Története | Látnivalók

Története

A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében fekszik a település. Mai nevét csak a múlt század elején, 1903-ben kapta, addig Sár néven ismert. A települést több patak is keresztül szeli: a Bene-, a Pongor-, Dulinka-patak, határában jelentősebb vízfolyások a Tekeres-patak és a Vár-patak. Abasár határában található természeti különlegesség a Tatármező, a jégkorszakból visszamaradt kőfolyások területe.

A feltárt kő- és csonteszközök azt bizonyítják, hogy a terület már Kr. e. 2500 évvel is lakott település volt. A település névadója az Aba nemzetség volt. A hagyomány szerint Aba Sámuel király itt a bencések számára monostort és apátságot alapított 1042-ben. Kör alakú kápolnájának maradványai ma is láthatóak Bolt-tetőn. Ez a mohácsi csata utáni időkben pusztulhatott el. A Bécsi Képes Krónika szerint e monostorban temették el Aba Sámuel királyt, akit ellenségei 1044-ben a ménfői csatavesztés után a Tisza vidékén megöltek. A Baldácsy család építette azt a pincesort, amelynek lejárójánál volt állítólag Aba Sámuel sírja. Emléktábla őrzi ezt a helyet.

A falu első írásos emléke 1261-ből származik Saar névalakban. A 13. sz.-ban a térség településeihez hasonlóan az Aba nemzetség birtokolja a települést, a Csobánka családé, majd 1339-től a Kompoltiaké. A család kihalása után 1522-től az Országh család, illetve az ő leszármazottaik birtokolják. A kora középkor utáni évszázadokban megindult fejlődést jelentősen visszavetette a török hódoltság. A 146 éves hódoltság alatt visszaesett a szőlőtermelés, mely ezt követően a 18. században kapott új lendületet. 1711-ben Bossányi Gáspár földesúr gömöri birtokairól telepített át bortermelő zselléreket. A 19. században megváltozott a szőlőtermelésre alapozott megélhetés, mivel a borvidék fejlődésében meghatározó szerepet játszó banktőke megjelent. Igaz, közben itt is pusztított 1887-90 között a filoxéra járvány. Az 1897-ben megalakul Gyöngyös-Visontai Szőlő és Bortermelő Rt. megalakulásától kezdve a lakosság szőlőoltvány-termesztéssel is foglalkozik. Ma is ezt a tevékenységet látja el „Abasári Szőlő Oltvány Termelő és Borászati Szövetkezet” néven. A falut ma is szőlőültetvények veszik körül. A Sárhegyen termő szőlőkből kitűnő, minőségi bort állítanak elő. Abasár tagja a Mátrai Borút Egyesületnek. A település nevében az 1902-től használatos az Aba előtag arra utal, hogy a király nemzetsége 1522-ig birtokolta a falut.

Látnivalók

Kápolnák | Kapásház | Pince Aba Sámuel sírhelye | Baldácsy kastély
Aba Sámuel szobra | Meg nem születettek emlékműve

Kápolnák

Abasár nevéhez három kápolna fűződik: a Szent János (1746) és a Sár-hegyen lévő Szent Anna (1745) illetve a Szent Petronilla kápolna, melynek romjai, a község északkeleti részén szőlőtáblák között bújnak meg. Magyarország legmagasabb szőlő termőhelye az 500 méter magas Sár-hegyen található Dobóczi lapos, mely vulkanikus eredetű termőföldjének köszönhetően a legkitűnőbb szőlő fajtáknak ad termőtalajt.

Kapásház

A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett. A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás és summás család életmódját képezi. A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés, főzés tárgyai között látható a háromlábú vas és cserép lábas serpenyő, a lapos fenekű vaslábasok, a kenyérsütő tepsik. A kenyérsütés eszközei közül a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát idézi a dagasztás, sütés folyamatát. A házban a hagyományos tiszta szoba is megtalálható korabeli berendezési tárgyakkal együtt. Az abasáriak életét a honfoglalás óta meghatározza a szőlőművelés és borkészítés, a múlt század elejétől a szőlőoltvány termelés.  Dr. Hanák Kolos, itteni birtokait elsőként telepítette be magasművelésű szőlőfajtákkal, és ő volt az, aki megismertette az oltványkészítést a település lakosságával. Kikapcsolódási lehetőségek

Pince — Aba Sámuel sírhelye

A 18. sz. végén a Baldácsy család által kiépített Bolt-tetői pincében látható a sziklába vájt sírhely, amelynek lejárójánál volt állítólag Aba Sámuel király sírja. 1773-ban süttői márványból, latin nyelvű, rézbetűkkel készült feliratot állíttatott fel Haller tábornok a sziklába vájt pince lejáratánál. A hagyomány szerint a feldebrői templomban temették el először Aba királyt. Nem sokkal a temetés után a sári monostor bencései felkeresték a sírt, és meglepve tapasztalták, hogy a halálosan megsebesült király sebei beforrtak, eltűntek. Sírhelye ezt követően csodaváró hellyé vált. Később került Abasárra a király teteme.

Baldácsi kastély

Az egykori Baldácsi-kastély ma könyvtár. A 18. sz. végén épült. Eredeti formáját nem őrizte meg, többször átépítették. Az egyszerű formájú kastély déli végében négyszögletes torony áll.

Aba Sámuel szobra

A település műemlékei szorosan kötődnek Aba Sámuel nevéhez. Szobra a templom előtti téren áll, ahol a hősök emlékműve is látható. A szobor vélhetően azt az Aba király-képet erősíti, ami a templom falán lévő freskón látható, 1984-ben avatták fel, Till Áron alkotása. Ezen a falfestményen Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát a monostor vezetőjének.

Meg nem születettek emlékműve

A falu központjától néhány száz méterre találjuk a Meg nem születettek emlékművét. A település II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása alkalmából emelte a meg nem született gyermekek emlékére.