Története |
Látnivalók
Története
Detk Gyöngyöstől keletre, a Mátraalján fekvő település.
1262-ben IV. Béla király az Aba nemzetséghez tartozó Kompolti családnak
adományozta. A település neve a középkorban vált ismertté, az 1332-es
pápai tizedjegyzék már említi. 1348-ban Egyházas-Detk, a 15. században
pedig Detk, illetve Deech néven volt ismert. A török pusztítás
folytán a község több ízben elnéptelenedett, de mindig újratelepült.
A település 1686-87-ben lakatlan pusztává lett, 1697-ben telepedtek
le itt Gömör megyei jobbágyok.
1972. augusztus 21-én Detk és Ludas közös tanácsú
községgé alakult, melyhez 1978-ban Halmajugra is csatlakozott. A
rendszerváltás után
a települések ismét önállóvá váltak.
Látnivalók
A templom és a kastély
Detk 1332-ben már templommal, plébániával rendelkezett.
Az egykori templom az évszázadok során igen romos állapotba került,
ám csupán
1794-ben tudták megkezdeni az új templom építését. A három
év alatt elkészült új templom késő barokk jellegű.
A Tarródy-Gosztonyi kastély 17. századi barokk
építmény, melyet a 18. század során tovább bővítettek, 1820-ban
pedig átalakítottak.
A hagyomány szerint 1849 februárjában a kápolnai csata
idején a kastélyban
szállt meg néhány napra Kossuth Lajos. A 19. század második
felében a kastély a Beökönyi család kezébe került. A barokk
stílusú Szentháromság
szobrot 1719-ben a Tarródy család állíttatta barokk stílusban.
Régészeti kiállítás
A Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Mátrai Erőmű
Rt. és Detk község példaértékű összefogásával országosan is egyedülálló,
a régészeti
örökség védelmét szolgáló, több éves munka ért véget 2005 szeptemberében.
Ekkor adták át azt a közösen létrehozott állandó régészeti kiállítást,
amely a bányaművelést megelőzően feltárt hatalmas leletanyagból
ad ízelítőt az utókor számára. Az Árpád u. 1. sz. alatt kapott
helyet egy 19. század végi, felújított épületben. A kiállítási
helyszínt a detki polgármesteri hivatal ajánlotta fel, a belső teret
a Heves
Megyei Múzeumi szervezet szakemberei alakították ki.
Az úgynevezett Ludas Varjú-dűlői lelőhelyet a Heves
Megyei Múzeumi Szervezet munkatársai fedezték fel 1998-ban, a 3.
sz. főút új nyomvonalán
végzett régészeti terepbejárások során. A Mátrai Erőmű Rt. visontai
bányájának déli irányú terjeszkedése miatt ekkor egy új, közel
700 hektáros bányatelket fektettek le Detk és Ludas határában.
2001-ben
példaszerű megállapodás született a Mátrai Erőmű Rt. és a Heves
Megyei Múzeumi Szervezet között a 30 hektáros régészeti terület
teljes feltárására
vonatkozóan. Az ásatás 2001 elejétől 2002 végéig tartott. Hasonló
nagyságú lelőhelyet ezt megelőzően még nem tártak fel Magyarországon.
Az ásatási munka a sürgető határidők miatt rendkívül
feszített tempóban zajlott, a bányászat a frissen feltárt területeken
szinte
azonnal
megindult. Az ásatás során begyűjtött leletek: több mint
1500 telepobjektum, számos sírcsoport, kelta temető, kisebb-nagyobb
neolitikus rézkori,
bronzkori, vaskori és népvándorlás kori település-maradványok,
honfoglalás kori sírok, preszkíta és szkíta tárgyak. |