Ételeinkről sem tudjuk pontosan, melyik az amit még vándorlásaink során hoztunk magunkkal, s melyek azok, amelyekre más nemzetek hagyományai, ízei hatottak. A jellegzetes magyar ételek mellett így a magyar konyhában Európa gasztronómiai kultúrájának több eleme is megtalálható. A Mátra ételeinek sajátosságát az adja, hogy a meghatározó palóc konyha elemei mellett a szlovák települések (Mátraszentimre és környéke, Szuha, Mátraalmás, Domoszló) hagyományos ételei is megtalálhatók. Napjainkra ezek sok tekintetben összeolvadtak. A különbözőségek mellett az azonos vonások könnyen fellelhetők, hiszen az életmód, a természeti környezet évszázadokon keresztül meghatározta az étkezési szokásokat. A Mátra erdőiben kora tavasztól késő őszig szedték a gombát, melyet gyakran hús helyett használtak. A ma igen borsos árú vargányából számtalan ételt készítettek, sőt az aszalt vargányából főzött savanyú leves böjti étel volt. Érdekes, a vargányát a térségben peszegombának is nevezik, ahogyan a csirkegomba és a rókagomba is ugyanazt jelöli. A krumplis ételek is korán megjelentek, így a tócsni, a ganca, vagy a szlovák hatásra elterjedt sztrapacska ma mind a palóc, mind a szlovák konyha elemei között megtalálható. A különböző lepényeket, lángosokat, krumplovnyikákat a mátrai települések jelentős részén ma is készítik, sőt több falusi szálláshelyen magunk is megnézhetjük a készítés teljes fázisát. A hús nélküli ételek nagy száma természetesen összefügg a szegényparaszti életformával, így nem véletlen, hogy káposztás ételek is szép számmal megőrződtek napjainkig. Az utóbbi években mind szélesebb a vadételek kínálata a térségben, melyeket gyakran variálnak palóc és szlovák ízekkel.