Története | Látnivalók

Története

Detk Gyöngyöstől keletre, a Mátraalján fekvő település. 1262-ben IV. Béla király az Aba nemzetséghez tartozó Kompolti családnak adományozta. A település neve a középkorban vált ismertté, az 1332-es pápai tizedjegyzék már említi. 1348-ban Egyházas-Detk, a 15. században pedig Detk, illetve Deech néven volt ismert. A török pusztítás folytán a község több ízben elnéptelenedett, de mindig újratelepült. A település 1686-87-ben lakatlan pusztává lett, 1697-ben telepedtek le itt Gömör megyei jobbágyok.

1972. augusztus 21-én Detk és Ludas közös tanácsú községgé alakult, melyhez 1978-ban Halmajugra is csatlakozott. A rendszerváltás után a települések ismét önállóvá váltak.

Látnivalók

A templom és a kastély

Detk 1332-ben már templommal, plébániával rendelkezett. Az egykori templom az évszázadok során igen romos állapotba került, ám csupán 1794-ben tudták megkezdeni az új templom építését. A három év alatt elkészült új templom késő barokk jellegű.

A Tarródy-Gosztonyi kastély 17. századi barokk építmény, melyet a 18. század során tovább bővítettek, 1820-ban pedig átalakítottak. A hagyomány szerint 1849 februárjában a kápolnai csata idején a kastélyban szállt meg néhány napra Kossuth Lajos. A 19. század második felében a kastély a Beökönyi család kezébe került. A barokk stílusú Szentháromság szobrot 1719-ben a Tarródy család állíttatta barokk stílusban.

Régészeti kiállítás

A Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Mátrai Erőmű Rt. és Detk község példaértékű összefogásával országosan is egyedülálló, a régészeti örökség védelmét szolgáló, több éves munka ért véget 2005 szeptemberében. Ekkor adták át azt a közösen létrehozott állandó régészeti kiállítást, amely a bányaművelést megelőzően feltárt hatalmas leletanyagból ad ízelítőt az utókor számára. Az Árpád u. 1. sz. alatt kapott helyet egy 19. század végi, felújított épületben. A kiállítási helyszínt a detki polgármesteri hivatal ajánlotta fel, a belső teret a Heves Megyei Múzeumi szervezet szakemberei alakították ki.

Az úgynevezett Ludas Varjú-dűlői lelőhelyet a Heves Megyei Múzeumi Szervezet munkatársai fedezték fel 1998-ban, a 3. sz. főút új nyomvonalán végzett régészeti terepbejárások során. A Mátrai Erőmű Rt. visontai bányájának déli irányú terjeszkedése miatt ekkor egy új, közel 700 hektáros bányatelket fektettek le Detk és Ludas határában. 2001-ben példaszerű megállapodás született a Mátrai Erőmű Rt. és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet között a 30 hektáros régészeti terület teljes feltárására vonatkozóan. Az ásatás 2001 elejétől 2002 végéig tartott. Hasonló nagyságú lelőhelyet ezt megelőzően még nem tártak fel Magyarországon.

Az ásatási munka a sürgető határidők miatt rendkívül feszített tempóban zajlott, a bányászat a frissen feltárt területeken szinte azonnal megindult. Az ásatás során begyűjtött leletek: több mint 1500 telepobjektum, számos sírcsoport, kelta temető, kisebb-nagyobb neolitikus rézkori, bronzkori, vaskori és népvándorlás kori település-maradványok, honfoglalás kori sírok, preszkíta és szkíta tárgyak.