Jellegzetes, 789 m magas csúcsa távolról is jól
látható a csúcs alatti turistaház és fogadó épületével együtt. A
hajdani, 13-14. századi
várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A várat eloször 1265-ben
említi oklevél. V. István a királyné lovászmesterének adományozta.
A tatárjárás utáni idokben épülhetett. Kapitánya Kompolti Dávid
volt. Később a Tari család tulajdona lett, valószínűleg a török
időkben rombolták le. Szerepét hanyatlása idején a cserteri (Hasznos)
vár vette át.
Az 1929-es Mátra útikalauz arról ír, hogy a várkapitány
feleségére, a szépséges Kompoltynéra szemet vetett a vár védelmére
siető horvát
csapat vezére. Az úrnőt egyik szolgája mentette meg, aki megölte
a vitézt. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit
így könnyűszerrel elfoglalt a cseh sereg. A vár történetéről
további
számos monda él, az egyik szerint a vár pusztulását az okozta,
hogy a szépséges várkisasszonyt egy cseh vitéz elrabolta, majd
a lány
öngyilkossága után apja az elfogott vitézzel együtt a várat felrobbantotta.
638 m magasban, Ágasvár csúcsa alatt találjuk az
ágasvári turistaházat, jelenlegi formáját 1961-ben kapta. A turistaházat
a eredetileg
a Pannon Turista Egyesület építette 1925-1929 között. A turistaházat
Ágasvári Báró Hatvany Endre menedékház névre keresztelték,
1948-ban államosították és a Turistaellátó Vállalat üzemeltette.
1960-61-ben
új szárny épült a meglévő ház mellé. Az akkor modernnek számító
épületben,
nyolc szobában harminckét vendéget lehetett elszállásolni.
A hetvenes évek közepén a Parádi Áfész lett a ház tulajdonosa,
majd 1989-ben
a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került.
A
turistaház mellett fakad az Ágasvári-forrás, amelyet a Pannonia Turista
Egyesület tagjai 1935-ben foglaltak.
A turistaháztól
nem messze találjuk az ún. „Török lábnyomot”,
mely megintcsak a legenda szerint egy katona lábnyomát
őrzi.
A
valóságban két ovális 8-12 cm mély mesterséges vájatról
van szó, eredetük tisztázatlan.
A hegy lábánál találjuk a Csörgő-lyuk-barlangot. A
Mátra kevés barlangjainak egyike szabadon nem látogatható.
A mátrai vulkanizmus eredetére számos természeti
képződmény utal. Ezek egyike a Szamár-kő. Az egykori magma-feltörések
a felszínen sziklasort alkotnak, ilyen például a Szamár-kő.
|