Római katolikus
templom |
Hunguest Grandhotel Galya |
Kodály-emlékfa
Galyai-kilátó | Piszkéstetői csillagvizsgáló
Római
katolikus templom
A galyatetői templom a két világháború között épült
a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy
kiterjedésű
birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya
néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel
a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek
tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított
legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később,
1942-ben szentelték fel a templomot. A templom harangján a következő
felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek
ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen
harcolnak.
1942.”
A templom igazi értékét és sajátosságát az adja,
amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek
a galyatetői templomba.
A bejárattól
balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében
komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője
igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született,
melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz
„Csendes mise háborús időkben”.
A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni.
Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok
között ott találjuk
a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb
üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály.
Az egyik üvegablak
adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban
ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott
maga Kodály Zoltán is.
Hunguest Grandhotel Galya
Az üdülő a két világháború között épült 80 hektáros
parkkal, igen gyakran fordult meg itt Kodály Zoltán is. „…a
Nagyszálló nemzetközi színvonalat tekintve is egyike Európa legszebb
idegenforgalmi
gócpontjainak, s aligha akad olyan kényes világjáró, aki nem kapná
meg itt mindazt, amihez a legnagyobb igényű külföldi szállodákban
hozzászokott.” — írta a 60-as évek útikönyve.
(Aba Iván: Budapest-Gyöngyös-Mátra Bp.) Ami építésekor, sőt még
az 1960-as
években is korszerűnek
számított — majd minden harmadik szoba rendelkezett önálló fürdőszobával,
működött az épületben lift, uszoda, postahivatal — az a rendszerváltás
idejére már jóval elmaradt a kor igényeitől. Lelakott szobák, és
fürdőszobák, huzatos ablakok, szinte csak a természet őrizte eredeti
szépségét. A tulajdonos Hunguest Hotels 2003 őszétől 2004 tavaszáig
teljes egészében felújította a szállodát, mely a 21. század követelményeinek
megfelelő szolgáltatásokkal, megújult, igényesen berendezett szobákkal,
barátságos hangulatot árasztó wellnessközponttal — szauna,
gőzkamra, élményfürdő, pezsgőfürdő, sókamra — várja vendégeit.
Kodály emlékfa
Galyatetőn nem csupán a Grandhotel Galya, a templom emlékeztet
egyik legnagyobb zeneszerzőnkre, hanem a település parkjában
álló Kodály-emlékfa
is. A hagyomány szerint e fa alatt pihent meg Kodály népdalgyűjtő
útjai során.
Galyai-kilátó (volt Péter-hegyese-kilátó)
A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 őszén megnyitotta a Galyai-kilátót, ahonnan immár teljes panoráma tárul a kirándulók szeme elé. A megmagasított kilátóba külső lépcsősor vezet fel, a csúcs alatt egyedülálló bivakszállás található.
Turistacentrum
A Turistacentrum régi hiányt pótol a Mátrában, a zarándokszálláson több mint 30 férőhelyet tudnak biztosítani bakancsos turisták mellett diákcsoportoknak is. A szállás emellett négyágyas fürdőszobás szobákat is kínál. A Turitacentrumhoz kerékpárkölcsönző- és szerviz is tartozik, az épületszárny északi oldalában kültéri kerékpármosásra is lehetőséged nyílik. Természetesen a szállóvendégek reggelit, vagy félpanziót is igényelhetnek.
Piszkéstetői csillagvizsgáló
Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató
Intézet csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi
fedezetére 9 millió forintot
hagyott jóvá az akkori kormányzat. A főépületet 1960 szeptemberében
adták át, s 1961-ben készült el a Schmidt-teleszkóp kupolája.
Az új távcső 1962-ben kezdte meg a működését. A piszkéstetői obszervatórium
első vezetője Detre László volt. Az intézmény kiépítése 1971-re
fejeződött be, azóta jelentős csillagászati beruházás nem történt
hazánkban.
A csillagvizsgáló kerítése mellett jelzett turistaút
vezet, maga az intézmény csak előzetes engedéllyel látogatható.
Az obszervatórium
három kupolája közül a legnagyobb a Felső-Mátra több pontjáról
is jól látható
A piszkéstetői webkamera képén naponta láthatjuk
— milyen az idő a Felső-Mátrában — többek között az
Országos Meteorológiai Intézet honlapján. Érdekesség még a napóra, mely a főépülettől
északkeletre áll egy oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra
mutat.
A
számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. 1989-ben
állították fel. |