2017. május 23. kedd >> Dezső  

 
       
   

Települések >> Bodony

   
 

 

Történet | Látnivalók

 

Történet

Parádsasvárról Parád felé tartva, Parádon egy apró kis faluba tehetünk kitérőt, érdemes, hiszen nem várt különleges szépséget rajt ez az apró palóc település. Bodony földesura 1603-tól a Rákóczi család volt. 1708-ban Rákóczi Erzsébet elhunyt, és így a debrői uradalmat Bodonnal együtt II. Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia örökölte. A fejedelem birtokait 1711 után a császári elkobozta és Althan Mihálynak adományozta. 1741-től Grassalkovich Antal lett a terület tulajdonosa, de 1776-1824 között az uradalmat az Orczy család bérbe vette a Grassalkovichéktól. 1854-től gróf Károlyi György lett a földesúr.

 

A hagyomány szerint a falu egykor „Kisbodon-berkibe” feküdt, majd az ott lakó nyolc ház népe beköltözött a falu mai helyére. A falu15. századi temploma igazolja, hogy a falu a középkor óta jelenlegi helyén fekszik. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak kisebb számú zsellércsaláddal és majorgazdasággal. Feltételezhető, hogy a megtelepedés kezdeti időszakában a régi „Őszög” (ma Dózsa György út), mint a telkes jobbágyok lakóhelye volt. Másik részük az Úr hegyinek nevezett templomdombon, a Nagy soron élt. A „Hóstya” (ma Petőfi út) a zsellérek falurésze volt, ami a szegénység növekedésével két részre, Kis- és Nagyhóstyára oszlott. A régi falurészek közül legújabb a Béres sor (ma Árpád út). Az összeírásokban a Béres családnév első ízben 1696-ban jelent meg, ezért ennek az utcának a kialakulását joggal tehetjük erre az időszakra.

 

A település terjeszkedésének következő időpontja 1904 volt, amikor tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét, és az újjáépülés alkalmával a földesúr kiparcellázta az Őszög délkeleti végét, a Kender szert. Az első világháború után a település déli irányba fejlődött tovább, és ez a folyamat 1945 után annyira felgyorsult, hogy egy kis falu, az Újtelep épült ki, ahol jelenleg a lakosság egyharmada lakik.

 

A lakosság létszámának alakulására komoly hatással volt a török pusztításai — 1575 és  1683 — illetve  az 1904-es tűzvész. A tűzvész elszegényedést hozott, ekkor tömegesen vándoroltak ki a lakosok a jobb élet reményében Amerikába és Kanadába. A II. világháború után több százan telepedtek le a Dunántúlon, ezzel tovább csökkent a falu lélekszáma. A háború és a rendszerváltás közötti időszak jólétet hozott a településnek. A falu TSZ-e az egyik legjelentősebb volt a környéken, komoly gépparkkal és állatállománnyal. Kiemelkedő jelentőségű volt a libatenyésztés, még Gyöngyösön is az a mondás járta, hogy „menyünk Bodonba libajé”.

 

A település csendjével, jó levegőjével, családias szállásaival önmagában is hívogat település. Régi lakóházai, szövőháza, a Múlt és Jelen Múzeuma mellett a Les család gyönyörű fazekas termékei két generáció látásmódját tükrözi. A több mint 15 éves  Kenderszer Néptáncegyüttes kulturális és hagyományteremtő színfoltja Bodonynak.   Az együttes repertoárjában megtalálható Magyarország tánchagyományainak széles skálája, kezdve a palóc táncoktól (kazári, rimóci, domaházi), egészen hazánk egyéb tájegységeit, valamint az erdélyi tánckulturát felölelő koreográfiákig (somogyi, szatmári, méhkeréki, mezőségi, illetve dél-alföldi táncrendek).

 

Látnivalók

Szent Mihály templom | Népi lakóházak | Népművészeti ház | Múlt és Jelen Múzeum
Horgásztó | Lágyasi legelő | Népi ipraművészek | Kincsesház

 

Szent Mihály templom

A Szent Mihály római katolikus templom a 15. században épült, bár az 1332-37. évi tizedjegyzékben a Bodon névalak mellett plébániaként említik. A török utáni első összeírás 1696-ban elhagyott templomként jelöli. 1720 körül Szent Mihály tiszteletére szentelt templomként írják le. 1770-ben épült a torony, majd Grassalkovich Antal 1776-ban a teljes templomot átépítette és kőtoronnyal bővítette. 1975-1985 között újabb teljes rekonstrukción esett át Fias István atya vezetésével. Ekkor került sor a 15. századi gót szentély feltárására. Ekkor újították fel a nyolc változatú barokk orgonát is.

 

Népi lakóházak

Bodonynak egészen különleges, napjainkban sajnos már csak kevés helyen tapasztalható hangulata van, amit az itt található sok-sok parasztháznak is köszönhet. A házak nagy részét még helybéliek lakják, de nagyon sok épületet már megvásároltak és nyaralónak használnak az ország különböző területeiről ide érkezők. Valószínűleg ennek a különleges hangulatnak a hatására többen akadnak olyanok is, akik állandó lakhelyül választották a falu valamelyik régi, tornácos házát.

 

Népművészeti ház

A több mint fél évszázada alakult Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet több heves megyei település alkotóházát egyesíti. A faluban működő szövőházban a palóc tájvidék textilíáit természetes alapanyagokból készítik el az itt dolgozók. Jellemzően fehér szálhúzásos hímzéssel, keresztszemes hímzésekkel ellátott, a lakások díszítésére kiválóan alkamas darabokat készítenek (szőnyegek, függönyök, asztalterítők, párnahuzatok stb.).  Az alkotóházban hagyományos szövőszékeken folyik a munka, a házban a régi szőttesek, hímzések megtekintése mellett az újonnan elkészült darabok megvásárlására is lehetőség nyílik. Ld. múzeumok

 

Múlt és Jelen Múzeum

A múzeum nem más, mint a közelmúlt tárgyi emlékeinek és használati tárgyainak kiállítása, amelynek megnyitására 2004-ben került sor.  A bemutatott darabokat Fejes László évtizedek óta gyűjti családja és ismeretségi köréből. A tárgyak többségéhez a házigazdának számos személyes emléke fűződik, minden darab szervesen kapcsolódik Bodony és környékének történelméhez, felelevenítve az elmúlt száz esztendő lakberendezési, életviteli és kulturális szokásait, hagyományait.

 

Horgásztó

A Kiskata-réti víztározó a környék egyik legjobban kiépített horgásztavaként működik. A horgászokat parkosított, szépen rendbetett környezetben várjuk településünkre. A tó a falu központjától kb. 2 km-re található, festői táji környezetben.

 

Lágyasi legelő

Bodonyt minden irányból erdők és hegyek övezik és mivel zsákfalu, bármerre is indulunk útnak, biztos „zöldet” találunk. Bár a község tengerszint feletti magassága mindössze 250 m, a Mátra közelsége miatt klímája mégis hegyvidéki. A falu nyugati határában található a különleges természeti értéket képviselő Lágyasi legelő. A legelő többhektáros, erdőkkel, hegyekkel övezett egybefüggő ősgyep. Számos vadvirág és különleges fűfélék gazdagítják. A faluból a horgásztó irányába kell haladnunk, a tó után kb. 200 m-re az erdei földútról balra kell letérnünk.

 

Népi iparművészek

A Les család több generációja is a faluban él és alkot. Les Gábor fazekas a néprajzkutatók véleménye szerint a magyar népi fazekasság olyan gazdag művészeti ágat fejlesztett ki, amely párját ritkítja Európában. Erdélyben született munkáira az erdélyi fazekasság formái és motívumai jellemzőek. Gyermekei Les Norbert és Les Bernadett  fazekasok, akiknek célja, hogy munkáikkal  megismertessél a rég elfeledett ősi magyar művészetet, hitvilágot.

 

Kincsesház

Kevéssé felfedezett aprócska zsákfalu, melyet Parádról érünk el. Számtalan régi, szép porta fogadja a látogatókat, ám természeti értékeit sem ismerik sokan, így a Panoráma utat a Kopaszra, ahonnan pazarul tárul elénk a Mátra tömbje a Kékessel. A Kiskata-réti víztározó a környék egyik legjobban kiépített horgásztava, ahol parkosított, szépen rendbetett környezetben várják a kirándulókat. Az ősszel ide látogatók este a tó környékén szarvasbikák bőgését is megtapasztalhatják, és mindezért nálunk nem kell a Mátra mélyére merészkedniük!A Múlt és jelen múzeuma Fejes László és családjának a gyűjteménye. Les Gábor fazekas, népi iparművész műhelye is csodákat rejt. Munkáiban az erdélyi fazekasság gazdag motívumvilága elevenedik meg.

A Kincsesház régi idők emlékét őrzi. Gál Krisztina és férje keze munkáját dícséri a felújított ház és a népi motívumgyűjtemény. Ennek épülete egykor nyári konyhaként szolgált. A falak vidáman tarkállanak a sok-sok díszes tányértól, szövött és hímzett falvédőktől, faragott tárgyaktól, amelyek mind-mind a"régi emberek" keze munkáját dícsérik. A vendégeket Burkus kutyus és a két cica mellett kecskék és nyulak is fogadják. Sőt, a kecsketejből készült termékeket (sajt, túró, orda, körözött) kóstolni is lehet náluk, és aki megszerette őket, vásárolhat belőlük magának.

 

 

Boldog nemzet legyen a magyar!

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.04.11.  <<   Lap teteje