Története
Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől
mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról
átölelő hegykoszorú ideális
környezetet biztosít az itt élő emberek számára. A község neve
először a 13. században bukkant fel. 1212-ben II. Endre király
adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek
birtokot adományozott. A község neve többféle névalakban is előfordul
a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus,
Sumus, Solimus névalakokkal. A község nevét a Solymosy családtól
kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos,
majd a török hódoltság évszázada következett. Az 1600-as évek
második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi
leltár
szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, pálinkafőző,
100 kat. hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő
is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.
Látnivalók
Római
katolikus templom
 A település látnivaló közül kiemelkedik a római
katolikus templom, melyet a 14. században építtetett a Solymosy család.
Az évszázadok
során többször is átépítették, jellege szerint középkori, homlokzattoronnyal
ellátott, egyhajós templom. A török időkben őrtoronyként is használták.
Mint említettük, a község nevét a Solymosy családtól kapta, akiknek
címere ma is látható a római katolikus templom tornyába épített,
lefelé fordított címerpajzson, mintegy jelezve a család kihalását.
Napjainkban a községen átvezet a Mátravasút nyomvonala,
három megálló is érinti a települést, ezek a következők: Fűtőház,
Zemanek,
Jánoska.
Pincés
malom
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak
ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok
egész sorát működtette. A templom
közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését
hűen megőrző Pincés malom, mely védett műemlék.
Nepomuki Szent János szobor
A település déli részén, a Nagy-patak
közelében, a Gyöngyösre vezető út mellett érdekes épület
látható. Kis, kápolnaszerű építményben
áll Nepomuki Szent János szobra. Hazánkban igen sok helyen találkozunk
szobrával, zömmel utak, hidak mentén. A 14. században Prágában
a cseh király Nepomuki Szent Jánost vízbe ölte, mert állítólag
nem árulta el felesége gyónási titkát. A solymosi szobrot a 18.
század végén a falu földesura, az egri püspök, gróf Eszterházy
Károly emeltette.
Csák-kő
A településhez sajátos geológiai képződmény
is tartozik. A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy
(388 m) ún. vulkáni dagadókúp,
legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy
délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A néphagyomány
szerint a Csák
Máté pártján álló Csobánkák idején Solymos népe itt hallgatta
a szikláról szónokló kiskirályt, Csák Mátét. Innen ered
a szikla
neve.
A miocén kori vulkánosság idején a hegy
dagadókúpja délről felszakadt, és izzó láva folyt le a
hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta
és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott
vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai
érdekesség. A sziklában természetes barlangok nyílnak.
Feltehető, hogy a bronzkori
ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja
alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag. |
