Története | Látnivalók

Története

A Mátra déli lábánál a Tarna-völgyében elterülő település híres szőlőtermelő vidék, hasonlóan Aldebrőhöz. Nehéz lene eldönteni, hogy templomának Európa szerte híres altemplomáról hallottak-e többen, vagy boráról, a Debrői Hárslevelűről. Debrő falu feltehetőleg már a 11. században létezett. Története szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. A Mátra környéke a honfoglalást követően a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt. A falu monostoráról az első írásos forrás — a Váradi Regestrum két oklevele — 1219-ben tesz említést. Az 1232-37. évi pápai tizedjegyzékben Debrew néven találjuk nyomát. A 13. században Feldebrő az Aba nemzetségből származó Debrői család birtoka volt. Van olyan feltételezés is, mely szerint a tragikusan elhunyt királyt, Aba Sámuelt itt helyezték először örök nyugalomra 1044-ben.

Látnivalók

Feldebrői plébániatemplom

A római katolikus templomot a település központjában tágas zöld tér közepén találjuk. Az ásatások bebizonyították, hogy sírtemplomnak készült, eredeti rendeltetését a 18. századi átépítéséig megőrizte. Mindezt az altemplom kis helyiségének közepét elfoglaló sír igazolta. A templom alaprajzát tekintve a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, de a keletiekben nincs altemplom. Nyugat-Európában viszont — ahol a halottkultusz a 11. századtól erőteljesen kibontakozott, s ezért az altemplomépítés igen gyakori volt — szinte nincsenek centrális templomok. A honfoglalást követő évszázadban — amikor a magyarság szempontjából még nem dőlt el végérvényesen, hogy a nyugati, avagy a keleti kereszténység lesz a meghatározó — fontos kortörténeti elem a feldebrői altemplom. Történelmünk átmeneti időszakának a kettősségét jól jelzi a templom, mely alaprajzában a keleti kultúrát idézi, ám a nyugati kultúra elemeit is ötvözi magában, hiszen az altemplom a nyugati halotti kultuszok egyértelmű jele. Így még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség mely tagjának szolgált temetkezési helyéül. Így Európában is páratlan értékűnek számít a feldebrői templom.

A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. A megoldáshoz Györffy György, a középkor neves kutatója jutott, kiderült ugyanis, hogy a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. A Szent Kereszt ereklyét I. István 1018 táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Annyi bizonyos, hogy az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán Aba Sámuel, aki uralkodása előtt kezdte építeni a templomot, majd halála után (1044) ide temethették. A 11. században emelt templomot a következő század folyamán háromhajós román stílusú templommá alakították át. Az első 20x20 m, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. A kutatások feltárták, hogy ez a templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12-13. sz. fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a 15. században, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. A mai épületről az 1700-as évekből van írásos emlékünk. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, melyek költségét Grassalkovich Antal fedezte. Ekkor távolították el a templom közepének pillérsorát, ami később sok gondot okozott. A statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett ismét kárt az épületben, ezúttal a tetőzet szenvedett súlyos sérülést. Még majd száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön, milyen páratlan értéket rejt a szentély alatti altemplom. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középső szakaszát, falain a semmihez sem hasonlítható falfestményeket.

Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni, ahol páratlan látvány fogadja a belépőt. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot. Hazánk legkorábbi freskóit őrzik ezek a falak, ehhez hasonló festmények előzményeit Észak-Itália bizánci hatásokat őrző, 10-11. századi templomaiban találni. A feldebrői altemplom hazánk egyik legjelentősebb műemléke.