2017. június 28. szerda >> Levente, Irén  

 
       
   

Települések >> Ágasvár

   
 

 

Ágasvári turistaházJellegzetes, 789 m magas csúcsa távolról is jól látható a csúcs alatti turistaház és fogadó épületével együtt. A hajdani, 13-14. századi várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A várat eloször 1265-ben említi oklevél. V. István a királyné lovászmesterének adományozta. A tatárjárás utáni idokben épülhetett. Kapitánya Kompolti Dávid volt. Később a Tari család tulajdona lett, valószínűleg a török időkben rombolták le. Szerepét hanyatlása idején a cserteri (Hasznos) vár vette át.

 

Az 1929-es Mátra útikalauz arról ír, hogy a várkapitány feleségére, a szépséges Kompoltynéra szemet vetett a vár védelmére siető horvát csapat vezére. Az úrnőt egyik szolgája mentette meg, aki megölte a vitézt. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit így könnyűszerrel elfoglalt a cseh sereg. A vár történetéről további számos monda él, az egyik szerint a vár pusztulását az okozta, hogy a szépséges várkisasszonyt egy cseh vitéz elrabolta, majd a lány öngyilkossága után apja az elfogott vitézzel együtt a várat felrobbantotta.

 

638 m magasban, Ágasvár csúcsa alatt találjuk az ágasvári turistaházat, jelenlegi formáját 1961-ben kapta. A turistaházat a eredetileg a Pannon Turista Egyesület építette 1925-1929 között. A turistaházat Ágasvári Báró Hatvany Endre menedékház névre keresztelték, 1948-ban államosították és a Turistaellátó Vállalat üzemeltette. 1960-61-ben új szárny épült a meglévő ház mellé. Az akkor modernnek számító épületben, nyolc szobában harminckét vendéget lehetett elszállásolni. A hetvenes évek közepén a Parádi Áfész lett a ház tulajdonosa, majd 1989-ben a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került.

 

Török lábnyomA turistaház mellett fakad az Ágasvári-forrás, amelyet a Pannonia Turista Egyesület tagjai 1935-ben foglaltak. A turistaháztól nem Szamár-kő sziklamessze találjuk az ún. „Török lábnyomot”, mely megintcsak a legenda szerint egy katona lábnyomát őrzi. A valóságban két ovális 8-12 cm mély mesterséges vájatról van szó, eredetük tisztázatlan. A hegy lábánál találjuk a Csörgő-lyuk-barlangot. A Mátra kevés barlangjainak egyike szabadon nem látogatható.

 

A mátrai vulkanizmus eredetére számos természeti képződmény utal. Ezek egyike a Szamár-kő. Az egykori magma-feltörések a felszínen sziklasort alkotnak, ilyen például a Szamár-kő.

Vissza a térképhez >>


   Háttérképek

   Képernyőpihentető

   Kérdőív a Mátráról

   Feliratkozás hírlevélre

 

Korábbi szavazások

 

Nyitó oldal   |   Oldaltérkép  |   Impresszum   >>   Utolsó frissítés: 2017.06.08.  <<   Lap teteje