2017. május 23. kedd >> Dezső  

 
       
   

Települések >> Galyatető

   
 

 

Római katolikus templom | Hunguest Grandhotel Galya | Kodály-emlékfa
Galyai-kilátó | Piszkéstetői csillagvizsgáló

 

Római katolikus templom

A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot. A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”

 

A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”.

 

A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is.

 

Hunguest Grandhotel Galya

Az üdülő a két világháború között épült 80 hektáros parkkal, igen gyakran fordult meg itt Kodály Zoltán is. „…a Nagyszálló nemzetközi színvonalat tekintve is egyike Európa legszebb idegenforgalmi gócpontjainak, s aligha akad olyan kényes világjáró, aki nem kapná meg itt mindazt, amihez a legnagyobb igényű külföldi szállodákban hozzászokott.” — írta a 60-as évek útikönyve. (Aba Iván: Budapest-Gyöngyös-Mátra Bp.) Ami építésekor, sőt még az 1960-as években is korszerűnek számított — majd minden harmadik szoba rendelkezett önálló fürdőszobával, működött az épületben lift, uszoda, postahivatal — az a rendszerváltás idejére már jóval elmaradt a kor igényeitől. Lelakott szobák, és fürdőszobák, huzatos ablakok, szinte csak a természet őrizte eredeti szépségét. A tulajdonos Hunguest Hotels 2003 őszétől 2004 tavaszáig teljes egészében felújította a szállodát, mely a 21. század követelményeinek megfelelő szolgáltatásokkal, megújult, igényesen berendezett szobákkal, barátságos hangulatot árasztó wellnessközponttal — szauna, gőzkamra, élményfürdő, pezsgőfürdő, sókamra — várja vendégeit.

 

Kodály emlékfa

Galyatetőn nem csupán a Grandhotel Galya, a templom emlékeztet egyik legnagyobb zeneszerzőnkre, hanem a település parkjában álló Kodály-emlékfa is. A hagyomány szerint e fa alatt pihent meg Kodály népdalgyűjtő útjai során.

 

Galyai-kilátó (volt Péter-hegyese-kilátó)

A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 őszén megnyitotta a Galyai-kilátót, ahonnan immár teljes panoráma tárul a kirándulók szeme elé. A megmagasított kilátóba külső lépcsősor vezet fel, a csúcs alatt egyedülálló bivakszállás található.

 

Turistacentrum

A Turistacentrum régi hiányt pótol a Mátrában, a zarándokszálláson több mint 30 férőhelyet tudnak biztosítani bakancsos turisták mellett diákcsoportoknak is. A szállás emellett négyágyas fürdőszobás szobákat is kínál. A Turitacentrumhoz kerékpárkölcsönző- és szerviz is tartozik, az épületszárny északi oldalában kültéri kerékpármosásra is lehetőséged nyílik. Természetesen a szállóvendégek reggelit, vagy félpanziót is igényelhetnek.

 

Piszkéstetői csillagvizsgáló

Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. A főépületet 1960 szeptemberében adták át, s 1961-ben készült el a Schmidt-teleszkóp kupolája. Az új távcső 1962-ben kezdte meg a működését. A piszkéstetői obszervatórium első vezetője Detre László volt. Az intézmény kiépítése 1971-re fejeződött be, azóta jelentős csillagászati beruházás nem történt hazánkban.

 

A csillagvizsgáló kerítése mellett jelzett turistaút vezet, maga az intézmény csak előzetes engedéllyel látogatható. Az obszervatórium három kupolája közül a legnagyobb a Felső-Mátra több pontjáról is jól látható

 

A piszkéstetői webkamera képén naponta láthatjuk — milyen az idő a Felső-Mátrában — többek között az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. Érdekesség még a napóra, mely a főépülettől északkeletre áll egy oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. 1989-ben állították fel.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.04.11.  <<   Lap teteje