura, az egri püspök, gróf Eszterházy Károly emeltette.

 

Csák-kő

A településhez sajátos geológiai képződmény is tartozik. A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A néphagyomány szerint a Csák Máté pártján álló Csobánkák idején Solymos népe itt hallgatta a szikláról szónokló kiskirályt, Csák Mátét. Innen ered a szikla neve.

 

A miocén kori vulkánosság idején a hegy dagadókúpja délről felszakadt, és izzó láva folyt le a hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai érdekesség. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.06.08.  <<   Lap teteje