Ételeinkről sem tudjuk pontosan, melyik az amit még vándorlásaink
során hoztunk magunkkal, s melyek azok, amelyekre más nemzetek hagyományai,
ízei hatottak. A jellegzetes magyar ételek mellett így a magyar konyhában
Európa gasztronómiai kultúrájának több eleme is megtalálható. A Mátra
ételeinek sajátosságát az adja, hogy a meghatározó palóc konyha elemei
mellett a szlovák települések (Mátraszentimre és környéke, Szuha, Mátraalmás,
Domoszló) hagyományos ételei is megtalálhatók. Napjainkra ezek sok
tekintetben összeolvadtak. A különbözőségek mellett az azonos vonások
könnyen fellelhetők, hiszen az életmód, a természeti környezet évszázadokon
keresztül meghatározta az étkezési szokásokat. A Mátra erdőiben kora
tavasztól késő őszig szedték a gombát, melyet gyakran hús helyett használtak.
A ma igen borsos árú vargányából számtalan ételt készítettek, sőt az
aszalt vargányából főzött savanyú leves böjti étel volt. Érdekes, a
vargányát a térségben peszegombának is nevezik, ahogyan a csirkegomba
és a rókagomba is ugyanazt jelöli. A krumplis ételek is korán megjelentek,
így a tócsni, a ganca, vagy a szlovák hatásra elterjedt sztrapacska
ma mind a palóc, mind a szlovák konyha elemei között megtalálható.
A különböző lepényeket, lángosokat, krumplovnyikákat a mátrai települések
jelentős részén ma is készítik, sőt több falusi szálláshelyen magunk
is megnézhetjük a készítés teljes fázisát. A hús nélküli ételek nagy
száma természetesen összefügg a szegényparaszti életformával, így nem
véletlen, hogy káposztás ételek is szép számmal megőrződtek napjainkig.
Az utóbbi években mind szélesebb a vadételek kínálata a térségben,
melyeket gyakran variálnak palóc és szlovák ízekkel. |