A Palóc Út
Egyesület 2005-ben azért
jött létre, hogy a palóc települések közös és mégis különálló értékeiket
együtt mutassák be. Ezzel olyan alternatív programlehetőséget kínálnak
a vendégeknek, ami ma még ritkaság. Egy-egy útra felfűzhetők a palóc
viseletek, a népszokások, a tárgyi emlékek, vagy éppen több település
felkeresésével lehet átfogóbb és sokszínűbb ismereteket kapni „Palócországról”.
A Mátráról és Heves megyéről talán kevesebb embernek jut az eszébe,
Palócföld. A fogalmat inkább Nógrád megyéhez társítják. Pedig Észak-Magyarország
palócok lakta területe földrajzi értelemben is tág területet ölel
fel: a Cserháttól a Mátrán a Bükkig nyúlik.
A palócokat a 19. században Mikszáth Kálmán munkássága
emelte be a köztudatba. Ennek első eleme volt az 1881-ben megjelent
„A jó
palócok” című novelláskötete. A palócság megismertetésében, hírnevének
megalapozásában
elévülhetetlen érdemeket szerzett egész írói munkásságával. Tulajdonképpen
Mikszáth nyomán terjedt el az irodalmi nyelvben is a palóc kifejezés.
De kik is a palócok?
Erre a mai napig többféle felfogás létezik. Az
első erre utaló forrás Anonymus, aki a kunnak nevezett kabar vezérek
többségének
szállásterületét
északon jelölte. A Mátrában és a Bükkben azonban a nem telepedtek
meg kabarok. Egy másik nézet szerint a az 1100-as évek környékén
kerültek a mai Magyarország területére fogságba esett kun népcsoportok.
Őket a nyugati, északi gyepük mellé telepítették Katonáskodás
mellett keveredhettek itt élő szlávokkal. Ez azonban nem kiterjedt
jelenség
volt, s valószínű, hogy nagyon hamar asszimilálódtak ezek a polovec-kun
csoportok. Szinte bizonyos hogy a palócok nem köthetők a honfoglalás
előtti népekhez, így a hunokhoz és az avarokhoz sem, inkább származhatnak
később betelepült keleti néptöredékektől (besenyők, kazárok,
polovec-kunok).
Ugyanígy nem tisztázott a palóc szó eredete, története sem. Valószínűleg
szláv eredetű, kunokra, késobb másokra vonatkoztatott kifejezés.
A Felföldre érkező kazár, kabar, besenyő és a kumánnak nevezett
népek leszármazottaitól eredeztetik a palóc nevet: A palóc-polovec
megjelölést
Európában a 11. századtól ismerik, s ez is azt erősíti, hogy
nem a honfoglalókkal telepedtek meg. A palócok nevét írásban eloször
azonban csak jóval később1656-ban említik források.
Palóc emlékek
Az igazán ismert palóc emlékek Nógrád megyében találhatók (Balassagyarmat,
Horpács, Kazár stb.), a mátrai palóc emlékek talán kevéssé ismertek.
Ehhez hozzájárulhat az a sajátos tény is, hogy a palóc települések
mellett a Felső-Mátrát döntően szlovák ajkú népesség lakta, de
szlovák betelepülők lakták például a Mátra alján Domoszlót is.
A Mátra palóc nevezetességei közül mindenképpen első helyre kívánkozik
a mátrafüredi Palócbaba-gyűjtemény és népművészeti magángyűjtemény.
Lovászné Juhász Rita meseszép babáin megelevendik a múlt, a népviseletek
sokszínűsége, melyből megtudhatjuk, hogyan öltöztek a fiatal
lányok, mit viselt a mátkapár és hogyan gyászolták szeretteiket a
palócok.
A tájházak közül a nagyrédei Zsellérház, a siroki Tájház és a
parádi Tájház mutatja a legszemléletesebben az egykori szegényparaszti
életforma mindennapjait.
A palóc hagyományok őrzésére a települések mind több igényes
és színvonalas rendezvénnyel készülnek. Kétségtelen, ezek közül
az egyik legismertebb
a Palócföldi vigasságok Parádon, de a parádsasvári Asszonyfarsang
történetét már önálló monográfiában is feldolgozták. A hagyományok
egyik eleven példája a palóc ételek sokszínűsége, ami a Mátrában
sok esetben szlovák eredetű tájjelegű ételekkel együtt jelenik
meg. A palóclevesről tudjuk például, hogy csak nevében az,
de a ganca,
a tócsni, a különböző lepények, a molnárkalács készítése szerencsére
már nem csupán a gasztronómiai rendezvények sajátossága.
A ma is élő népművészetet Recsken, Mátraderecskén is megnézhetik
a látogatók. A mátraderecskei népművészeti ház egyben a Palóc
Út információs központja is.
Információ: Palóc út információs központ
3246 Mátraderecske, Deák F. u. 1.
Tel.: 36/476-719
E-mail: hiszmderecske@t-online.hu
Web: www.palocut.hu |
