Története |
Látnivalók
Története
A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében
fekszik
a település. Mai nevét csak a múlt század elején, 1903-ben kapta,
addig Sár néven ismert. A települést több patak is keresztül
szeli: a Bene-, a Pongor-, Dulinka-patak, határában jelentősebb vízfolyások
a Tekeres-patak és a Vár-patak. Abasár határában található természeti
különlegesség a Tatármező, a jégkorszakból visszamaradt kőfolyások
területe.
A feltárt kő- és csonteszközök azt bizonyítják,
hogy a terület már Kr. e. 2500 évvel is lakott település volt. A
település névadója
az Aba nemzetség volt. A hagyomány szerint Aba Sámuel király
itt a bencések számára monostort és apátságot alapított 1042-ben.
Kör alakú kápolnájának maradványai ma is láthatóak Bolt-tetőn. Ez a mohácsi csata utáni időkben pusztulhatott el. A Bécsi Képes Krónika szerint e monostorban temették el Aba Sámuel királyt, akit ellenségei 1044-ben a ménfői csatavesztés után a Tisza vidékén megöltek. A Baldácsy család építette azt a pincesort, amelynek lejárójánál volt állítólag Aba Sámuel sírja. Emléktábla őrzi ezt a helyet.
A falu első írásos emléke 1261-ből származik Saar
névalakban. A 13. sz.-ban a térség településeihez hasonlóan az
Aba nemzetség
birtokolja
a települést, a Csobánka családé, majd 1339-től a Kompoltiaké.
A család kihalása után 1522-től az Országh család, illetve
az ő
leszármazottaik
birtokolják. A kora középkor utáni évszázadokban megindult
fejlődést jelentősen visszavetette a török hódoltság. A 146 éves
hódoltság
alatt visszaesett a szőlőtermelés, mely ezt követően a
18. században kapott új lendületet. 1711-ben Bossányi Gáspár földesúr
gömöri
birtokairól telepített át bortermelő zselléreket. A 19.
században
megváltozott
a szőlőtermelésre alapozott megélhetés, mivel a borvidék
fejlődésében meghatározó szerepet játszó banktőke megjelent. Igaz,
közben
itt is pusztított 1887-90 között a filoxéra járvány. Az
1897-ben megalakul
Gyöngyös-Visontai Szőlő és Bortermelő Rt. megalakulásától
kezdve a lakosság szőlőoltvány-termesztéssel is foglalkozik. Ma
is ezt
a tevékenységet látja el „Abasári Szőlő Oltvány
Termelő és Borászati Szövetkezet” néven. A falut
ma is szőlőültetvények veszik körül.
A Sárhegyen termő szőlőkből kitűnő, minőségi bort állítanak
elő. Abasár tagja a Mátrai Borút Egyesületnek. A település nevében az 1902-től használatos az Aba előtag arra utal, hogy a király nemzetsége 1522-ig birtokolta a falut.
Látnivalók
Kápolnák | Kapásház | Pince Aba Sámuel sírhelye | Baldácsy kastély
Aba Sámuel szobra | Meg nem születettek emlékműve
Kápolnák
Abasár nevéhez három kápolna fűződik: a Szent János (1746) és a Sár-hegyen lévő Szent Anna (1745) illetve a Szent Petronilla kápolna, melynek romjai, a község északkeleti részén szőlőtáblák között bújnak meg. Magyarország legmagasabb szőlő termőhelye az 500 méter magas Sár-hegyen található Dobóczi lapos, mely vulkanikus eredetű termőföldjének köszönhetően a legkitűnőbb szőlő fajtáknak ad termőtalajt.
Kapásház
A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai
vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett. A bemutatott tárgyvilág
a szőlőművelő
kapás és summás család életmódját képezi. A konyhában féloldalas
szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés, főzés tárgyai
között látható a háromlábú vas és cserép lábas serpenyő, a lapos
fenekű
vaslábasok, a kenyérsütő tepsik. A kenyérsütés eszközei közül
a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát idézi a
dagasztás, sütés folyamatát. A házban a hagyományos tiszta szoba
is megtalálható korabeli berendezési tárgyakkal együtt. Az abasáriak életét a honfoglalás óta meghatározza a szőlőművelés és borkészítés, a múlt század elejétől a szőlőoltvány termelés. Dr. Hanák Kolos, itteni birtokait elsőként telepítette be magasművelésű szőlőfajtákkal, és ő volt az, aki megismertette az oltványkészítést a település lakosságával. Kikapcsolódási lehetőségek
Pince — Aba
Sámuel sírhelye
A 18. sz. végén a Baldácsy család által kiépített
Bolt-tetői pincében látható a sziklába vájt sírhely, amelynek lejárójánál
volt állítólag
Aba Sámuel király sírja. 1773-ban süttői márványból, latin nyelvű,
rézbetűkkel készült feliratot állíttatott fel Haller tábornok
a sziklába vájt pince lejáratánál. A hagyomány szerint a feldebrői
templomban temették el először Aba királyt. Nem sokkal a temetés
után a sári monostor bencései felkeresték a sírt, és meglepve
tapasztalták,
hogy a halálosan megsebesült király sebei beforrtak, eltűntek.
Sírhelye ezt követően csodaváró hellyé vált. Később került Abasárra
a király teteme.
Baldácsi kastély
Az egykori Baldácsi-kastély ma könyvtár. A 18.
sz. végén épült. Eredeti formáját nem őrizte meg, többször átépítették.
Az egyszerű formájú
kastély déli végében négyszögletes torony áll.
Aba Sámuel szobra
A település műemlékei szorosan kötődnek Aba Sámuel
nevéhez. Szobra a templom előtti téren áll, ahol a hősök emlékműve
is látható.
A szobor vélhetően azt az Aba király-képet erősíti, ami a templom
falán lévő freskón látható, 1984-ben avatták fel, Till Áron alkotása.
Ezen a falfestményen Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát
a monostor vezetőjének.
Meg nem születettek emlékműve
A falu központjától néhány száz méterre találjuk
a Meg nem születettek emlékművét. A település II. János Pál pápa
1991-es magyarországi
látogatása alkalmából emelte a meg nem született gyermekek emlékére.
|